Személyes emlékezés 1956-ra

Sajnálatos módon vannak 1956-os áldozatai Pongráctelepnek, akiknek idén októbertől már két emlékművük van. A 2013 óta a Pongrác Közösségi Ház falán lévő márványtáblán a saját lépcsőházában (ma Salgótarjáni út 63. társasház) lelőtt Lepedát Vera és a mai Hungexpo területén lelőtt 9 pongráctelepi fiatal neve van felsorolva, nekik állít emléket a tábla fölött látható dombormű. A kilenc fiatalember halálának hozzávetőleges helyszínén, a Hungexpo főbejárata előtt pedig 2023. október 12-én avatták fel az ő külön emlékkövüket, mivel őket szándékosan kivégezte a magyar forradalom leverésére bevonult szovjet hadsereg. A hivatalos avatásról már beszámoltunk az itt olvasható cikkünkben, most pedig, haláluk 67. évfordulóján, a fotónk alatt közöljük az áldozatok jó részét ismerő egyik kortárs pongrácelepi lakos, dr. Bíró Gáspár az avatáson elmondott személyes visszaemlékezését.

Tisztelt Egybegyűltek, Tisztelt Ünneplő Közönség!

Amikor én ezt a felkérést – az ünnepi beszéd megtartását – elvállaltam, csupán egy cél vezérelt: méltó emléket állítani annak a kilenc, egyszerű származású, pongráctelepi fiúnak, pesti srácnak, akiket 1956 novemberében az akkori szovjet rendszer katonái kegyetlenül halomra gyilkoltak.

Ezek az események mára már történelmi emlékké váltak, hiszen 67 évvel ezelőtt játszódtak le.

Ha megengedik, szeretnék néhány szót szólni az akkori időkről, az akkori pongráctelepi életről.

Először is engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Dr. Bíró Gáspár, nyugalmazott kórházi főorvos vagyok. Az 1956-os forradalmi napokat a telep lakójaként éltem át. Ekkor kilenc éves voltam. Két bátyámmal aktívan részt vettünk a telep életében. A telepet a háború alatt építették alacsonyabb jövedelmű lakosok számára. A háborút követően sokféle náció kapott itt lakhatási lehetőséget: volt köztünk sok diplomás ember, vagy a korábbi úri osztályból származó, deklasszálódott család is, rengeteg munkásember, de néhány lumpen elem is. Mindenesetre a telep valódi közösségként működött: rengeteg gyerek volt, aki egyazon iskolába járt, egyazon tanároktól tanult, sokszor együtt sportolt, és szüleikkel együtt nagyon jól ismert a telepen mindenkit. Általánosságban elmondhatjuk, hogy jóindulatú és zömében felfelé törekvő emberek voltak a telep lakói. A közösség számon tartotta a jól teljesítő, tehetséges fiatalokat, és elítélte a rossz irányba haladókat.

El kell azt is mondanom, hogy igen nagy szegénységben éltünk. Zsíros kenyeret ettünk – ha éppen volt zsír; ha nem, akkor a megvizezett kenyeret kristálycukorba mártottuk; a cukros kenyér is hamar elfogyott. Ha valamelyikünk kapott egy almát, akkor a csutkáját elkértük; azt mi, a többiek ettük meg. Egyik alkalommal az egyik barátom pl. minden egyéb nélkül, egy fej meghámozott vöröshagymát rágcsált el, amikor játszani jött.

Ebben az állapotban ért bennünket az 56-os forradalom.

Budapest, az ország fővárosa szinte egy emberként harcolt a szovjet elnyomókkal. A vidék szintén, csaknem egy emberként állt a harcoló főváros mellé: a vidéki emberek teherautóra, szekérre rakták kevéske élelmiszereiket, és küldték a forradalmároknak, a „pesti srácoknak”.

Sajnos forradalmunkat és szabadságharcunkat hamar leverte a túlerő. Mi nem kaptunk a Nyugattól drága fegyvereket, csupán hamisnak bizonyult ígéreteket.

1956. november 6-án, azt követően, hogy november 4-én a szovjet hadsereg már lerohanta az országot, és már csak a megmaradt, apróbb, szórványos fegyveres ellenállások felszámolását végezte; tehát már a forradalom kvázi leverése után!) egy csoport telepi fiú útra kelt ,,portyázni”, azaz élelmet szerezni.

Talán így nevezhetném legpontosabban ezt a tevékenységet, hiszen tudni kell, hogy ekkor még az üzletek túlnyomó többsége zárva volt, és árut vásárolni pénzért sem lehetett.

A helyzet pontos ismeretéhez hozzátartozik az is, hogy ekkortájt, a forradalmi napokban a lakosság élelmiszerellátása teljesen bizonytalan és rapszodikus volt. A telepről például egy-egy alkalommal néhány férfi összefogott, szerzett egy teherautót, és elindult élelmiszert beszerezni. Ha szerencséjük volt, sikerült a kenyérgyárból [VIII. krt. Hungária krt.], vagy a konzervgyárból [Maglódi út], illetve a Nagyvágóhídról [IX. krt.] élelmet hozni. Amit azután az összegyűlt telepieknek csak úgy, a teherautó platójáról – természetesen ingyen – kiosztottak. (Tudni kell, hogy a pékek éjjel-nappal dolgoztak, hogy legyen kenyere az embereknek.) Mi is részesültünk többször is ilyen kenyér juttatásban, ill. egy alkalommal édesapánk húst is szerzett az egyik teherautóról.

Tehát, pongráctelepi a fiúk úgy tervezték, hogy november 6-án a közeli Mezőgazdasági Kiállítás [mai Hungexpo] területén néznek szét, ugyanis itt liszttel, cukorral és más élelmiszerekkel megrakott vagonok állomásoztak. Azonban váratlanul egy erősebb szovjet alakulatba ütköztek. Több fiúnak sikerült elmenekülnie, azonban tizenegyet közülük elfogtak a szovjet katonák.

Egy épület beszögellésébe terelték őket. Itt egy ideig nem történt semmi, csupán a sorkatonák szegezték a géppisztolyukat a megszeppenten álldogáló fiúkra. Egy idő után azonban megjelent egy mérges tiszt, aki ordítva szidni kezdte a katonáit. Nem sokkal ezután a fiúk elé kanyarodott egy harckocsi is, és annak a tetején lévő géppuskával (tehát nem is géppisztollyal!) egyszerűen szitává lőtték a csoportban álldogáló fiatal fiúkat!…

Pongráctelepi 1956-os emlékmű avatás a Hungexpo előtt

2013 után tíz évvel, 2023. október 12-én újra emlékmű avatás lakótelepünk 1956-os áldozataiért: csütörtökön délben a Hungexpo főbejárata előtti parkban avatták fel annak a kilenc pongráctelepi fiatalnak az emlékművét, akiket a szovjet katonák 1956.11.06-án kivégeztek a mai Hungexpo előterében (akkoriban: OMÉK, Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer Kiállítás). Az emlékműállítást Matthaidesz Konrád újságíró kezdeményezte, akinek már évtizedek óta szívügye az 1956-os áldozatokra való méltó megemlékezés, aminek részeként ő tett feljelentést a 2010-es években a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen, hogy hatvan évnyi hallgatás után hivatalos vizsgálat is megállapítsa, hogy bármiért is mentek oda a pongráctelepi fiatalok, a szovjet katonák által elkövetett kivégzésük háborús bűntett volt.

A mészkőtömbre illesztett feketemárvány emléktáblát (állami támogatásból) az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége állíttatta, a Kőbányai Önkormányzat közreműködésével. Az avatási ünnepségen a Bem József Általános Iskola gyermekkórusa és diákszavalói mellett felszólalt az 56-os szervezet alelnöke, Weeber Tibor alpolgármester, Dr. Bíró Gáspár és Szabó István volt pongráctelepi lakosok, utóbbi rövid gyászindulót is fújt pánsípján.

Az emlékmű egyszerű, letisztult stílusú, ……….. kőbányai kőfaragó mester alkotása. Kár, hogy az emléktábla feliratában több elírás fedezhető fel, pl. Potoczky Ferenc neve helytelenül “Patoczki”, valamint a legalul olvasható dátum is másnapi: 2023. október 13.

Az avatáson forgatott az MTVA stábja is, akik utána kimentek az Újköztemetőbe is, a pongráctelepi áldozatok sírjaihoz. Amint megtudjuk, hogy mikor kerül adásba (várhatóan az M5 csatornán) egy kb. 10-20 perces emlékműsor, megírjuk.

Meghívó 1956-os emlékkő avatásra

2023. október 12-én, csütörtökön 11 órakor a Hungexpo főbejárata előtti téren emlékkövet avat az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége (a Kőbányai Önkormányzat támogatásával), az 1956. november 6-án hozzávetőleg ezen a helyen meghalt, szovjet katonák által kivégzett pongráctelepi fiatalok emlékére. Az avatási helyszín Pongráctelepről a legegyszerűbben gyalogosan közelíthető meg a 37-es villamos hídján átkelve. Esős időben a Hungexpo hotel földszinti aulájában is lehet várakozni.

Az avatás napján nagyobb cikket is közlünk Pongráctelep 1956-os történéseiről, áldozatairól, sok új helytörténeti információt is közreadva.

Szent István-nap az Óhegy parkban

Szent István-napi családi ünnepre vár minden itt lakót az önkormányzat augusztus 19-én az Óhegy parkban. Egész nap vidámpark, lacikonyha, lángos, fagyi, kürtöskalács, vattacukor, borterasz, kézműves sörök, pálinkaház, zoknizóna, zoknifagyizó, zoknicicaverseny, zoknikergető, retextil játékok, népi játszópark az Árpád Népe Hagyományőrző, Kulturális és Sport Egyesület közreműködésével. További részletek az alábbi plakáton.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Eladja az államnak a kőbányai önkormányzat a Hős utcai gettót, a maradék lakók a környező kerületekbe költöznek

A Népszava 2023.07.31-én megjelent cikke arról ír, hogy a kőbányai önkormányzat képviselőtestülete júniusi ülésén arról döntött, hogy részben eladja, részben ingyen átadja a magyar államnak a Hős utca 15. A és B társasházak 317 ingatlanából önkormányzati tulajdonba került 254 lakást – az indoklás szerint annak érdekében, hogy elősegítse a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komplexumának megvalósítását.

Fotó: Google Maps

Az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. még februárban kezdeményezett tárgyalásokat a bérlemények átruházásáról, nyárra sikerült megegyezni.

A TEK régóta tervezett beruházásáról még 2020-ban döntött a kormány, csakhogy az abban szereplő határidő már régen lejárt. Majd egy idei, 2024/2023-as számú kormányhatározattal bízta meg az Orbán-kabinet a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV útján gondoskodjék a Hős utcai krízistömbben lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséről. Az ügylet minél gyorsabb lezárása érdekében a az MNV fizetni is hajlandó volt.

A 166 eredetileg is önkormányzati tulajdonban lévő lakásért valamivel több, mint 1 milliárd forintot fizet most a kőbányai önkormányzatnak, míg az állami támogatásból korábban megvásárolt 88 ingatlant ingyen adja át a kerület.

„A két épületben még mindig 15-20 lakásban laknak tulajdonosaik, zömükben negyvenes éveikben járók, de vannak nyugdíjasok és néhány gyerek is. Rajtuk kívül még 43-48 tulajdonos van, akikkel egyelőre nem egyeztek meg, de már sikerült elköltözniük. Folyton változó számban, de nagyjából 10-20 lakásban élnek albérlők, illetve jogcím nélküliek és lakásfoglalók. A hátramaradottak nagyon sanyarú körülmények között élnek, hiszen a végtelenül lepusztult épületekre már senki sem költ, hiszen úgyis lebontják. Csak azt nem tudni mikor” – összegez Molnár Zsuzsanna, a telepen szociális munkát végző Kontúr Egyesület elnöke, aki bízik benne, hogy még a fűtési szezon előtt minden ott lakó sorsa rendeződik, de mint mondja: „iszonyat lassan zajlik az egész”. Valóban, ez a hosszú történet 2017. végén indult, amikor – az augusztusi drogos mizéria után kerületszerte szétrajzó bódult “zombik” láttán – az önkormányzat (vagy maga a polgármester) addig lobbizott az államnál, míg végül 2017. legvégén a belügyminisztérium rendeletben biztosított 2,1 milliárd forintot a kőbányai önkormányzatnak a Hős utcai gettó felszámolására. De mivel az önkormányzat csupán 4-5 millió forintot kínált egy-egy lakásért a tulajdonosoknak, akik ténylegesen bent is laktak, érthetően nem akarták eladni ennyiért a “tetőt a fejük fölül”, mert ennyi pénzből nem vásárolhattak volna másik lakást Budapesten (még a nagy ingatlanár emelkedés kezdeti időszakában). És ez meglehetősen lelassította a gettó szanálását, olyannyira, hogy 2020. nyarán az önkormányzat visszaadta az állami támogatás maradékát, és azóta mostanáig elvileg a belügyminisztérium próbálkozott a maradék lakások felvásárlásával.

Most a Hős utcában ragadtaknak a Kontúr Egyesülettel együttműködve, egy karitatív egyesület közreműködésével biztosítanának elég bonyolult úton-módon cserelakásokat. Ezek zömében 25-45 négyzetméteresek és a Hős utcaihoz hasonló színvonalúak, esetenként fürdőszoba nélküliek, felújításra szorulnak. A csereként felajánlott ingatlanok zöme a VIII., a XIX. és a XX. kerületben van, de néhányan elfogadtak kisebb vidéki házat is a szegregátumi szoba-konyháért cserébe. A kapott cserelakások felújításában a Hős utcaiak is részt vesznek.

Az adásvétellel párhuzamosan az MNV kisajátítási eljárást is indított a megmaradt lakások megszerzése érdekében. A vételi ajánlat alapját képező ingatlanbecslést a fővárosi kormányhivatalra bízták, ahonnan március közepétől kezdtek el szállingózni a levelek a tulajdonosoknak az ingatlanuk forgalmi értékének megállapításához szükséges helyszíni szemle miatt. Az értékbecslők már mindenütt jártak, de vételi ajánlatot még senki nem kapott.

Forrás: Népszava

Ki tartózkodhat jogszerűen egy társasházban?

Budapest lakosságának jelentős része társasházakban él, de sokan nincsenek vele tisztában, hogy kinek van joga belépni egy társasházba.

A társasházak rendjét az épületben tulajdonrésszel rendelkezők által elfogadott működési szabályzat határozza meg. Ehhez kell igazodnia a mindennapokban felmerülő problémák megoldásának is.

Az egyik leggyakoribb vita azon van, hogy kik léphetnek be és tartózkodhatnak a társasházban illetve annak területén. A válasz egyszerű, de annak betartatása már jóval bonyolultabb.

A társasház közös helyiségei a társasház tulajdonosainak közös tulajdonát képezik. Bármely tulajdonostársnak joga van a tulajdona, biztonsága, vagyona védelmében fellépni, akár egy hívatlan látogatót kitenni. Ezt úgy kell kezelni, mintha a magánlakásába próbálna valaki bejönni.

Gyakori probléma, még az olyan helyeken is, ahol kapucsengő van, hogy egyes lakók automatikusan beengednek mindenkit, aki jelez nekik, anélkül, hogy rálátnának az illetőre. Van olyan társasház, ahol a lakók megegyeztek, hogy a kapucsengőnek kössék ki a kapunyitó funkcióját, így mindenkinek le kell menni, hogy kulccsal nyisson ajtót és lássa személyesen, kit is enged be.

Sok lakó dühös a szórólapok terjesztőire, mert még annak is telerakják a postaládáját, aki feltűnően kiírja rá, hogy nem kér semmilyen reklámot.

Ha egy helyben lakó ezt észreveszi, vagy csak tudomására jut, hogy hívatlan személy van a házban, jogszerűen felszólíthatja a távozásra. Nem egyszer még ezeknek a személyeknek áll feljebb, még ők akarnak rendőrt hívni, amitől nem kell megijedni, mert ha egyéb bűncselekmény nem valósul meg akkor nincs ok a hatósági intézkedésre.

 A társasházba bebocsájtást kérőnek meg kell mondania kihez, vagy az ott működő melyik céghez akar bejutni, és a lakóknak ahhoz is joguk van, hogy megnézzék, hogy valóban oda megy és ott fogadják-e az illetőt. Ha nem akkor jogszerű tartózkodása sincs az illetőnek. Ez nem jelenti azt, hogy az egyik lakónak bármilyen beleszólása lenne abba, hogy a másik lakó kit hív az ingatlanába. Azonban a vendégeknek is be kell tartani a ház működési szabályzatát.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Közműépítések Pongráctelepen és a Pongrác úton, fatelepítés a Salgótarjáni úton

A Kőbánya.hu-n olvashatunk X. kerületi közterületi munkavégzések kezdetéről és tervezett végéről. Az itt olvasható aktuális felsorolásban említik, hogy milyen munkálatok miatt van félpályás útzár a Pongrác út Mázsa tér felőli végéhez közel, valamint, hogy zajlik a Csilla utcai kutyafuttatóhoz kutyás ivókút kialakítása.

– A TD-Service Kft. kivitelező által a Budapest X. kerület, Csilla utca (38914) hrsz-ú kutyafuttatóhoz vízbekötés létesítése kiviteli munkáit 2023. július 13-án megkezdi. Várható befejezés: 2023. augusztus 1.,

– Az MVM Főgáz Földgázhálózati Kft. megbízásából a kivitelező Pulzus+ Kft. által a Pongrácz köz, Szalonka köz, Pongrácz út gázellátás felújításának kiviteli munkáit július 3-án kezdik meg, a munka várhatóan augusztus 4-ig tart.

További közérdekű hír ugyanitt fák telepítése a Salgótarjáni úton, bár nem derül ki, hogy konkrétan melyik szakaszán:

– A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat megbízásából a kivitelező Liget Mester Kft. a Budapest X. kerület, Salgótarjáni úton fahelyek kialakításának kiviteli munkáit 2023. júlus 28-án megkezdi. Várható befejezés: 2023. október 31.

Forrás: Kőbánya.hu

Régi bringák kiállítása a Közlekedési Múzeumban

Bár az új Közlekedési Múzeum kiépítése bizonytalan időre (akár hosszú évekre) halasztódni látszik a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokában, maga az intézmény működik, és a hely jelenlegi adottságaihoz mérten már évről évre rendez alkalmi kiállításokat a nyári félévben – Pongráctelep közeli környékén.

Idén a június 23-tól október 23-áig látható „Bringára váltva” című időszaki kiállítás egyedi megközelítésben mutatja be a kerékpározás történetét, fejlődését és társadalmi vonatkozásait. 

A tárlat több mint száz kerékpáron keresztül mutatja be az egyre népszerűbb jármű térhódítását itthon és külföldön. Betekintést ad a kerékpár versenyzők sporttevékenységébe, különböző élethelyzetekbe, megismerteti a látogatót a kerékpáros történelem legrégibb “retro” és legújabb csúcskategóriás darabjaival. A tárlat ízelítőt ad a hazai tókerülő kerékpár utakról és a világkörüli kerékpáros expedíciókról is.

A kerékpáros sportolók és versenyzők is igazi kuriózumokat láthatnak: magángyűjtemények legjobbjait, például egy eredeti Favoritot 1959-ből egy Rappa hajtómű-váltós kerékpárt 1935-ből. Találkozhatnak a Specialized S-Works Tarmac országúti kerékpárral vagy az egyedi építésű Dózsával is. Mindemellett a tárlat bajnokok mezeit, díjait és trófeáit is bemutatja és a Tour de Hongrie, a Tour de France vagy Giro d’Italia sem marad ki a kerékpáros kiállításból.

A kiállítás különleges, korszakalkotó kerékpárokat is bemutat: az 1860-as évekből fennmaradt Michaux pedál-hajtású kerékpár mellett több nagykerekű velocipéd is szemügyre vehető. Találkozhatunk egy olyan járművel is, amelyet egy vízvezetékszerelő mester alakított át, hogy nagyobb rakományok szállítására is alkalmas legyen, továbbá egy áruszállító triciklivel is, melyen szintén speciális kialakítást figyelhetünk meg.

Megtekinthető az 1950-es évek jellegzetes Robusta férfi kerékpárja, melyet az angol Philips mintájára gyártottak közel 30 éven keresztül. Szerepel a
kiállított darabok között a Weiss Manfréd által gyártott Pálma is, amelynek alkatrészei még egyeznek a liszenc-típus jellemzőivel, – rendkívül egyedi példány hazánkban. A Félegyházi összecsukható kerékpár ugyancsak különleges darabja gyűjteménynek, melyet az 1970-es évek elején készített
alkotója diplomamunkaként, valószínűleg a Csepeli Kerékpárgyár Camping típusai által inspirálva.

A Bringára váltva kiállításhoz tematikus tárlatvezetések, múzeumpedagógiai programok, múzeumi órák, foglalkozások és speciális programok is kapcsolódnak, amelyek óvodás, általános- és középiskolás csoportok, az egész család vagy felnőtt közösségek számára is tartalmas,
élményközpontú időtöltést biztosítanak, írja a múzeum ajánlójában.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Szent László Napok a hétvégén

Június 23. (péntek) és 25. (vasárnap) között rendezik meg a kerület legnagyobb ünnepét, a Szent László Napokat Kőbányán, a Szent László téren. 

A gyerekeket játszóház, zenevonat, kézműves programok várják, a felnőttek templom- és pincelátogatáson is részt vehetnek. Emellett több koncert is lesz a téren.

A programokról részletek az alábbi plakáton.

Belekattintva nagyítható!

Szoboravatás a szomszédban

Május 31-én, szerdán avatták fel Weisz Árpád mellszobrát a Kőbányai úti Eiffel Műhelyház előtt.

Weisz Árpád (1896–1944) életét, pályáját a talapzat felirata összegzi: az “edzők fejedelme”, a modern edzéstudomány egyik megalapozója, a Törekvés SC válogatott labdarúgója, az Internazionale Milan és a Bologna edzője (itt háromszoros bajnok), akit családjával, feleségével és két gyermekével Auschwitzban gyilkoltak meg 1944. január 30-án. A szobrot állította a Miniszterelnökség és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány. Gölöntsér Vera részletgazdag fotói a szoborról nézegethetők a Köztérképen.

A X. kerületi Eiffel Műhelyház előtt felállított félalakos szobor – Bíró Lajos Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása – futball-labdával a kezében ábrázolja Weisz Árpádot. A műalkotást Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, Eli Cohen izraeli külügyminiszter, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke és Giuseppe Saputo, a Bologna labdarúgóklub elnöke közösen leplezte le.

Fotó: MTI, Máthé Zoltán

Forrás: Köztérkép