Pár helyi érdekű részlet a novemberi Kőbányai Hírekben

Az alapvetően nyomtatásban terjesztett Kőbányai Híreket az adott hónap végére a Kőbánya.hu-ra is feltölti PDF formátumban az ingyenes havilapot kiadó kerületi önkormányzat. A 2019. novemberi számban két cikkre hívjuk fel a figyelmet, pongráctelepi vonatkozásaik miatt.

A kőbányai önkormányzat által 2011 óta megrendezett “Tiszta udvar, rendes ház” pályázatra rendszeresen jelentkeznek pongráctelepi társasházak, és rendszeresen nyernek is a házfalra kirakható táblát, valamint oklevelet és virágmagokat, virághagymákat. Az idei októberi átadó ünnepségről beszámoló cikk egy pongráctelepi fotóval illusztrálta a legszebb kőbányai kerteket, a fénykép hátterében felismerhető orvosi rendelő alapján a Csilla utca 3. és 4. társasházak közötti területet (régi 19. és 18. épület), melynek látható szépsége (főleg) a Csilla utca 3. lakóinak keze munkáját dicséri.

Ezenkívül személyes bemutatkozást olvashatunk a 2019. október 13-i önkormányzati választásokon felállt új képviselőtestület tagjaitól. Mivel a Pongráctelepet is magában foglaló 1. sz. egyéni választókörzetben új képviselő van októbertől, alább kimásoltuk Papp Zoltán (Demokratikus Koalíció) képviselő bemutatkozását.

Érettségi után a Matávnál (akkor Magyar Posta) helyezkedtem el. 2003-ban, munka mellett az ELTE TFK művelődésszervező szakán diplomáztam. 51 éves vagyok, Kőbánya 40 éve az otthonom. Évek óta foglalkoztat komolyabban a közélet, és úgy éreztem, eljött az ideje, hogy tevőlegesen is részt vegyek a helyi ügyek intézésében. Vallom, hog y az önkormányzat (és általában a politika) elsőrendű célja az emberek boldogulásának elősegítése. E szellemben kívánom végezni a munkámat. Kiemelten fontosnak tartom a választókkal való kapcsolattartást, ezért telefonon, e-mailen és személyesen is megtalálható vagyok. Rendszeresen be fogok számolni az elvégzett munkáról és az eredményekről is.

Fogadóóra: Minden hónap első hétfőjén 14–16 óra között az Állomás utca 17. szám alatti képviselői irodában. Elérhetőség: 06 30 221 8242, papp.kepviselo@gmail.com

Hős utcai gettó felszámolása: újratervezés?

A Népszava tegnapi cikke szerint új koncepció kidolgozását szorgalmazza Kőbánya ellenzéki többségű képviselő-testülete a Hős utcai gettó ügyében.

A kőbányai önkormányzat múlt heti ülésén az ellenzéki többségű képviselő-testület nem fogadta el a fideszes polgármester, D. Kovács Róbert Hős utcával kapcsolatos válaszait, amiket a DK-s Papp Zoltán kérdéseire adott. Papp szerint a Hős utcai helyzet évek óta húzódó megoldása csak akkor lehetséges, ha az önkormányzat változtat eddigi hozzáállásán és új koncepciót dolgoz ki a telepfelszámolásra. A polgármester válaszából azonban nem derült ki, erre hajlandó lenne-e a kerületvezetés.

Mivel Papp Zoltán után a képviselő-testület is elutasította D. Kovács Róbert beszámolóját, a kérdéseket és az arra adott polgármesteri válaszokat az önkormányzat közjóléti bizottsága – aminek Papp az elnöke – fogja megvitatni, erre március végéig kaptak időt. A DK-s képviselő jelezte: a vizsgálatot a közjóléti bizottság háromfős albizottsága fogja lefolytatni, a tagokat a bizottság következő ülésén választják meg. – Meggyőződésem, hogy ezzel a szűkített létszámmal sikerül felgyorsítanunk a Hős utca helyzetének mielőbbi rendezését – írta, hozzátéve: cél, hogy mind a lakók, mind az önkormányzat számára megnyugtató végeredmény szülessen.

A Hős utcában 2014 óta tevékenykedő Kontúr Egyesület elnöke, Molnár Zsuzsanna úgy látja, most felcsillant annak a reménye, hogy az önkormányzatban többségbe került ellenzéki képviselők segítségével, a Hős utcai állapotokat testközelből ismerő civilek bevonásával olyan koncepció jöhessen létre a következő hónapokban, ami szociális szempontokat is figyelembe vesz. – Bízunk a fővárosi önkormányzat együttműködésében is, a Hős utcában kialakult helyzetet nem lehet csak kerületi problémaként kezelni – mondta.

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava

A Hős utca 15. szám alatti lakóépületek felszámolását mintegy tíz éve lebegteti a kőbányai kerületvezetés, az ott lakók azóta bizonytalanságban élnek. A két háztömbből álló telepen mindig is többségi tulajdonos volt az önkormányzat, az ingatlanok állapota mégis folyamatosan romlott, felütötte fejét a bűnözés, súlyos higiéniai problémák is kialakultak. A kerület két éve 2,1 milliárd forintot kapott a kormánytól a helyzet rendezésére; az épületeket lebontanák, helyükre sportközpontot építenének. A Kontúr Egyesület szerint mindennek átfogó telepfelszámolási terv nélkül kezdtek neki, a bérlők többségét nem integráltan helyezték el, azokkal a lakástulajdonosokkal szemben pedig, akik nem voltak hajlandóak elfogadni az önkormányzat által felajánlott alacsony, 4,5 millió forintos vételárat, kisajátítási eljárásokat indítottak.

A telepen 317 lakás van, ezekből jelenleg 229 önkormányzati, 8 állami, 80 pedig magántulajdonú. A kerület eddig 59 lakás esetében indított kisajátítási eljárást a fővárosi kormányhivatalnál, 3 esetben bírósági eljárás is indult. A kormányhivatal 26 kisajátítást megszüntetett, miután a lakók jelezték: cserelakásra tartanak igényt. A kerületvezetés állítja, az önkormányzatnak nincs annyi lakása, hogy az igényeket kielégítse, ezért ingatlanvásárlásba kezdtek. A 2,1 milliárdos kormánytámogatásból – amiből eddig összesen 621 millió forintot használtak fel – egyébként 1,1 milliárd fordítható lakásvásárlásra, felújításra, kártalanításra. Vagyis elvileg lett volna pénz arra, hogy a lakástulajdonosokkal megegyezzenek, de mivel a függetlennek mondott értékbecslő 4-5 millió forintban állapította meg a lakások értékét, az önkormányzat ennél nem ajánlhatott többet, mert az felvetné a hűtlen kezelés gyanúját. D. Kovács Róbert polgármester maga is elismerte az önkormányzat múlt heti ülésén: „a kifizetések korlátja nem az összeg nagysága, hanem a közpénzekkel való felelős gazdálkodás, az ingatlanvásárlás, kisajátítás szabályai”. Ezzel együtt azt is kijelentette, a bíróság dönthet másként, és „ha a törvényi feltételek fennállnak, az önkormányzat kész magasabb összeget is megfizetni”.

A Népszava cikkének fenti átvételéhez mi azt tudjuk hozzátenni, hogy a 2017 legvégén az állam által a kőbányai önkormányzatnak biztosított 2,1 milliárd forintos támogatás felhasználhatóságának eredeti határideje most, 2019 végén jár le. A Népszava tudósítása szerint még vagy 80 magántulajdonú lakást kell megvásárolnia vagy kisajátítania az önkormányzatnak, illetve az eddig kezdeményezett kisajátítási eljárások majdnem felét már lezárták azzal, hogy az önkormányzat cserelakást biztosít a Hős utcai lakástulajdonosoknak, amire állítólag nincs elég üres önkormányzati lakás, ezért az ingatlanpiacon kell még lakásokat vennie az önkormányzatnak. Mindez bizonytalan messzeségbe tolja ki a Hős utcai gettó felszámolásának tényleges idejét; bár D. Kovács Róbert Antal polgármester a november 21-i közmeghallgatáson kérdésünkre elmondta, hogy már megkérte az állami támogatás határidejének egy éves meghosszabbítását, és reméli, hogy a pereskedésekkel együtt is sikerül kiköltöztetni 2020 végéig minden Hős utcai lakást, ami után jöhet a bontás, amit már nagyon várnak a Hős utca környékén élők.

Forrás: Népszava

Kinek a dolga föltakarítani a lehullott leveleket?

November végén szokatlan meleg van, az útmenti, parkbéli fák nagy részén még fent vannak a megsárgult levelek. És egy kis szél is elég, hogy újra beterítsék a már felsepert járdákat is. Sok helyen pedig még hozzá sem nyúltak, vagy hagyták a múlt hétvége óta felgyűlni. Aki nem vette volna még észre, a bomlásnak indult, vizes avar piszkosul csúszós tud lenni, balesetveszélyes, gyalogosnak, biciklisnek, autónak is. Úgy hogy már csak jól felfogott érdekünkből is érdemes nekünk, illetve a társasház által alkalmazott takarítónak odafigyelnie, és a leveleket is zsákokba söpörnie. A bezsákolt lombot a rendes szemetes járat összeszedi és elviszi majd, amikor a kukákat ürítik.

Azt egyébként, hogy kinek a dolga (és egyben a felelőssége is) eltakarítani, egy 1994-ben kiadott fővárosi rendelet szabályozza, ami az utóbbi öt évben nem is változott. (Aki az egész rendeletre kíváncsi, itt végig tudja böngészni, a 10.kerület.ittlakunk.hu alábbi felsorolásában azokat a pontokat vette elő, amiről jó tudni.)

  • A burkolt közutak, az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák tisztán tartásáról, síkosságmentesítéséről és hóeltakarításáról; a kiemelt közcélú zöldterületek, továbbá az ezek körüli és az ezeken átvezető szilárd és burkolatlan gyalogjárók és sétányok tisztán tartásáról a főváros gondoskodik, Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.-t, illetve a parkok tekintetében értelemszerűen a Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zrt.-t bízva meg a munkák elvégzésével. Tehát, ha ilyen helyeken láttok gondot, ezeknek a cégeknek jelezzétek.
  • Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda, sőt a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosságmentesítéséről, a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
  • A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt – a tulajdonossal kötött ettől eltérő megállapodás hiányában – az ilyen ingatlant használó, illetve bérlő köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.
  • Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) takarítási kötelezettségét kézi tisztítás esetén naponta legkésőbb reggel 8 óráig köteles – porképzés nélkül – elvégezni.Sőt: ha a járda napközben ismét beszennyeződik, a takarítást a szükségeshez képest többször is meg kell ismételni. A szilárd burkolattal ellátott gyalogjárda takarítását összesöprés után lehetőség szerint lemosással – ahol rendelkezésre áll – járdatakarító géppel kell elvégezni.
  • Állatokat közterületet szennyező módon etetni tilos. Ebek ürítése esetén a közterület szennyezésének megszüntetéséről (eltakarításáról) az eb sétáltatója köteles gondoskodni.
  • A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló járművek közterületen lévő megállóhelyeinek, végállomásainak, pályaudvarainak, továbbá a kizárólagos használatú villamospályáknak és az azokat kísérő földsávoknak a tisztán tartása a járművek üzemben tartójának a kötelessége.
  • A köztisztasági kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése a Fővárosi Közterület-felügyelet, a rendőrség és a kerületi jegyző feladata.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Bringás Mikulás fog ellátogatni Pongráctelepre

A Kőbányai Bringás Egyesület idén is szervez Mikulás-tekerést a kerületben. A közösségi esemény nem csak ünnepi hangolódást és társas biciklikörtúrát kínál, de jótékony célja is van: a pongráctelepi Gyermekek Átmeneti Otthona lakóinak kívánságát igyekszik teljesíteni a Bringás Mikulás. Részletek a plakát alatt, illetve a Facebookon.

A Mikulás újra bringával érkezik!

Találkozzunk december 7-én 18 órakor a Szent László téren és bringázzuk végig a kerületet a gyerekek barátjával. Díszítsd fel a kerékpárod, húzz magadra Mikulás vagy Krampusz jelmezt és csatlakozz hozzánk, vigyük el közösen a kilométergyűjtő akciónkból vásárolt ajándékokat a kőbányai Bárka Átmeneti Otthon kis lakóinak. Neked csak a jókedved kell magaddal hoznod és némi szaloncukrot, amit a járókelőknek osztogathatsz menet közben.
Hideg van és Te már ilyenkor nem tekersz? Semmi gond, figyeld merre teker a Mikulás, köszöntsd nagy “Hóhóóhóóóhóóóó, bringázni jaj de jó” felkiáltással és nem marad üres a markod 🙂

Tervezett útvonal: Szent László tér – Liget tér – Kőbányai út – Pongrác telep – Kőbányai út – Újhegyi sétány.

Az Újhegyi sétányon forró teával és harapni valóval zárjuk az eseményt.

Közmeghallgatás: Hős utcáról feketén-fehéren

A 2019. november 21-i kőbányai közmeghallgatáson a legtöbb kérdező a Hős utcai gettó felszámolásával kapcsolatban kérdezett a kőbányai önkormányzattól, és a válaszokkal együtt olyan sok információ hangzott el, hogy erről inkább ebben a külön cikkben írtunk. (A közmeghallgatás többi, Pongráctelept érint(het)ő témáiról ebben a cikkben írtunk.) Mivel Pongráctelep lakosai általában várják a lakótelepünket is beárnyékolóan rossz hírű lakótömb lebontását, ugyanakkor a hivatalos önkormányzati médiában nem nagyon hallani a szanálás folyamatáról, igyekszünk részletesen beszámolni a közmeghallgatáson elhangzottakról. Azt, hogy honnan indult a jelenleg zajló felszámolás, legutóbb ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

A kérdezők egyrészt a Hős utcai gettóban közösségépítéssel (főleg gyerekekkel) foglalkozott Kontúr Egyesület képviselői voltak, akik az utóbbi időben a Hős utcai lakók, főleg a lakástulajdonosok érdekeit próbálják képviselni. Másrészt felszólalt három Hős utcai lakástulajdonos is, akik nem a közvélemény által tipikusnak gondolt “gettólakók” voltak, hanem nyugdíjasok, akik régóta ott laknak, rendben fizetik a közös költséget és közüzemi számlákat, felújították, komfortosították az otthonukat, mint saját tulajdonukat; most viszont már évek óta létbizonytalanságban vannak, lesz-e lakhatásuk a Hős utca lebontása után? A lejjebb olvasható beszámolónkban nem tudtuk érzékeltetni a közmeghallgatáson felszólaló lakástulajdonosok érezhető elkeseredettségét, de a Magyar Hang c. hetilap itt olvasható, októberi cikkben egy Hős utcai lakástulajdonos lakó érzékletesen írja le, hogyan érzik magukat most a “közmegegyezés szerint” jóravaló lakók, mert ilyenek is élnek a Hős utcai gettóban, amit a közvélemény Budapest leglecsúszottabb helyének tart.

Először a Kontúr Egyesület részéről Urbanovszky Zsuzsa és Mihály Bulcsú drámai fellépéssel azt kérte számon a kőbányai önkormányzattól, hogy bánjon emberekként a Hős utcai lakosokkal, ne tegyék őket tönkre a 4-5 millió Ft-os lakásvásárlási ajánlattal, amivel nem oldható meg a lakhatásuk, hanem hajléktalanságba kerülhetnek. Valamint nehezményezték, hogy az önkormányzat nem működik együtt a civil szervezetekkel, pedig a Kontúr Egyesület továbbra is segítene egyeztetni a lakókkal, illetve szociális munkával. Kitértek arra, hogy az önkormányzati tulajdonú Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. nem figyel eléggé oda, hogy önkényes lakásfoglalók ne törjék fel a már kiürített önkormányzati bérlakásokat. Leginkább az önkormányzat általános hozzáállását bírálták, hogy úthengerként, jogszabályokon átgázolva próbál eljutni a bontásig, de ez így, a kisajátítási eljárások körüli pereskedésekkel még évekig el fog húzódni, miközben tárgyalókészebb hozzáállással és anyagilag nagyvonalúbb vételi szándékkal a kőbányai önkormányzat már mostanra eljuthatott volna céljáig, a gettó teljes kiürítéséig.

A Kontúr Egyesület felszólalására többek között Révész Máriusz, Kőbánya egyik országgyűlési képviselője is válaszolt, ő szerinte inkább a civil szervezetek, a Kontúr Egyesület akadályozzák a helyzet (minél hamarabbi) megoldását. D. Kovács Róbert Antal polgármester válaszában hangsúlyozta, hogy az önkormányzat jogszabályi keretek között végzi a Hős utcai gettó felszámolását, a kisajátítási eljárásokat.

Az elsőként felszólaló Hős utcai lakó, lakástulajdonos egy Youtube-videóra hivatkozott, amiben D. Kovács Róbert Antal polgármester arról nyilatkozott, hogy az idén elkezdődött kisajátítási eljárások során a kirendelt igazságügyi értékbecslő 5,6 millió Ft-ra értékelte a Hős utcai lakásokat, miközben a lakástulajdonos által felfogadott értékbecslő 12 millió Ft-ra értékelte az ő lakását, tekintetbe véve a karbantartott lakás állapota mellett a telek értékét, a jó közlekedési kapcsolatait is, stb. Ezenkívül, a bíróságon megtámadott kisajátítási eljárással kapcsolatban a napokban kapott igazságügyi határozatot, miszerint jogosult a kisajátítás során készpénz helyett cserelakást kérni. Végül nehezményezte az első Hős utcai lakó, hogy az önkormányzat, mint a társasház többségi tulajdonosa, csak a negyedét fizeti a közös költség rájutó részének.

Az értékbecsléssel kapcsolatban Dr. Szabó Krisztián kőbányai jegyző adott részletes választ, miszerint nem a kerületi önkormányzat, hanem a fővárosi kormányhivatal választotta ki az igazságügyi értékbecslőt (aki nagyságrendileg a lakástulajdonos által megbízott becslőéhez hasonló munkadíjért végezte a becslést, miközben az önkormányzat saját alkalmazású értékbecslője lakásonként csak kb. 30 ezer Ft-ba került volna). Ha a lakástulajdonosok által perre vitt kisajátítási eljárásoknál a bíróság magasabb vételárat határoz meg, mint amennyit a kisajátítási eljárás során becsültek, az önkormányzatnak rendelkezésére áll a megemelt összeg. Jelenleg 54 lakás kisajátítási eljárása van folyamatban, de ezek nem mindegyikét indította a kőbányai önkormányzat, egyes kisajátításokat a fővárosi kormányhivatal kezdeményezett. (A Kontúr Egyesület tagjai közbeszólásokkal jelezni próbálták, hogy a Fővárosi Kormányhivatalt György István, korábbi kőbányai polgármester vezeti, ezzel feltehetően a fővárosi kormányhivatalnak a kőbányai önkormányzat felé való részrehajlásának lehetőségére akartak utalni.)
Dr. Szabó Krisztián jegyző válasza szerint aki cserelakást kér a kisajátítási eljárásban, azt is elfogadja az önkormányzat, de a cserelakás beszerzése időbe telik, sokáig eltarthat, mert az évek óta erősen dráguló budapesti lakáspiacon nehezen lehet a kisajátításra kerülő Hős utcai lakással arányos paraméterekkel rendelkező lakást találni, a kisajátítási értékkel arányos vételáron.
A társasházi közös költség részleges fizetésével kapcsolatban a jegyző kijelentette, hogy a Hős utcai társasház önálló jogalany, a kőbányai önkormányzat pedig azért nem fizeti teljes egészében a közös költség tulajdoni hányaddal arányos részét, mert az elmúlt két évtizedben már többször hitelezett a társasháznak, valamint fizetési kötelezettségeket vállalt át a társasháztól. Legutóbb például idén nyáron 100 millió forintos közműtartozást fizetett ki az önkormányzat (talán a 2,1 milliárd forintos állami támogatásból?); valamint év végén lejár a társasház egy nagy összegű havi törlesztési kötelezettsége, amit eddig az önkormányzat fizetett, így januártól ezen havi összeg felszabadulásával jelentősen nőni fog az önkormányzat, mint résztulajdonos közös költség befizetése. Ezenkívül előfordult olyan eset is, hogy az önkormányzat 40 millió Ft-t fizetett be közös költség előlegként, hogy megelőzze az egyszer már lenullázott társasházi közmű hátralékok újbóli felhalmozódását, mert például a társasház jó ideje nem tudja fizetni a szemétszállítási díjat, az FKF Zrt. nemrég is ingyen vitte el a civil-lakossági esemény során összegyűjtött rengeteg szemetet. (A Kontúr Egyesület képviselői itt is közbeszóltak, hogy szerintük az önkormányzat közös költség elmaradása miatt nem tudja fizetni a társasház a szemétszállítási díjat.)

Ezek után a második Hős utcai lakástulajdonos a felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. “hűtlen kezelése” miatt kerül egyre rosszabb helyzetbe a társasház, mivel “nem odavaló” bérlőket költöztettek be az önkormányzati lakásokba, akik folyamatosan teszik tönkre a bérlakásokat és a közös társasházi tulajdont is, míg a lakásukat karban tartó, közös költséget és közműszámlákat rendben fizető lakástulajdonosok elszenvedik a folyamatos romlást.

Erre a felszólalásra a polgármester reagált, aki szerint sokféle felelősség van a Hős utcai állapotok végletes leromlásával kapcsolatban. D. Kovács Róbert Antal már 36 éve ismeri a Hős utcát, mivel az 1980-as évek eleje óta a Hungária körúti Bem József Általános Iskolában tanított, így például családlátogatások során közvetlen közelről is megismerkedett a Hős utcai viszonyokkal, emberekkel. A polgármester szerint a (korábbi) önkormányzat ott hibázott, hogy privatizálta a Hős utcai lakások felét, mert amíg csak önkormányzati bérlők laktak a Hős utcában, valamennyire kézben tudta tartani a helyzetet az önkormányzat, de ez régen is alacsony társadalmi státuszú lakótömb volt, majd a privatizációval indult el a végletes szegregálódás. A Hős utcai lakók is felelősek a kialakult helyzetért, mert például egy év alatt 2.000 m3 szemetet halmoztak fel a két háztömb körül. A Hős utcai “állapotok” megoldása csakis a bontás lehet. Élnek normális lakástulajdonosok is a Hős utcában, akiknek normális megoldást kínál az önkormányzat: cserelakást – igaz, nem öröklakást, csak bérlakást, mert egyszerűen nem érnek annyit a Hős utcai magánlakások az ingatlanpiacon, hogy öröklakást ajánljon cserébe az önkormányzat. (Itt vélhetően arról volt szó, amikor az önkormányzat magától ajánlott a 4-5 millió Ft-os vételár ajánlat alternatívájaként csere bérlakást, míg ha a kisajátítási eljárásban választ cserelakást a Hős utcai lakástulajdonos, akkor az önkormányzat kénytelen öröklakást felajánlani cserelakásként.)

Ezután kérdezett a harmadik Hős utcai lakástulajdonos, hogy mikor ér véget a szanálás? Ő is régóta lakik a Hős utcában, ahol mostanában megint sokasodnak a drogosok, lépjen fel ellenük a rendőrség. A dílerek önkényesen lakásokat foglalnak, nem fizetnek semmilyen közműszolgáltatásért, nincs is semmilyen közmű mérőjük, mégis használnak vizet, villanyt, megbontják a tetőt, stb. A lakó a rendőrség jelen lévő képviselőjéhez fordulva azt is kérdezte, hogy lehetne-e újra éjjeli razziákat tartani (havonta egyszer), mint régen is volt ilyen a Hős utcában. A társasház lépcsőházainak sötétsége is bátorítja a bűnözőket, miért nem lehet visszakapcsolni a társasház közösségi világítását.

A harmadik Hős utcai lakos közbiztonság körül forgó kérdéseire részben a polgármester válaszolt, hogy például az önkormányzat tavaly év végén kerítést, beléptetőkaput tervezett a Hős utcai tömb köré, ami távol tarthatta volna a drogosokat és önkényes lakásfoglalókat, de a kerítés projektet megakadályozták a civilek, konkrétan a Kontúr Egyesület is. (Akik közbeszólásukban 130 millió Ft-os kerítés költséget emlegettek, amire reagálva a polgármester 10 millió Ft-os beruházási költséget mondott. Az akkori hírek szerint valóban “csak” 10 millió Ft körüli összegbe került volna a kerítés és beléptető kapu kiépítése, de további 120 millió Ft nagyságrendű összeget költött volna az önkormányzat egy nonstop portaszolgálatra (bő egy évig), az egyébként lebontás előtt álló laktótömbben, a 2,1 milliárd Ft-os állami támogatási keretből.) A társasházi lépcsőházakban a nagy hátralék miatt van kikapcsolva a világítás. A legutóbbi lakástüzet is egy áramlopás okozta.

Végül a rendőrség is felszólalt (a távollévő kerületi rendőrkapitányt egy BRFK-s rendőr őrnagy helyettesítette), aki válaszában jelezte, hogy 2018. szeptemberében a rendőrség sikeresen kiszorította a drogosokat és az addig ott működő dílereket a Hős utcából és környékéről (ezt a Kontúr Egyesület és a megjelent lakók is vitatták); a rendőrség azóta nem érzékel érdemi drogos jelenlétet az utcán, még a hős utcában sem. Éjjeli razziákkal nem akarja indokolatlanul zavarni a rendőrség a Hős utcai (békés) lakók nyugalmát (csak konkrét bejelentésre mennek ki). A közműveket illetően a rendőrség évente négyszer-ötször közös “razziát” tart az ELMŰ-vel a Hős utcában, de hiába fülelik le ilyenkor az illegálisan áramvételezőket, nem sokkal később újra visszakötik a “lopóvezetéket”.

A fenti, egymást követő felszólalásokból, kérdésekből válaszokból és közbeszólásokból álló Hős utcai “vitát” végül a mi pongráctelepi szemszögű kérdésünk zárta le: hol tart most, és meddig tarthat a gettó szanálásának folyamata, különös tekintettel arra, hogy az állam által az önkormányzatnak e célra adott 2,1 milliárd Ft támogatás felhasználásának eredeti határideje 2019. év vége? A polgármester azt válaszolta, hogy már megkérték az állami támogatás határidejének egy éves meghosszabbítását, bár lehet, hogy ez túl optimista megközelítés, de azért reméli, hogy a pereskedésekkel együtt is sikerül kiköltöztetni 2020 végéig minden Hős utcai lakást, ami után jöhet a bontás, amit már nagyon várnak a Hős utca környékén élők.

Összességében nem igazán látjuk “eredményesnek” a fent ismertetett vitát abban az értelemben, hogy a felszólaló Hős utcai lakástulajdonosok kifejezett nyugtalanságát (hogy a saját lakásukból az utcára kerülhetnek) nem kifejezetten nyugtatta meg az önkormányzat részéről válaszoló polgármester, mint ahogy a Kontúr Egyesület is hiába fejezte ki (erőteljesen) tiltakozását, hogy miért nem működik velük együtt az önkormányzat, és a polgármesterrel egymásnak ellentmondóan beszéltek jogszerű és jogszerűtlen lépésekről a szanálási, főleg a kisajátítási folyamatban. Mi leginkább azt hiányoljuk, hogy legalább valamennyire átlátható folyamat szerint haladjon a Hős utcai gettó felszámolása. A kőbányai önkormányzat sosem nyilatkozott részleteiben a szanálásról, ami érdemi részletek eddig kiderültek, az nem hivatalos módon bukkantak fel a médiában, így viszont nehéz átlátni, hol tart, és főleg meddig fog tartani a folyamat, mikor indul meg a kiürített gettó elbontása.

Közmeghallgatás – pongráctelepi szemmel

Ma este 17:00-20:00 óra között zajlott le a Kőbányai Önkormányzat szokásos, évente megtartott közmeghallgatása, amin bárki kérdezheti közügyekről az önkormányzatot. Ilyenkor a pódiumon a polgármesteren kívül az alpolgármesterek, képviselők, a főjegyző, néhány szakhivatalnok, a kerületi közterület-felügyelet és rendőrség vezetője, valamint olyan külsős “vendégek” szoktak helyet foglalni, mint a MÁV vagy a BKV képviselője. Magát a közmeghallgatást D. Kovács Róbert Antal polgármester vezette le, többnyire ő válaszolt a kérdésekre, de sok esetben Dr. Szabó Krisztián jegyző adott jogi-közigazgatási jellegű választ, néha pedig az adott téma szakmai felelősének adta át a mikrofont a polgármester. A kérdéseket papíron lehetett előre leadni a közmeghallgatás előtt és közben, de élőszóban kellett elmondani, mikrofonba, legföljebb három percben, ami a legtöbb kérdezőnek kevés volt; ezért alkalmazza a polgármester már évek óta a fotónkon is látható “közlekedési” lámpát, ami a 3 perc nagy részében zölden világít, a vége felé narancssárgára vált, és az idő lejártát pirossal jelzi.

A pódium első sorában balról jobbra: Révész Máriusz kormánybiztos, Radványi Gábor és Weeber Tibor alpolgármesterek, Dr. Szabó Krisztián jegyző, D. Kovács Róbert Antal polgármester, Mustó Géza és Somlyódy Csaba alpolgármesterek, Kovács Róbert képviselő, tanácsnok. (Középen hátrébb a X. kerületi rendőrkapitányt távollétében helyettesítve válaszol a BRFK egy munkatársa.)

De még a kérdések-válaszok majdnem három órája előtt mintegy 20 percben a polgármester tartott beszámolót az önkormányzat 2019. évi tevékenységéről, eredményeiről. Ezt az előadást sajnos lekéstük, így csak a közmeghallgatásokra ugyancsak szokásosan kiadott önkormányzati füzetben találtuk meg az alábbi, Pongráctelepet érintő 2019-es témákat, melyek újdonságot nem tartalmaznak, de azért érdemes itt összefoglalni.

A Gyöngyike Bölcsőde és Óvoda között új kerítést épített az önkormányzat, megerősítették a pincét, hőszigetelték a a bölcsőde homlokzatát és az udvaron új elektromos árnyékolókat építettek be, mindösszesen 57.786.000 Ft értékben. A Gyöngyike Óvoda utcai kerítését is felújították, az óvoda homlokzatát is hőszigetelték, akárcsak a padlásfödémet, valamint új előtetőt építettek, összesen 47.587.000 Ft értékben. Az óvodával és bölcsődével egy épülettömbben lévő Gyermekek Átmeneti Otthonában is homlokzati és padlásfödém hőszigetelést végeztek 14.010.000 Ft értékben. Vagyis a “Gyöngyike tömb” elsősorban energetikai felújítására összesen több, mint 119 millió Ft-t fordított idén a Kőbányai Önkormányzat, ami mindenképpen jelentős beruházás, és ráadásként a hőszigetelés festése sokat dobott az amúgy egyszerű homlokzat megjelenésén is. (A jelek szerint egyébként folytatódik a hőszigetelés a szintén a tömb részét képező Pongrác Idősek Klubjával is, amely esetében egyéb felújításokat is tervez az önkormányzat már a 2020-as évben.) Ezenkívül, konkrét említés nélkül, jobbára általánosságban ír a brosúra a kerületi játszóterek építéséről és felújításáról, mely utóbbiban a pongráctelepi központi játszótér is részesült; bár a nyár nagy részében, építésre hivatkozva, de valójában munkálkodás nélkül zárva tartott játszótér miatt sok pongráctelepi szülő inkább megkeseredett szájízzel örült az új, kisebb gyerekekre is tervezett játékoknak.

Az éves beszámoló után összesen mintegy 16 kérdező kerületi lakos kérdés feltevései és a válaszadások egészen 20:00 óráig tartottak – a közmeghallgatáson az évi egyszeri jelleg miatt nincs határidő, amíg van írásban leadott, közérdekű kérdés, addig a teljes önkormányzati testület is kitart a pódiumon (tavaly ilyenkor kb. este fél tízig húzódott el a közmeghallgatás a rengeteg kérdés miatt). A ma kérdező lakosok Kőbánya több lakónegyedéből jöttek, általában kimondottan helyi témákat felvetve, mint ahogy mi is pongráctelepi szemszögből jegyzeteltünk és kérdeztünk is.

A ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmával járó zajhatás hosszú évek óta visszatérő panasztéma a kőbányai közmeghallgatásokon. Most meglepő módon nem szólaltak fel a leginkább érintett újhegyi és délebbi lakosok (talán belefáradtak a szélmalomharcnak tűnő küzdelmükbe), de így is akadt olyan kérdező, aki bevallása szerint csak 2018. augusztus 16-a óta érzi át a téma súlyát, amióta új eljárási rendben szállnak fel a repülőgépek, Kőbánya sokkal nagyobb részén zavarja a lakosságot a ferihegyi repülőzaj, azóta már Pongráctelepen is többen szóvá tették ezt. Most a főjegyző azzal tudott biztatni, hogy a kőbányai önkormányzat másokkal egyetemben már évek óta pereskedik a légiforgalmat irányító Hungarocontrol Zrt.-vel, s a bírósági eljárás jelen szakaszában már jó esély látszik arra, hogy végül akár újra lehessen/kelljen meghatározni a repülőtér körüli zajvédelmi zónákat.

A Mádi utcai lakótelepről egy fiatalember minden lakótelepi lakost érintő témában kérdezett: nem szereti a negyedik emeleti lakásába felcipelni nap, mint nap a biciklijét, amivel munkába is jár, viszont közterületen sem meri kint hagyni éjszakára a biciklijét, még a legjobb lakattal sem. Ezért az iránt érdeklődött, hogy az önkormányzat foglalkozna-e zárt közterületi bringatárolók létesítésével a lakótelepeken, vagy legalább (átmeneti) megoldásként kerékpár támaszok telepítésének is örülnének a környéken. D. Kovács Róbert Antal polgármester válasza szerint maga a kerületi önkormányzat már tervezget valamilyen zárt tárolós megoldást; jelenleg a szabályozási környezetet vizsgálják, majd haza és külföldi mintákat is keresnek – ilyeneket most mi is kerestünk az interneten:

Helytakarékos, zárható kerékpártároló Győrben.

Ezenkívül a pódiumon helyet foglaló Révész Máriusz, korábban kőbányai önkormányzati, jelenleg országgyűlési képviselő, és egyben “a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos” is válaszolt, mivel ő kormánybiztosként jelenleg egy pályázati rendszer kidolgozásával foglalkozik, melynek keretében az önkormányzatok 30%-os támogatásra pályázhatnak majd, igaz nem zárt, hanem csak fedett kerékpártárolók létesítésére. Továbbá mindketten említették a következő években állami forrásból kiépülő Rákos-patak menti bicikliutat, amire a kőbányai önkormányzat tervez ráhordó kerékpárutat építeni a Tárna utcai gyalogos vasúti felüljáró átépítésével, és a kerület több pontján (főleg Ó- és Újhegyen) várhatóak kisebb-nagyobb útszakaszok kiépítése. Egy Harmat utcai lakos azt nehezményezte, hogy a Harmat utcában a járdán vezetett bicikliút balesetveszélyes a gyalogosokra nézve. Ezzel a polgármester és a kormánybiztos is egyetértett, hogy előbb-utóbb az úttestre kell terelni a bicikliseket, kétoldali, menetirányhelyes sávok kiépítésével, de ehhez ugye szélesíteni kell a meglévő utakat, ami az anyagi vonzat mellett érdeksérelmek leküzdésével is jár. Végül a polgármester említést tett egy január végére tervezett kőbányai bringás lakossági fórum tervéről, amire igyekszünk elmenni, és már előzetesen, írásban is felvetni ötleteket Pongráctelep biciklis közlekedési kapcsolatainak javítását illetően.

Saját kérdéseink a Pongráctelep tágabb környékén zajló “ingatlanfejlesztésekhez” kapcsolódtak. Ami pongráctelepi szempontból a legfontosabb kérdésünk volt: az Egészségház jelenleg várható bezárási időpontjára kérdeztünk rá. Az új szakrendelő a jelenlegi tervek szerint 2020. szeptemberétől fogadhatja majd a pácienseket a Maglódi úton, vagyis a pongráctelepi és környéki lakosok nagyjából jövő nyár végéig élvezhetik a népligeti Egészségház viszonylag kényelmes közelségét. A Bajcsy Kórház mellett épülő új kerületi szakrendelő biztosan jobban felszereltebb lesz, és remélhetőleg a nagyobbra tervezett kapacitása a várakozási (előjegyzési) időt is csökkenti, de a Hungária körút térségében élő kőbányai lakosoknak ezzel együtt is fájdalmasan sokkal többet kell majd utaznia a Maglódi útra átköltöző Egészségházba. Éppen ezért arra is rákérdeztünk, vagy inkább felkértük az önkormányzatot, hogy lobbizhatna a BKK-nál, hogy a jövőben a 37-es villamos hétköznaponként legalább a reggeli és esti csúcsidőszakok közötti nappali idősávban is végigmenjen az Új Köztemetőig, ne forduljon vissza a Sörgyárnál. Egy ilyen “járatsűrítéssel” a Hungária körút (és Kolozsvári utca) térségében lakóknak átszállásmentes, közvetlen kapcsolata lenne/maradna az új rendelőintézettel, rendelési időben. A polgármester elgondolkozott ezen a felvetésen, valamint említést tett az Albertirsai úton közlekedő 10-es busszal kapcsolatos, de nem részletezett önkormányzati tervekről.

A Mázsa térre tervezett uszoda- és csarnok építéséről az önkormányzati brosúra is ír, miszerint már 2022-re megépülne, de a polgármester ezt túl optimista bejegyzésnek minősítette, mondván még nincsen állami forrás a több milliárdos beruházásra. Addig is, az önkormányzat már túl van a szabályozási terveken, az engedélyeztetésen, és ez év végéig kész lesz a közműkiváltás is. Azonban arról is szót ejtett, hogy az állami beruházás miatt igazából csak úgy lesz esélye egyszerű (nem sportoló) kőbányai lakosoknak is használnia a tervezett uszodát és csarnokot, ha erre az önkormányzat tud majd ilyen-olyan szerződéseket kötni az állammal (ezek szerint az állam működtetné is a leendő Mázsa téri sportlétesítményt).

A Hungexpo vásártelep szeptemberben megkezdődött felújítása-fejlesztése kapcsán arra kérdeztünk rá, hogy várható-e az 50 milliárdos állami forrásból, vagyis jelentős mértékben felfejleszteni kívánt Hungexpo tömegközlekedési kapcsolatainak fejlesztése is? Mert egyre kevesebb idő marad komoly műszaki beruházásokra a 2021 őszén esedékes vadászati világkiállításig, mely három hónap alatt akár nagyságrenddel több látogatót vonzhat, a mai átlagos Hungexpo-rendezvényekhez képest, amiknek a megközelítésével így sokan vesződnek: a dugóban araszoló 10-es (régi 100-as) buszon, a parkolási díjat megfizetni nem akaró autósok által elfoglalt lakóövezeti parkolóhelyeken és a 37-es villamos Pongrác úti felüljáróján, majd a rossz állapotú ösvényen végigbotorkálva. A szeptember 30-i ünnepélyes alapkő letételről mi is hírt adtunk, kiemelve, hogy akkor nem esett szó semmilyen konkrét közlekedésfejlesztési elhatározásról, vagy legalább tervről.

A polgármester elmondta, hogy több szinten zajlik a gondolkozás a lehetőségekről, mert azt mindenki elismeri (a Hungexpót fejlesztő állam, a főváros és a kőbányai önkormányzat), hogy bővíteni kell a Hungexpo megközelítését. Egyes tervekről már évekkel ezelőtt olvashattunk a médiában, mint a leglogikusabbnak és talán legegyszerűbbnek tűnő verzióról, a hajdani 29-es villamos pályájának visszaépítése, de a polgármester olyan, általunk még nem ismert opciókat is felsorolt, mint a Királyvágány révén vasúti kapcsolat, vagy a ferihegyi repülőtérre tervezett gyorsvasút a jelenlegi tervek szerint megállna Kőbánya-alsón, de akkor már megállhatna a Hungexpo előtt is. Ezenkívül az önkormányzat erősen támogatná a cegléi vasútvonal keleti oldalán a Pongrác úthoz hasonlóan végigvonuló közút kiépítését, vagyis az Albertirsai út és a Korponai utca összekötését, valahogyan a 37-es villamos S-kanyarján keresztül (“Korponai-átjáró”). A legérdekesebb tömegközlekedési koncepció szerint a Pillangó utcai metrómegállótól egy gyalogos alagút vezet a Kincsem Park lóversenypályájának közepéig, és ezt az alagutat akár meg lehetne hosszabbítani a Hungexpóg, mozgójárdával kiegészítve. Mindehhez mi még azt tettük hozzá a közmeghallgatáson, hogy az országos médiában bő két évvel ezelőtt ment körbe a híre egy szigetüzemben, csak a Pillangó utcai metrómegálló és a Hungexpo főbejárata között közlekedő (egyvágányú) gyorsvillamos terve – de ennyi erővel akkor már egy ilyen villamosvonalat össze lehetne kötni a hajdani 29-es villamos visszaépíthető pályájával, és akkor két irányból is lehetne kötött pályás tömegközlekedési kapcsolata a Hungexpónak (és a Kincsem parknak is).

Végül a Hős utcára kérdeztünk rá: hol tart most, és meddig tarthat a gettó szanálásának folyamata, különös tekintettel arra, hogy az állam által az önkormányzatnak e célra adott 2,1 milliárd Ft támogatás felhasználásának eredeti határideje 2019. év vége. A polgármester azt válaszolta, hogy már megkérték az állami támogatás határidejének egy éves meghosszabbítását, bár lehet, hogy ez túl optimista megközelítés, de azért reméli, hogy a pereskedésekkel együtt is sikerül kiköltöztetni 2020 végéig minden Hős utcai lakást, ami után jöhet a bontás, amit már nagyon várnak a Hős utca környékén élők.

És ha már a Hős utcai gettó felszámolása: ebben a témában olyan sok kérdés-válasz hangzott el a közmeghallgatáson, hogy erről külön cikkben számolunk be.

Hős utca felszámolása – újratervezést követel a Kontúr Egyesület

A 2019. október 13-i önkormányzati választások óta egyelőre csend van a kőbányai önkormányzat háza táján a Hős utcai gettó felszámolásával kapcsolatban. Most viszont a Hős utcában 2014 óta közösségfejlesztő tevékenységet kifejtő Kontúr Egyesület november 17-én nyílt levélben fordult a Kőbányai Önkormányzathoz. A nyílt levél teljes szövege az egyesület honlapján olvasható, röviden összefoglalva pedig a Kontúr Egyesület szólítja az önkormányzatot, hogy függessze fel a Hős utcai gettó felszámolási folyamatában nemrég óta zajló kisajátítási eljárásokat, és szakmailag megalapozott, konkrét telepfelszámolási terv alapján, az önkormányzati törvény betartásával előzze meg, hogy állampolgárai hajléktalanokká váljanak. Az egyesület saját segítségét is ajánlja az önkormányzatnak, jóllehet az utóbbi időkben a kerületi vezetés már egyáltalán nem akart együttműködni a korábban általa támogatott egyesülettel. A levél teljes hátterének megértéséhez alább összefoglaljuk az elmúlt két év Hős utcai fejleményeit. (Hős utcáról szóló cikkeink itt, de még több, és teljesebb, a Hős utcai lakók nézőpontját is megmutató cikkek, riportok a Kontúr Egyesület honlapján vannak összegyűjtve.)

Mint ismeretes, 2017 legvégén a kormány 2,1 milliárd forint támogatást ítélt meg a kerületi önkormányzatnak, a Hős utca 15/A és B társasházak “rendbetételére”, 2019 végi határidővel. Ismerve a lakótömb valóban gettó helyzetét (nagy szegénység és országos hírű drog gyártó és elosztó központ), kezdettől nyilvánvalónak tűnt, hogy a “rendbetétel” felszámolást fog eredményezni, azaz a 2.100 millió forintból a még lakott önkormányzati lakások bérlőit máshova költözteti, a mintegy 150 magántulajdonú lakást pedig felvásárolja a kőbányai önkormányzat, végül a teljesen kiürített épületeket lebontják, mert nemcsak rossz állapotúak, de eleve korszerűtlen kialakításúak (25 nm-es szoba-konyhás lakások, eredetileg folyosói vécékkel), egyszerűbb valami mást építeni a teljesen lebontott telekre. (Azóta már az is kiderült, hogy az önkormányzat sporttelepet tervez a gettó helyén kialakítani, amit elvileg a kőbányai lakosok, így a pongráctelepi lakosok is használhatnának, nemcsak a gettót három oldalról körbevevő laktanyák és a Közszolgálati Egyetem kampuszának “lakói”.) Akármi is lesz majd a gettó helyén, általában véve Pongráctelep jól járhat az elbontással, mivel a Hős utcai “közállapotok”, főleg a droghelyzet lakótelepünk társadalmi és ingatlanpiaci megítélését is kedvezőtlenül befolyásolja.

Az állami támogatás nagyvonalúnak látszó összege biztatónak tűnt, ehhez képest most, majdnem a kétéves felhasználási időszak végén ott tartunk, hogy még mindig lakik a Hős utcában néhány önkormányzati bérlő, míg a magántulajdonosok szinte egyikével sem sikerült még megegyezni, mert mindenki kevesli a lakásonként ajánlott 3-4-5 millió Ft vételárat (150 lakás esetén ez 500-700 millió Ft lenne összesen a 2.100 millióból). Ezért az önkormányzat az utóbbi hónapokban kisajátítási eljárással próbálkozik, de a lakástulajdonosok megtámadták bíróságon az eddigi kisajátítási határozatokat, többek között arra hivatkozva, az eljárás során 2 évvel ezelőtti ingatlanpiaci összehasonlító árak alapján akarná az önkormányzat 4-5 millió Ft-ért kisajátítani a Hős utcai lakásokat, miközben az elmúlt két évben is folyamatosan emelkedtek a budapesti lakásárak (az összehasonlításban citált józsefvárosi és állítólag pongráctelepi lakások ára is), és nem mellesleg Budapesten manapság már tényleg nem kínálnak eladásra ekkora méretű és állapotú eladó lakóingatlanokat 10 millió Ft alatt.*

Úgyhogy jelenleg nem igazán látszik a Hős utcai gettó felszámolási folyamatának a vége, inkább csak nagy a bizonytalanság, főleg persze a Hős utcai lakók körében, amiről a Kontúr Egyesület nyílt levele is erőteljesen beszél. Ráadásul, az új önkormányzati ciklusban kialakult ellenzéki többségű képviselőtestület – kormánypárti polgármester duális kerületi vezetése miatt talán még az is kérdés, hogy a kormány hajlandó lesz-e meghosszabbítani a 2,1 milliárd Ft (maradékának) a felhasználását 2019.12.31 után – ha az önkormányzat is erre kéri.

*Az ingatlan.com részletes kereső felületén 2019.11.20-án 20-30 nm területű, 3-10 millió Ft eladási árú budapesti lakásokra szűrve ugyan 20 találatot adott az ingatlanközvetítő honlap, de ebből csak kettő volt tekinthető lakáshirdetésnek, a többi minden egyéb (12 db bérleti jog, 3 db banki követelés, 3 db lakássá átépített/átépíthető garázs, üzlethelyiség, stb).