Dr. Szabó Krisztián kőbányai jegyző beszél a kevés megjelent előtt.

Ma délután 17:00 órától zajlott a Tájékoztatás a Kőbányai Önkormányzat területén készülő tervekről elnevezésű fórum a Kőrösiben, viszonylag gyér lakossági érdeklődés mellett. A kerületi önkormányzat részéről Dr. Szabó Krisztián jegyző ismertette a fórum célját, már az elején tisztázva, hogy nem az általunk félreértett kerületi szabályozási tervről (KSZT) általában van szó, amiben benne vannak a mi március 14-i posztunkban ismertetett közlekedésfejlesztési koncepciók (is), hanem kifejezetten csak településképi arculat szabályozásról van szó.

A 2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, olyan módon, hogy

a) egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei,

b) a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva.

c) az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.

A fentiek eredőjeként a Kőbányai Önkormányzat szeptember végéig kidolgoz egy

– Településképi arculati kézikönyvet, ami a kőbányai lakosságot közérthetően tájékoztatja, hogy ha engedélyköteles felújítást vagy új építést terveznek, akkor milyen arculati előírásoknak kell megfelelni (tehát a meglévő helyzetet nem fogja szabályozni, pl. ha egy meglévő homlokzati elem nem illeszkedik a kidolgozandó helyi településképi arculatba, ahhoz csak változtatás (átépítés, felújítás) esetén kellene hozzányúlni);

– Településképi rendeletet, ami már jogszabály szinten rendelkezik;

– végül a már eddig meglévő kerületi építési szabályzat szűkül (egyes elemeit átemelik a rendeletbe), de meghatározó marad.

A törvény szabályozza az új (frissítendő) településképi arculati kézikönyv és rendelet kidolgozásának folyamatát, bevonva a helyi lakosságot. Ennek megfelelően a folyamat kezdetén az önkormányzat tart egy bevezető tájékoztató fórumot, ez történt meg ma, és a törvényi előírás szerint 8 napig, március 29-ig a lakosság részéről bárki előzetes kérdéseket, javaslatokat küldhet az önkormányzatnak, amely azzal érdemben foglalkozik. Később, nyárig az önkormányzat kidolgozza a településképi arculati kézikönyv és rendelet részletes tervezetét és a kerületi építési szabályzat módosítását, amelyről újabb lakossági egyeztetési folyamat lesz, hogy aztán ősszel hatályba léphessen az új rendszer. A jegyző kiemelte, hogy természetesen az egész folyamat alatt lehet lakossági kérdéseket, javaslatokat küldeni írásban.

Dr. Mozsár Ágnes kőbányai főépítész beszél.

A jegyző után Mozsár Ágnes kerületi főépítész minta kézikönyvet prezentált, amely során ismertette, hogy előzetesen az önkormányzat jelenleg összesen húsz eltérő karakterű területre osztotta fel Kőbánya területét, és ezekből fogják kiválasztani a meghatározó területeket, hogy azokra alkossanak új településképi jogszabályokat. Kőbányán a beépítetlen területek kivételével gyakorlatilag minden terület meghatározó jelentőségű településképi szempontból, pl. a sörgyári területek is. Viszont két kiemelt zöldterület, a Népliget és az Újköztemető területéről a fővárosi településképi arculat kidolgozása körébe kerül. Az eltérő karakterű területekről fotódokumentáció is készülni fog az egyes területek leírásához.

A színskálából nem teljesen egyértelmű, de Pongráctelep (a Pongrác út 17. sz. alatti lakóteleppel és a MÁV-teleppel együtt) a “történeti telepszerű kis- és kertvárosi lakóterület” karakter meghatározást kapott.

Az előadás végén lehetett kérdezni is, amire a kevés lakossági érdeklődő nem nagyon tartott igényt, de így is hasznos témák kerültek felvetésre. Pongráctelepi viszonylatban először még felhoztunk közlekedési kérdéseket (villamosmegállóhoz rámpa, Pongrác úti biciklis közlekedés, stb.), de miután tisztáztuk a félreértést, az alábbi három, Pongráctelep helyi arculatát is érintő kérdés merült fel, amit majd a Településképi arculati kézikönyv és rendeletek várhatóan szabályozni fognak. A lakossági fórum során bemutatott prezentáció itt tekinthető meg.

– Mivel a pongráctelepi társasházak homlokzata helyi védettség alatt áll, nyomós kérdés a hőszigetelés, mert bár két társasház már hőszigetelte magát, de azoknak eleve csak vakolt homlokzatuk volt, azonban az összes többi társasház homlokzatán vakolt és nyers tégla felületek váltakoznak, aminek a homlokzati képét meg kell őrizni a helyi védettség értelmében. Ezért fontos, hogy a leendő arculati kézikönyv és rendelet konkrét megoldási lehetőségeket is javasoljon egy-egy ilyen védett homlokzat arculathelyes hőszigetelésére.

– Pongráctelep helyi sajátossága, hogy a társasházaknak nem tudják saját, zárható helyen tárolni a kukáikat, ezért azok közterületen állnak, ami a más házbeliek illetéktelen használata és a hajléktalanok turkálása miatt folyamatosan túltelítettséget, kuka mellé szemetelést okoz. Erre az áldatlan állapotra lehetséges megoldás, ha az önkormányzat engedélyezi, hogy a közterületen tartott társasházi kukák köré valamilyen zárható épület, építmény legyen felhúzható. De ha már nemcsak a társasházak, hanem egész Pongráctelep helyi védettség alatt áll, akkor a leendő arculati kézikönyv és rendelet térjen ki ilyen kukatároló építmények lakótelepi arculatának meghatározására, és ha már mindez a Pongráctelep helyi védettsége körébe sorolódhat, akkor jó lenne, ha a társasházaink ilyen kukatárolók építésére is pályázhatnának a kőbányai önkormányzat által minden évben meghirdetett pályázaton az építészeti értékek fenntartása, megújulása, és a károsodott értékek helyreállítása érdekében.

– Kortünet a légkondicionálók kültéri egységeinek és napelemeknek megjelenése a homlokzaton és a tetőn. Főleg a klímaberendezések ronthatják a látványt, de lakossági kérdésre a kőbányai jegyző elmondta, hogy a klíma telepítésnek igénye elfogadható, a leendő arculati kézikönyv és rendelet inkább arra törekednek majd, hogy valamilyen szabályos elrendezéssel minél kevésbé zavarják meg a kültéri egységek a homlokzat képét.

Kissé bőséges beszámolónkat a mai fórumról azzal zárjuk, hogy a most kidolgozásra kerülő kőbányai településképi arculati kézikönyvvel és rendelettel kapcsolatban

– egyrészt bárki írhat a Kőbányai Polgármesteri Hivatal Főépítészi Osztályára, levélben az 1102 Budapest, Szent László tér 29. címre vagy a hivatal@kobanya.hu e-mail címre,

– másrészt mi is várjuk az ilyen kérdéseket, javaslatokat a pongracegyesulet@gmail.com címünkre, amiket szívesen továbbítanánk a fenti e-mail címre, a fentebb már felsorolt hőszigetelés, kukatároló házikók mellett. Bár később is fogadják az írásos megkereséseket, javasolt a hivatalosan megadott március 29-i határidőig elküldeni a most felmerült kérdéseket és javaslatokat. Várhatóan nyáron lesz majd a következő lakossági egyeztetési kör.