Már a hatodik évben járunk, amióta a magyar állam 2017. legvégén kormányhatározattal 2,2 milliárd forintot adott a kőbányai önkormányzatnak a Hős utca 15. A és B társasházak, egyszerűbben a gettó felszámolására. Akkoriban a 300 lakásnak a fele volt magántulajdonban, plusz mintegy 30 lakásban önkormányzati bérlők laktak. A kerületi önkormányzat a bérlők átköltöztetése (részben Pongráctelepre…) mellett csak nagyon lassan haladt a magánlakások felvásárlásával, valószínűleg azért, mert csak 4-5 millió forintokat ajánlott egy-egy 25 nm-es lakásért, ennyiért pedig érthetően nem nagyon akarták eladni a tulajdonosok, és az önkormányzat kisajátítási próbálkozásait sikeresen megtámadták a bíróságon. Így végül a kőbányai önkormányzat 2020 augusztusában visszaadta az állami pénz maradékát a Belügyminisztériumnak, és ekkor még mindig mintegy 50 lakás volt magántulajdonban.
Azóta nem nagyon volt hír, mit (nem) csinál az állam, vagy akárki a réges-rég bontásra érett Hős utcával, de most a Népszava április 13-i cikke szerint mintha történne valami: a budapesti főispán március óta végzéseket postázott a lakástulajdonosoknak, amelyekben arra kötelezte a tulajdonosokat, hogy „ingatlanuk forgalmi értékének megállapításához készülő előzetes szakértői véleményhez szükséges helyszíni szemléhez biztosítsák a bejutást” a megjelölt napon. Fellebbezésnek, időpont módosításnak, jogorvoslatnak nem volt helye.
A bontáshoz vezető úton az ingatlanok igazságügyi szakértői becslése az első lépés. Ennek alapján tesz majd vételi ajánlatot az MNV. Ha a lakástulajdonos nem fogadja el a felkínált összeget, akkor kezdetét veszi a kisajátítási eljárás. (Ilyen zajlik most ipari méretben a Budapest-Belgrád vasút építése által érintett ingatlanok esetében a Pest megyei kormányhivatal vezényletében, amelyről korábban szintén beszámoltunk a Népszavában.) A Hős utcai szegregátumban kint járt értékbecslők semmilyen tájékoztatást nem adtak a lakóknak a szakértői vélemények elkészítésének határidejéről, mint ahogy a folyamat további lépéseiről sem kaptak tájékoztatást. Kérdés persze, hogy most milyen kisajátítási árat állapítanak meg az értékbecslők? Egyet nem értés esetén a lakástulajdonos vajon mennyire támadhatja meg bíróságon a kisajátítást, vagy legalábbis a vételárat? (Korábban a kőbányai önkormányzat is próbálkozott ilyesmivel, de akkor még a bíróságok leállították.)
A főispáni levelekből az is kiderült, hogy a Magyar Állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kérte erre a főispánt, méghozzá a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komplexumának megvalósítása érdekében. Jogalapként két kormányhatározatot említ a kormányhivatal. Az első, még 2020-ban kelt és a komplexum megvalósításáról szól, amelyben az Orbán Viktor vezette kabinet a belügyminisztert és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert bízta meg a X. kerületi Hős utca 15/A–B számú ingatlan átadásával kapcsolatos tárgyalások lebonyolításával. A határidő 2020. szeptember elseje volt.
A másik kormányhatározatnak azonban csak a száma ismert: 2024/2023, a pontos tartalma nem. A kétezres sorszámú kormányhatározatok ugyanis afféle „féltitkos” dokumentumok. Nem tartalmaznak ugyan „minősített adatokat”, mint a háromezres határozatok, de nem is tartoznak a kötelezően közzéteendő, teljesen nyilvános ezres sorszámot viselő kormánydöntések közé. A kétezres sorszámozásúak afféle szürke zónás kormánydöntések, amelyek nem titkosak, de nem is kerülnek be a Magyar Közlönybe. Ilyen féltitkos határozat ad most felhatalmazást arra, hogy a Hős utcai krízistömbben az eddigi minisztériumi, önkormányzati és egyéb próbálkozások ellenére ott ragadt több mint félszáz tulajdonos ingatlanát kisajátítsák. Az épületek helyén pedig megépülhet végre a TEK oly régóta vágyott több milliárdos „műveleti komplexuma”. (2018-ban még arról volt hivatalos szó, hogy közcélú sporttelepet létesít a kőbányai önkormányzat a lebontásra kerülő gettó telkén, még a tervrajzot is közreadta a Népszava…)
Az egész elég érthetetlennek látszik, mert ha az önkormányzat 2018-2019-ben 10-12 millió Ft-t ajánlott volna, annyiért talán majdnem mindegyik tulajdonos eladta volna a lakását, és ez még bőven belefért volna a 2,2 milliárdos állami támogatásba. Ehelyett már hatodik éve tart ez a végtelen történet, miközben a Hős utcai gettó a 2020-as években is bűnügyi hírekkel kerül említésre; az eladhatatlan lakásaikba szorult maradék lakók pedig hova költözhetnének a kisajátítás során várható, alacsony vételárból?
Forrás: Népszava
