A Népliget Kőbánya méltatlanul elfeledett kincse

Ezzel a címmel olvasható Bakos Bernadett (kőbányai önkormányzati képviselő) érdekes, sokoldalú cikke a 10.kerület.ittlakunk.hu-n.

Aki pongráctelepi lakosként szokta “használni” ezt az oly közeli parkot, akár sportolásra, akár természetközeli felüdülésre, esetleg kutyás kirándulásra, ajánljuk figyelmébe ezt a kissé hosszú, de a Népliget múltját, jelenlegi helyzetét és jövőbeni kilátásait alaposan körbejáró cikket, alapvetően civil szemszögből.

A cikk apropója az lehetett, hogy február elején volt egy civil séta a Népligetben, a Tegyünk együtt az élhető Népligetért! Facebook-csoport szervezésében, amelyen Zsolnai Balázs, a Főkert zöldstratégiai referense beszélgetett a Népliget sorsát magukénak érző környékbeli lakosokkal. A séta után a Facebook-csoport egy online beszélgetést is összehozott a Budapest Fejlesztési Központtal (BFK), amely a leendő új Közlekedési Múzeum / Hungária körúti vasúti megálló, és az Üllői úti vasúti felüljáró előtt tervezett Népliget vasúti megálló kapcsán lesz komoly hatással a közparkra. Ezen online beszélgetésről lesz egy “élő” beszámoló március 2-án (kedden) 16:45-kor a Taraliget lakópark felőli ligetsarokban lévő játszótéren.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Online kérdőív a Kis-Pongrác projektről

A Szegedi Tudományegyetem PhD hallgatója, Ntombifuthi Precious Nzimande kérdőívét ajánljuk olvasóink szíves figyelmébe. A tudományos kutatásának tárgya „A szociális lakhatási projektek társadalmi-gazdasági hatásai Budapesten”, aminek keretében a kutató Pongráctelep és három másik fővárosi lakónegyed 2010-es években zajlott városrehabilitációs projektjeinek hatásait kutatja.

Az alább belinkelt kérdőív természetesen csak lakótelepünkre vonatkozik. Összesen 39 darab nyitott (szöveges) és zárt (feleletválasztós) kérdést tartalmaz. A kérdőív kitöltése körülbelül 7-15 percet vesz igénybe. Név nélkül kitöltendő kérdőív ez, és az adatok csak összesített formában kerülnek közlésre tudományos publikáció formájában.

Szerintünk érdemes kitölteni, persze főleg azoknak, akik már itt laktak a Kis-Pongrác projekt 2011-2015 közötti működése idején is. A kutatásból születő dolgozatot természetesen majd ismertetjük, mi is kíváncsian várjuk.

https://socialhousing.limequery.com/335725?lang=hu

A képre kattintva is a kérdőívre ugrunk!

Könyvtári Cserepont szolgáltatást indított a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A könyvtárakba való belépés nélkül lehet előzetesen igényelt könyveket kölcsönözni.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, tekintettel a több alkalommal meghosszabbított járványügyi korlátozások időtartamára (november óta zárva tart az összes könyvtár), illetve a folyamatosan jelentkező olvasói érdeklődésekre és használói igényekre, 2021. február 10-től Könyvtári Cserepont elnevezéssel, átmeneti feltételekkel könyvkölcsönzési szolgáltatást indít.

A járványhelyzeti korlátozások időszakában az új Könyvtári Cserepont szolgáltatást kizárólag a könyvtárakba való belépés nélkül, ajtón, vagy ablakon keresztül biztosítják. Mivel ez az olvasók számára nem kedvező körülmények között, csak előzetes igényleadással és az utcán történő várakozással működhet, ezt a szolgáltatást átmeneti lehetőségként kínálják mindazoknak, akiknek hiányzik a könyvtár újdonságokkal folyamatosan bővülő kínálata.

A Könyvtári Cserepontokon a következő szolgáltatásokat kínálják:

  • az olvasóknál lévő dokumentumok visszavétele,
  • kizárólag előre megrendelt, előjegyzett könyvek kölcsönzése,
  • új beiratkozás, és a zárvatartás előtt lejárt tagságok hosszabbítása
  • tartozások rendezése.
Kőbányai Könyvtár
Budapest, X. Szent László tér 7 – 14.
H, K, Cs, P: 10:00-18:00
Sze: 10:00-16:00
Szo: 10:00-14:00

Forrás: FSZEK

Fotópályázat március 15-ére

A Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ fotópályázatot hirdet A piros, a fehér és a zöld címmel közelgő nemzeti ünnepünk alkalmából. A pályázatra olyan fotók beküldését várják, melyeken nemzeti színeink átvitt értelemben jelennek meg egymás mellett, akár a természetben, akár valamilyen véletlenszerű tárgyi környezetben. A pályamunkák bármilyen fényképezésre alkalmas eszközzel készülhetnek, és egy pályázó több munkát is benyújthat.

A pályázat részletei

A pályázatra kizárólag digitális fotókkal lehet nevezni, és azokat kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a foldenyi.krisztina@korosi.org e-mail címre „FOTÓPÁLYÁZAT” tárgymegjelöléssel. Az e-mailben kérik megadni a pályázó nevét, életkorát, elérhetőségét, esetleges oktatási intézményét, valamint a fotó címét. A beérkezett munkákat szakmai zsűri bírálja el, és a legjobbnak ítélt alkotásokból virtuális kiállítást szerveznek. A zsűri által legjobbnak ítélt első három alkotás díjazásban is részesül.

Leadási határidő: 2021. március 4.

Ünnepélyes eredményhirdetés a Kőrösi honlapján és közösségi felületein várható 2021. március 15-én. A díjakat postai úton küldik majd el a nyerteseknek.

A pályázók munkáik átadásával automatikusan elfogadják a pályázat feltételeit, valamint beleegyeznek abba, hogy a Kőrösi Kulturális Központ webes felületein publikálhatja a pályaműveket. A pályázó a pályázatra való jelentkezéssel hozzájárul továbbá teljes nevének nyilvános feltüntetéséhez a pályázat, valamint a kiállítás során.

Forrás: Kőbánya.info

Kőbányai önkormányzati vagyonbevallások

A 10.kerulet.ittlakunk.hu ebben a cikkben kigyűjtötte a kőbányai önkormányzati képviselőtestület tagjainak január végéig frissített, 2020-as vagyonbevallásait. A kigyűjtés külön cikkbe kényelmesebbé teszi a választópolgárok tájékozódását, mert a vagyonbevallási dokumentumok a sajnálatos magyar szokások szerint másolhatatlan formátumban kerültek a nyilvánosság elé; emiatt, s mert szinte mindenki más logikát követve tölti ki őket, nehézkes a böngészésük.

Pongráctelepi oldalként mi értelemszerűen csak az 1. sz. egyéni választókörzet (Laposdűlő) képviselőjének, Papp Zoltánnak az adatait másoltuk ide a cikkből: Kőbányán egy 51 nm-es lakás tulajdonosa és van a 11. kerületben is egy tulajdonrésze egy 60 nm-es lakásban. 3 autója is van: egy Skoda Felicia, egy VW Touran és egy Mazda 3-as. 500 ezer forint számlakövetelést és 5,7 millió forint lakáshitelt tüntetett fel a bevallásban. Képviselői fizetésén túl felügyelőbizottsági tagként (Kőrösi Kulturális Központ) havi 90 ezer forint jövedelme is keletkezik.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Van még lehetőség a zajvédő falra a Csilla utcában

Február 6-ai cikkünkben hívtuk fel a pongráctelepi (és MÁV-telepi) lakótársak figyelmét a 2021. február 10-ig véleményezhető kerületi építési szabályzat módosítására, aminek a “Beépítési terv” című tervlapján ugyan be van rajzolva létesítendő zajárnyékoló fal a MÁV-telep és a Pongráctelep Csilla utcai oldalán haladó vasútvonal mellett, de a tervdokumentáció környezetvédelmi fejezete gyakorlatilag szükségtelennek tartja ennek létesítését, mert a Keleti pályaudvar és Kőbánya-felső között építendő 3. vágány által generált többlet vasúti forgalom nem okoz olyan mértékű zajterhelést, ami ezt indokolná; illetve majd, esetleg, vizsgálatok, számítások alapján döntenének erről a dokumentáció készítői: a Budapest Fejlesztési Központ, BFK (állami szervezet).

A cikkünkben és a Facebook közösségi oldalunkon is arra buzdítottunk, hogy minél több lakótárs véleményezze ezt a tervezetet a határidőig, és írja meg, ha szükségesnek tartja egy zajárnyékoló fal építését a Pongráctelep és MÁV-telep melletti vasúti töltésen. Mint most kiderült, örvendetesen sokan, összesen majdnem 50 lakos, valamint a Levegő Munkacsoport véleményezte e-mailben a módosítás tervezetet. Február 16-i keltezéssel megjelent a Kőbánya.hu önkormányzati honlapon a kerületi polgármester által jegyzett írásbeli döntés, amiben a 16/2020. (Xl. 26.) önkormányzati rendelet módosításának “partnerségi” véleményezését bírálja el. A döntés szerint a fenti rendelet módosításának “partnerségi egyeztetési eljárásában eltérő vélemény nem maradt fenn”. Az első olvasásra meghökkentő megállapítás kifejtését nem az Indoklás című részben, hanem a döntés mellékletében találjuk, ahol táblázat formájában olvasható az összes e-mailben beküldött “partnerségi” észrevétel, és az arra adott önkormányzati válasz.

A válaszok többsége ugyanaz, minthogy az észrevételek is túlnyomórészt a zajárnyékoló fal szükségességét jelzik az önkormányzat felé. A válasz röviden ez: “döntést nem igényel”, bővebben kifejtve azért, mert az önkormányzati rendelet módosítás 2021. januári tervdokumentációját készítő Budapest Fejlesztési Központ csak a Hungária körútnál építendő vasúti megállót tervezi, míg a megállóhely peronjának keleti végétől kezdődő vasútvonal szakaszon a BFK jelenleg fejlesztést nem végez. “A jelen szabályzatmódosítással érintett beruházás a BFK tájékoztatása szerint nem minősül a vasúti pályaszakasz átépítésének, erre tekintettel a zajárnyékoló fal létesítése a beruházás keretében nem tervezett”. Mármint a vasúti megálló beruházásának keretében.

A véleményezhető tervdokumentáció 1.4. Közlekedési javaslatok című fejezete a vasúti közlekedést illetően valóban a tervezett vasúti megállóra koncentrál, kár, hogy a bevezető fejezetekben a tervezési terület a Hungária körúttól a Pongrác útig terjedő vasútvonalra terjed ki (térképen is berajzolva). Ugyanakkor az 1.5. Környezetvédelmi javaslatok fejezetben olvasható szakértői megállapítás a zajárnyékolás indokolatlanságáról még a “csak a vasúti megálló” szakaszán is nehezen érthető gondolatmenet, mert az emberek a mostani forgalmat is túl zajosnak tartják a meglévő vágányokon, hiába épül a 3. vágány a vasúti megálló szakaszán valóban kicsit messzebb a MÁV-telep lakóházaitól (de a Csilla utcai szakaszon már közvetlen közelségben).

Tegnap, február 18-án a kőbányai önkormányzaton belül (frakcióvezetői értekezleten) is megvitatták az építési szabályozás módosítást, aminek során többen is támogatták a lakossági véleményezésben megnyilvánuló közösségi igényt a zajvédő fal létesítésére. Papp Zoltán képviselő előzetes egyeztetései alapján Mustó Géza alpolgármester kezdeményezte, hogy a rendeletmódosításba bekerültek a zajvédő fallal kapcsolatos lakossági észrevételek. Ezenkívül az előterjesztésben tisztázva lett, hogy a most módosított rendelet megköveteli a zajvédőfalat: a 16/2020. (XI. 26.) sz. kerületi rendelet XVI. Fejezetében, ami Laposdűlő városrész területére vonatkozik, a 66. § egyértelműen megfogalmazza a kőbányai önkormányzat zajvédelmi előírását: “A Keleti pályaudvar és Rákos állomás közötti vasúti pályaszakasz átépítése során zajárnyékoló falat kell létesíteni a MÁV-lakótelep és a Pongrácz úti lakótelep melletti szakaszon.”

Ez mindenképpen dicséretes önkormányzati előírás, persze kérdés, hogy mennyire sikerülhet ezt kikényszeríteni a vasútvonalakat fejlesztő/felújító állami szereplőktől (legyen az BFK, MÁV vagy egyéb állami szervezet); hiszen éppen a mostani módosítás tervdokumentációjában írta le azt a BFK, hogy szerinte (a leendő vasútállomás mellett) nem kell zajvédő falat létesíteni. A testületi megvitatás során (önkormányzati képviselőktől kapott információk alapján) elhangzott, hogy a BFK szerint a vasúti megálló és a plusz (3.) vágány építése nem minősül az adott vasúti pályaszakasz átépítésének, ezért nem érvényesíthető ilyenkor a kerületi rendelet fentebb idézett 66. paragrafusa. Miközben a BFK vezetője, Vitézy Dávid személyes Facebook oldalán posztolta ki 2020. augusztusban, hogy a BFK tervezésében építik meg a 3. vágányt a Keleti pályaudvar és Kőbánya-felső között. Az eredeti poszt már nem elérhető, de a róla tudósító Index cikk itt olvasható, mi is innen vettük át a lentebbi térképet, ami szerint a 3. vágány már nem is tervezett, hanem építés alatt álló szakasz. Ha egy plusz vágány építése nem minősül a meglévő vasútvonal átépítésének, akkor nem tudjuk, mi lehet az átépítés… Talán csak az, amikor a meglévő (most forgalomban használt) két vágányt is felújítják? Elvileg erre sem kell sokat várnunk, mert éppen most, február elején, éppen a BFK mutatta be a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát, ami szerint 2030-ig a jelenlegi, fővároson belüli vasúti rendszert felújítják, a következő évtizedben (várhatóan) lehívható, több 100 milliárd forintnyi Európai Uniós támogatásból.

Ehhez kapcsolódva vetette fel a tegnapi önkormányzati ülésen Bakos Bernadett képviselő, hogy ezt a problémát úgy is ki lehetne küszöbölni, ha az építési szabályzatban az átépítés szó mellett szerepelne a bővítés, új vágány építése, felújítás, módosítás és minden egyéb jelentős beavatkozás. Így biztosan nem lehetne kibújni a zajvédőfal megépítése alól. Ezt az ötletet még átgondolják, hiszen az erről szóló rendelet módosítása nem egy egyszerű eljárás.

A BFK alábbi térképére berajzoltuk MÁV-telepet és Pongráctelepet, valamint Kőbánya-Kertvárost is, mert ezen városrész gyakorlatilag ugyanazon vasútvonal mellett fekszik, és itt éppen mostanában fejezték be a zajvédő fal építését. (kattintásra kinagyítható!)

Térkép: BFK, saját kiegészítéssel. Kattintásra nagyobb lesz!

A kertvárosi zajvédő fal befejezéséről a Kőbányai Hírek 2020. decemberi száma ír, hivatkozva a kőbányai önkormányzat szabályozási tervére, hogy a kerületi előírásoknak tesz eleget a MÁV a zajvédő fal megépítésével. Kőbánya-Kertváros lakói (két oldalról megosztva) nagyjából ugyanazt a vasúti forgalmat viselik el közvetlen közelről, csak a Déli pályaudvar vagy Kelenföld irányába továbbhaladó szerelvények kerülik el a mi térségünket a vasúti deltában – bár a Csilla utca Pongrác út felőli társasházainak lakói még ezt az elkanyarodó forgalmat is elég közelről hallják.

Végül még szeretnénk felhívni a figyelmet a 3. vágány tényleg küszöbön álló építésére: már 2019-ben el lett fogadva közbeszerzés a Keleti pályaudvar és Kőbánya-felső között a 3. vágány építésére, aminek a megvalósítási határideje (jelenleg) 2022. május, így már időszerű, hogy idén elkezdje építeni a tendert megnyerő cég. Az összesen 9,5 milliárd forint összegű költségvetés a 3. vágány megépítése mellett tartalmaz 745 négyzetméter zajvédő fal építését is, de ez nem olyan sok, 3 méteres magasság esetén kb. 250 méter hosszúságra lehet elegendő. Ugyanitt írnak “passzív zajvédelem” címszóval kb. 45 db nyílászáró cserét 3 szinten, 75 m hosszban. Az viszont nincs részletezve, hogy a 3. vágány teljes, mintegy 3,2 km hosszú vonalának melyik szakaszára vonatkozik ez a műszaki tartalom. A tender jelenleg utolsó, 2020.11.20-i módosítása itt olvasható, letölthető.

Reméljük, hogy ezzel a “tömeges” lakossági véleményezéssel sikerült felhívni mindenki figyelmét a zajvédő/zajárnyékoló fal iránti lakossági igényre a MÁV-telep és Pongráctelep melletti vasútvonalon is. S reméljük azt is, hogy nem kell odáig eljutni, hogy még aláírásgyűjtéssel is alá kelljen támasztani egy olyan lakossági igényt, ami nem csak “természetes”, de éppen a Kőbánya-Kertváros mellett – ugyanazon vasútvonal mentén – már megépített zajvédő fal puszta léte is magától értetődővé kell(ene) tennie a zajárnyékoló fal létesítését “minálunk” is. Mindenesetre Papp Zoltán, mint Laposdűlő képviselője, az aláírásgyűjtésben is segítene adott esetben, a rendeletmódosításról szóló Facebook posztjában.

Ki akar zajárnyékoló falat a Csilla utcai vasúti töltésre?

A Kőbányai Hírek januári számában (14. oldalon) jelent meg egy hirdetmény, miszerint a Kőbányai Önkormányzat a kerületi építési szabályzatról (KÉSZ) szóló rendeletet, valamint a településkép védelméről szóló rendeletet tervezi módosítani a Hungária körút, Salgótarjáni út, Zách utca, Csilla utca, Pongrác út, Horog utca és a Kőbányai út által határolt területen. Térképen nézve ez a MÁV-telep, a vasúti delta és a volt Északi Járműjavító területe. Szabály szerint ilyenkor lakosságot tájékoztató fórumot kell tartani, amit a járványhelyzet miatt most kizárólag elektronikus formában biztosít az önkormányzat: február 2-a és 10-e között lehet a fenti tervvel kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tenni, véleményt nyilvánítani, a hivatal@kobanya.hu e-mail címre megküldve – a honlapon történő közzétételétől számított 8 napon belül.

A kobanya.hu-n itt olvasható építési szabályzat módosítási tervdokumentáció első fele foglalkozik a lenti térképen látható területtel, alapvetően az új Közlekedési Múzeum építésével, és a kapcsolódó közlekedésfejlesztési beruházások terveivel kapcsolatban. A 2021. januári keltezésű dokumentációt a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. készítette, és néhány érdekes fejlesztési terv mellett (amikről majd később írunk) egy különös dologra figyeltünk fel, ami erősen érdekelhet minden pongráctelepi és MÁV-telepi lakost, akik közelebb laknak a Keleti pályaudvar – Kőbánya-felső vasútvonalhoz (lakótelepünkon a Csilla utcai töltés).

Részlet a dokumentáció 13. oldaláról. Kattintásra kinagyítható!

Nevezetesen, miközben a dokumentáció 13. oldalán található “beépítési terv” című tervrajzon be van rajzolva zajárnyékoló fal létesítése a vasúti töltés északi oldalán a MÁV-telep és a Csilla utca mellett, addig a 24. oldalon olvasható 1.5. Zöldfelület-fejlesztési és környezetvédelmi javaslatok című fejezetben az alábbiakat fogalmazták meg a dokumentáció készítői (a saját vastagbetűs kiemeléseinkkel). Az alább említett “új vágányt” vagy a médiában “harmadik vágányt” a Keleti pályaudvar és Kőbánya-felső között idén kezdik el építeni mifelénk is, abból a célból, hogy sűríthessék az elővárosi vonatjáratok számát, mert a jelenleg használt két vágányon nincs erre hely (az országos és nemzetközi vonatok mellett).

Környezetvédelmi szempontból a vasútterületen bekövetkező fejlesztések jelentik a legjelentősebb változást. A területen található eltérő használatú területegységek (vasútterület, lakóterület) miatt a fellépő környezeti terhelés mérséklése fontos szempont. A vasúti közlekedés főként zaj tekintetben jelentkezik terhelésként. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet, valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet meghatározza a lakóterületen, illetve az épületek zajtól védendő helyiségeiben a megengedett határértékeket. A vasútterületen létesülő új vágány a lakóterülettől távolabb kerül kialakításra és a forgalom is áthelyeződik erre a pályára. A fejlesztés hatására ezért a lakóterület zajterhelési viszonyai a jelenlegi helyzethez képest nem válnak kedvezőtlenebbé. Ha a vasúti pályaszakasz teljes átépítésre kerül, a változó forgalmi viszonyokon alapuló részletes környezetvédelmi vizsgálatok és számítások szükségesek, amely alapján eldönthető a lakóterületet védő zajárnyékoló fal építésének szükségessége.

Ez a kimásolt bekezdés szerintünk kissé homályosan fogalmaz, nem világos, hogy akkor most az építési szabályozási tervet készítő és módosító önkormányzat szorgalmazza-e vagy sem a zajárnyékoló fal építését MÁV-telep és Pongráctelep mellett, amire éppen ilyenkor van lehetőség, amikor a MÁV felújítás/fejlesztés jelleggel hozzányúl a meglévő vasútvonalhoz. Az mindenesetre furcsa, hogy a fenti bekezdés szerint azért nem fog növekedni a zajterhelés, mert az “új vágány a lakóterülettől távolabb kerül kialakításra“. Márpedig a fenti térképen is látható, illetve az alábbi fotón is látható, hogy a Csilla utcai szakaszon az új vágány kb. +3 méterrel lesz csak “távolabb” a jelenleg használt két vágánynál, gyakorlatilag a ma is meglévő, csak használaton kívüli 3. vágány helyén/mellett. Ráadásul, a Pongrác út közelében még a Népliget felé-felől haladó vasúti forgalom is jelentős zajterhelést ad, ami szintén növekedni fog távlatosan, amennyiben megépül a Belgrád-Budapest tehervasúti vonal, ami miatt az ún. Déli Körvasút vonalán is harmadik vágányt építenek a Népliget és a Kelenföldi pályaudvar között…

Balra Pongráctelep, Csilla utca, jobb szélen a már most is meglévő, de használaton kívül lévő, bizonyára átépítésre kerülő 3. vágány.

Konkrét információ, egyértelmű önkormányzati álláspont hiányában arra biztatunk minden MÁV-telepi és pongráctelepi lakost, akit zavar már a jelenlegi vasúti forgalom zaja is, és csak rosszabbat vár a 3. vágány megépítésével járó forgalom növekedéstől, hogy írjon a hivatal@kobanya.hu címre és kérdezzen az építési szabályzat módosításáról, illetve fejezze ki igényét a zajárnyékoló fal iránt. Minél többen fejezik ki lakossági véleményüket, annál érzékelhetőbb lesz a kőbányai önkormányzat számára a helybeli lakossági igény a zajárnyékoló fal megépítésére.

Szabadtéri sportpályák, séta- és kirándulóhelyek Kőbányán és környékén

A koronavírus járvány miatt zárva tartanak az edzőtermek, sportpályák. A mozgás viszont fontos, mindenkinek szüksége van arra, hogy kimozduljon, sétáljon, kiránduljon vagy sportoljon a szabadban.

A 10.kerület.ittlakunk felhívására az olvasók javasoltak környékbeli kiránduló, sétáló, sportos helyeket, melyek részletesebben a belinkelt oldalon ajánlunk megtekintésre.

Fotó: ittlakunk.hu – Lezseren

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Pongráctelep közelébe fog költözni a Kőbányai Zenei Stúdió

A Kőbányai Regionális Híradó 2021. január 23-i adásának jelentős részében kerületünk felvirágzás alatt-előtt álló zenei oktatásáról tudhatunk meg érdekes információkat, amiket alább röviden ismertetünk, főleg az első hír Pongráctelep környékét érintő vonatkozása miatt, illetve rácsodálkoztunk arra, hogy kerületünkben milyen gazdag “repertoár” van az ének-zenei képzés terén.

A (Pongrác út 17-ben felnőtt) Póka Egon által alapított-vezetett Kőbányai Zenei Stúdió már régóta jelentős utánpótlás bázisa a hazai könnyűzenei életnek, amit a magyar állam is elismert egy igazán nagyvonalú anyagi támogatással. A híradóban D. Kovács Róbert Antal kőbányai polgármester beszél arról, hogy a magyar kormány döntése alapján az iskola idén, 2021-ben beköltözhet a volt Északi Járműjavító területén, a szintén volt MÁV oktatási központ épületébe (a Csilla utcától légvonalban mintegy 600 méterre). Az itt megvalósítandó, új zenei központ beruházására mintegy 440 millió Ft-t biztosít az állam, kiemelt kormányzati beruházás keretében.

Ezen a híren annyira meglepődtünk, hogy némi guglizással megtaláltuk az mfor.hu 2020. augusztusi cikkét, és annak alapján a Magyar Közlöny 2020.08.30-án kiadott 196. számát, amiben adták közre az 1557/2020. (VIII. 30.) Korm. határozatot az emelt szintű könnyűzenei képzési központ létrehozásáról, valamint előkészítéséhez szükséges források biztosításáról. A nagyon hivatalos nyelvezetű rendelet elején a magyar kormány “egyetért – a Póka Egon Máté Péter-díjas basszusgitáros, zeneszerző, a Kőbányai Zenei Stúdió művészeti szakképző iskola alapítója által kezdeményezett – emelt szintű könnyűzenei képzési központ létrehozására irányuló fejlesztési koncepció szerinti beruházás (a továbbiakban: Beruházás) előkészítésével az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest belterület 38920/5 helyrajzi számú ingatlanon”. A konkrét helyszínt csak helyrajzi számmal említi a kormányrendelet, de szerencsére a polgármester említette a híradóban a volt MÁV oktatási központ épületét, ami az Egészségház villamosmegálló előtt van. (Vajon az Egészségház idén várható, Maglódi útra való átköltöztetése után ezt a villamosmegállót is átnevezik, mint ahogy eggyel beljebb az északi Járműjavító nevű villamosmegállót átnevezték Eiffel Műhelyházzá?)

Frissítés: időközben ráakadtunk a 705/2020. (XII. 29.) Korm. rendeletre is, ami nemzetgazdaságilag kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítja “az emelt szintű könnyűzenei képzési központ létrehozását”.

(Az Eiffel Műhelyház tavalyi átadása, az új Közlekedési Múzeum kb. 2025-ig tartó kiépítése és a Kőbányai Zenei Stúdió 2021/2022-ben várható ideköltözése mellett még mindig marad egy hatalmas üzemcsarnok és néhány más épület a 2011-ben bezárt Északi Járműjavító keleti harmadában, amik előreláthatóan szintén kulturális funkciót kaphatnak majd előbb-utóbb…)

A 2021. január 23-i Kőbányai Híradó hátralévő részében egyéb hírek mellett a Cziffra György Mesterakadémia Szent László téri Kroó György Zene- és Képzőművészeti Iskolában helyet kapó új mesterkurzusairól tudhatunk meg érdekességeket. Legközelebb február 11-14. között lesznek ezek az ingyenes kurzusok ifjú, tehetséges zenészeknek.

A híradó utolsó részében pedig a Rocksuli Budapest vezetői beszélnek arról, hogy a lebontás előtt álló XIV. kerületi Dürer-kertből kiköltözve hogyan találtak ideális új helyet Kőbányán, a Jászberényi út 38.-ban lévő ipartelep egyik épületében, ahol profi zenészeknek is jut hely próbálásokra, ráadásul napfényes ablakokkal, amiknek különösen örülnek a pincékben próbálásokhoz szokott magyar zenészek.

Forrás: Kőbányai Regionális Híradó

Lapszemle 2021. január

A Kőbányai Hírek 2021. januári számában is találtunk pongráctelepi érdekeltségű cikkeket, amiket alább szemlézünk.

Az újság 2. oldalán a kőbányai önkormányzati képviselők, polgármester és alpolgármesterek írásait olvashatjuk. Az oldal címe ugyan “Boldog új évet Kőbánya!”, de ez inkább a kerületi politikusok üzenőfala a választópolgároknak, a nevük mellett pártjuk rövidítését is feltünteti a lap, és feltűnően egyenlő terjedelemben vannak “kiporciózva” az üzenetek. Többségük az általános jókívánságokon kívül a koronavírus járvánnyal kapcsolatban írt a rendelkezésre álló rövid terjedelemben. A Laposdűlő városrészt lefedő 1. sz. egyéni választókerület képviselője, Papp Zoltán (DK, Demokratikus Koalíció) az újévi jókívánságon túl felsorolta a választókerületében 2021-ben elérni kívánt képviselői céljait is: a MÁV-telep burkolatlan útjainak leaszfaltozását, a csapadékelvezetés megoldását, a kutyafuttató vasút felőli elkerítését, Pongráctelepen a játszótéri homok gumitéglára cserélését és a Csilla utcai garázsok közti rész elkerítését, valamint a Bem lakótelepen a parkolás módosítását.

A 3. oldalon arról olvashatunk, hogy már a projektmenedzsereket és a műszaki ellenőröket keresik a Mázsa téri sportkomplexum kivitelezéséhez. Az állami beruházási ügynökség, a BMSK Zrt. a most kiírt, nyílt közbeszerzési eljárásban a kőbányai multifunkcionális sportcsarnok és uszoda megvalósításához szükséges beruházáslebonyolítói, mérnöki tanácsadói, szerelési, építési munkák projektmenedzsereit, valamint ellenőreit választja ki. Az Európai Unió hivatalos lapjában közzétett felhívásból számos adat kiderül a beruházásról. Így például az, hogy 3983 tonna betonacélt és 34 647 m3 betont építenek majd be, a komplexumban öt büfét és egy melegítőkonyhát alakítanak ki, a kapcsolódó útépítésekhez pedig 15 700 m2 aszfaltburkolat szükséges. A sportcsarnokban a mobil lelátókkal együtt 3068, míg az uszodában 500 ülőhely lesz. A parkolóházban 360 normál és 9 akadálymentes helyet alakítanak ki. A tetőt közel 4000 m2-en borítja majd zöldfelület, a sportközpont környezetében pedig több mint 8000 m2-nyi területet füvesítenek. A megközelíthetőséget új villamosmegálló szolgálja majd. A pályázók február 2-áig tehetnek ajánlatot a kivitelezést koordináló, illetve ellenőrző munkákra.

Milyen legyen a Népliget? — január 31-ig várják a véleményeket!
2020 végéig 2400-an mondtak véleményt a Népliget jövőjéről szóló stratégiai tervről, a főváros azonban szeretné elérni, hogy az online kérdőívet legalább ötezren kitöltsék. Ezért egy hónappal meghosszabbították a határidőt, január végéig lehet lakossági észrevételeket tenni az elképzeléshez ezen az oldalon. A közösségi tervezés célja, hogy a park a használói véleményének figyelembevételével újuljon meg. Fontos szerepe van a lakossági javaslatoknak azért is, mert a Népliget több helyrajzi számon fekszik, vegyes tulajdonú területek is vannak, az egységes elképzelést ezért a fővárosnak az állammal és a Kőbányai Önkormányzattal közösen kell kialakítania.
Közben folyik a park megközelíthetőségének tervezése. A Budapest Fejlesztési Központ két irányból nyitna bejáratot a Népligetbe. Egyrészt a Közlekedési Múzeum új otthona, az Északi Járműjavító felől. Az ehhez
szükséges új szabályozási tervet a Kőbányai Önkormányzat már elfogadta, a hatvan–újszászi vasútvonalnak lesz majd itt egy új megállója, hogy a Népligetből közvetlen bejárat nyíljon az Eiffel Műhelyházat és a Közlekedési Múzeumot is magába foglaló új kulturális negyedbe. A másik megközelíthetőségi útvonal az Üllői út felől nyílik majd, ahol a Déli Körvasút határolja le a parkot, ide is új vasúti megállót terveznek, ami átszállási lehetőséget is jelent a közeli 3-as villamoshoz és az Ecseri úti metrómegállóhoz, illetve majdan a ferihegyi repülőtérre is lehet innen vonatozni.

Jogszerű a Hős utcai szegregátum felszámolása – írják a lap 4. oldalán.
Nem éri hátrányos megkülönböztetés az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint a Hős utca lakóit, megállapításuk szerint az önkormányzat jogszerűen jár el. A Társaság a Szabadságjogokért és a Kontúr Egyesület fordult a hatósághoz az ügyben azt állítva, hogy a kerület vezetése úgy bontja le az ott lakók feje fölül a lakásokat, hogy eközben nem kárpótolja megfelelően őket, miközben a szegregátum megszüntetésének célja az integráció, a jobb életminőség megteremtése. Kérelmüket a hatóság fél éven át vizsgálta, majd elutasította.

Az 5. oldalon Dr. Pap Sándor, a kerület költségvetési tanácsnoka arról nyilatkozik, hogy a koronavírus járványhelyzettel járó gazdasági nehézségek ellenére a kőbányai költségvetés nagyon stabil. Bár a korábbi évekhez képest kevesebb bevétellel terveznek 2021-ben, de jut idén is fejlesztésre szépítésre. (Ezek szerint talán idén is lesz anyagi keret társasházi felújítási pályázatra, aminek segítségével újabb pongráctelepi társasházak újíthatnák fel a homlokzatukat.)

Kissé rejtélyes szövegű közérdekű plakátra figyeltünk fel a 14. oldalon, amivel kapcsolatban még érdeklődni fogunk a Kőbányai Polgármesteri Hivatalnál, és külön cikkben térünk vissza rá. A plakát szerint az önkormányzat a kerületi építési szabályzatáról szóló rendeletet, valamint a településkép védelméről szóló rendeletet tervezi módosítani a Hungária körút, Salgótarjáni út, Zách utca, Csilla utca, Pongrác út, Horog utca és a Kőbányai út által határolt területen. (Térképen nézve ez a MÁV-telep, a vasúti delta és a volt Északi Járműjavító területe.) Szabály szerint ilyenkor lakossági fórumot kell tartani, amit a járványhelyzet miatt most kizárólag elektronikus formában biztosít az önkormányzat: február 2-a és 10-e között lehet a fenti tervvel kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tenni, véleményt nyilvánítani, a hivatal@kobanya.hu e-mail címre megküldve – a a honlapon történő közzétételétől számított 8 napon belül.

Megérkeztek az első régi vasúti járművek a Közlekedési Múzeum leendő új helyének kiszemelt Diesel-csarnokba a volt Északi Járműjavító területén. Amint a járványhelyzet engedi, bárki megtekintheti majd őket, ugyanis az építkezést megelőzően időszaki kiállítással és programokkal várják majd a látogatókat. A Közlekedési Múzeum új otthonának építési munkái leghamarabb két év múlva indulhatnak el. A szép fotók miatt az egész cikket idemásoltuk a lap 9. oldaláról:

Finom helytörténet a 15. oldalon: Cukorkakirályok Kőbányán. A majd egész oldalas cikkben a XX. század első felében virágzó kőbányai édességiparról olvashatunk, a mai Egis Gyógyszergyár elődjétől a Dreher-Maul csokoládégyáron át a Knébl-féle cukorgyárig, melynek pongráctelepi “utóélete” is volt. A Halom utcai gyárban főleg szaloncukrokat gyártottak az 1947-es államosításig, ami után (1954-től) Knébl József Pongráctelepen, a 18-as épület légópincéjében indíthatott családi cukorkaműhelyt, ahol főzték a cukrot a vásárokban, trafikokban, mozikban kínált édességekhez: selyemcukorhoz, „kakasos nyalókához” és a kókusztekercshez, ez utóbbit a Knébl-család honosította meg hazánkban. Sajnos, a pongráctelepi családi műhely Knébl József 1963-as halálával megszűnt, de a családtagok által megőrzött-felkutatott írásos, képi, sőt filmes emlékek alapján 2016-ban mi is írtunk már a pongráctelepi műhelyről egy részletesebb cikket.

Forrás: Kőbányai Hírek