Az utóbbi években nagyszabású ingatlanfejlesztések kezdődtek, akár még csak tervezések szintjén, melyek szinte minden irányból körbeveszik Pongráctelepet, és részben közvetlenül is javít(hat)ják az itteni lakosok életszínvonalát, valamint a rendezettebbé váló környezet általában is növeli lakótelepünk presztízsét és ingatlanjain értékét. Ezért ebben a cikkben körbejárjuk a széles környékünket, átrándulva Józsefvárosba is. A még csak tervezett fejlesztéseknél a megvalósulás valószínűségét is próbáljuk megbecsülni, mivel a múltban is voltak már hamvába holt fejlesztési tervek a környékünkön.
Az óramutató járásának megfelelően kezdjük a kitekintésünket Pongrácteleptől északi irányban: Itt a kihelyezett óriásplakátok tájékoztatnak a fejlesztésekről. A BKV Kőbányai Garázs, a Terrorelhárítási Központ (TEK), a Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem több kisebb-nagyobb ingatlanfejlesztést (új épületek építése, vagy régiek korszerűsítése) valósít meg az utóbbi években és jelenleg is, európai uniós pályázati források felhasználásával, amiről kötelező évekig óriásplakáton tájékoztatni az európai polgárokat. Mivel a felsorolt közületek kerítéssel vannak körbevéve, utcáról nem nagyon látni még az új épületeket sem, és ezeknek igazából nincs is semmilyen hatásuk lakótelepünkre, kivéve egyetlen közlekedési változást: a TEK laktanyájának külön bejárati és kijárati kapujának befejezése után egyirányúsították a Zách utcát a Hős utcától a Salgótarjáni utcáig (pontosabban a Technika Szállóig be lehet hajtani a Salgótarjáni utca felől is a Zách utcába).
De mindezeknél sokkal fontosabb a Hős utcai gettó közeljövője: az összes környékbeli ingatlanfejlesztési terület közül ez a legkisebb, de Pongráctelep szempontjából mégis ez a legfontosabb, mert lakótelepünk jelenleg (még) inkább rossz, mint jó hírét alapvetően meghatározza a Hős utcai gettó közelsége és az ottani 2017-2018-as drogmizéria országos hírhedtsége. A Hős utca 15. A és B társasházakban mindig is alacsony minőségű kislakások voltak, szegény sorsú lakókkal, de az utóbbi pár évtizedben teljesen leromlott a házak állapota is, és a lakók szociális helyzete is. A teljes lezüllés mélypontja volt a 2017. augusztustól 2018. szeptemberig tartó, országos hírekbe rendszeresen bekerült droghelyzet; ami valószínűleg közrejátszott abban, hogy a kormány 2017 végén 2,1 milliárd (2.100 millió) forint támogatást ajánlott meg a kőbányai önkormányzatnak, a Hős utca “rendbe tételére”. Mint várható volt, az önkormányzat a szanálás, vagyis a két társasház lebontása mellett döntött, amihez a még lakott önkormányzati bérlakásokból át kellett költöztetni a bérlőket (ez mára nagyjából teljesült), valamint fel kell vásárolni a mintegy 150 magántulajdonú lakást. Ez utóbbi része a szanálásnak viszont nagyon lassan, leginkább sehogyan sem halad (a tulajdonosok keveslik az önkormányzat által ajánlott, átlag 4 millió forintos vételi árat, és bíróságon megtámadták az önkormányzat által kezdeményezett kisajátítási eljárásokat); így már biztosan hosszabbítást kell kérnie az önkormányzatnak, mivel a 2,1 milliárd Ft támogatást eredetileg két éven belüli, 2019 végéig való felhasználásra kapta. Az viszont már tudható, hogy a gettó lebontása után sporttelepet tervez ide az önkormányzat, amit elvileg mindenki, így a környékbeli, pongráctelepi lakosok is használhatnának, nemcsak a közvetlenül szomszédos laktanyák és egyetem “állománya”.
Tovább haladva az óramutatóval, északkeleti irányban, a Kőbánya-alsó terherpályaudvaron túl a Kincsem Park évek óta egyre több látogatót vonz az ötletes programjaival, ami fejlesztési terveket és pénzeket is bevonzott, bár ezek sem túl látványosak, de például a nemzeti rögbipálya kiépítése tovább színesíti a szabadidős programválasztékot a szomszédságunkban, ami a pongráctelepi lakosoknak is vonzó lehet.
Keleti irányban a Hungexpo vásártelep viszont annál nagyszabásúbb fejlesztés előtt áll. Az eredetileg mezőgazdasági kiállításokra épült, majd az 1970-es évektől a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) számára átépített telep az utóbbi évtizedekben nem igazán fejlődött, ami meglátszott a látogatottságának erős csökkenésén is. Ezen a helyzeten kíván változtatni az állam, amely 2016-ban államosította az ingatlant, és most, szeptember végén elkezdődött a Hungexpo átépítése és korszerűsítése. Mintegy 50 milliárd forintos állami költségből építenek egy új, reprezentatív és nagy kapacitású fogadóépületet, valamint egy modern, nagy befogadóképességű konferenciaközpontot is építenek, ami budapesti szintű hiánypótló fejlesztés lesz, továbbá korszerűsítik a meglévő kiállítócsarnokokat is. Ezek az építkezések rövid távon két nagyszabású, nemzetközi rendezvény igényeinek magasabb színvonalú kiszolgálását célozzák: 2020. szeptemberében Budapesten lesz a katolikus egyház Nemzetközi Eucharisztikus Konferenciája (NEK 2020), aminek két fő helyszíne a most elkészülő új Puskás Ferenc Stadion, valamint a Hungexpo lesz, majd 2021. augusztustól októberig a Hungexpo területén fog tartani a Vadászati Világkiállítás.
Ezek a két világrendezvény – bár egyes pongráctelepi lakosokat is érdekelhet – viszont kedvezőtlen hatással is jár lakótelepünkre, legalábbis átmenetileg. Ugyanis az eddigi Hungexpo rendezvényeknél is rendszeresen előfordult, hogy sok látogató autóval akarta megközelíteni a vásártelepet, de nem akart parkolási díjat fizetni, esetleg már nem is volt parkolóhely közvetlenül a Hungexpo körül az Albertirsai úton, ezért a vasút innenső oldalán, a Pongrác út térségében parkolnak ilyenkor, minden lehetséges helyen, ahol elférnek autóval. Ilyen hétvégéken sajnos a pongráctelepi lakosoknak épített parkolókat (a 37-es villamos töltésénél), de a lakótelepen belül is az összes éppen szabad helyet elfoglalják a látogatók kocsijai, ami nagy bosszúságot okoz a pongráctelepi lakosságnak, hiszen amúgy is már több a helyi tulajdonú autó, mint a garázs, parkoló és állóhely. (Emiatt 2018-ban közvéleménykutatást is szerveztünk a Facebookon, hogy legyen-e parkolási zóna nálunk is, de a kevés szavazónak is csak a fele támogatta a felvetést.) A népszerűbb Hungexpo kiállítások 3-4 napos parkolási mizériájánál azonban nagyságrenddel nagyobb mértékű lehet a két nemzetközi rendezvény autós látogatottsága, ráadásul egy illetve három hónapig fog tartani az eucharisztikus konferencia és a vadászati kiállítás. Ezen a helyzeten segíthetne elvileg az éppen eme két rendezvény és általában a Hungexpo nagyszabású fejlesztése miatt tervezett tömegközlekedési fejlesztés, amiről viszont néhány régebbi sajtóhíren kívül semmit nem tudni, és gyanúsan nagy a csönd e témában az utóbbi időben, így lehetséges, hogy végül nem építenek új, de szigetüzemű villamosvonalat a Pillangó utcai metróállomástól a Hungexpo főbejáratáig, és a hajdani 29-es villamos pályájának esetleges visszaépítéséről sincs szó, pedig ez legalább a rendezvények idején sűrűbb villamos elérést nyújtana a pongráctelepi lakosoknak a belváros (Blaha Lujza tér) felé.
És ha már közlekedés, itt érdemes említést tennünk két olyan közlekedésfejlesztési tervről, melyek nagy hatással lennének Pongráctelepre, de jelenleg semmilyen esély nem látszik a megvalósulásukra, inkább szerencsénkre. Az egyik terv az M4-es autópálya régóta tervezett bevezetése lett volna a Salgótarjáni utca vonalában, egészen a Hungária körútig. Bár a tervek zajvédő falakat is tartalmaztak, inkább csak rossz hatással lett volna a pongráctelepi életminőségre és a lakásainkat is leértékelte volna egy autópálya, közvetlenül a lakóházak mellett. De már csak múlt időben beszélhetünk erről a tervről, mert a városfejlesztési politika időközben felismerte, hogy semmilyen szempontból nem éri meg még több autóforgalmat bevezetni a belső területekre, így ebből már nem lesz semmi, ma már a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mellett, és legfeljebb a Határ útig tervezik csak bevezetni az M4 autópályát. A másik közlekedésfejlesztési terv a Pongrác út 2 x 2 sávra bővítése, de ez ehhez olyan sok területet kellene kisajátítani, hogy nem reális, hogy valaha is lesz önkormányzati szándék ezt megfinanszírozni. Ha mégis megvalósulna, akkor több méterrel közelebb kerülne a Pongrác út a régi 1. és 10. épülethez, le kellene bontani a Szolgáltatóházat, és a dupla sávok még nagyobb forgalmat vonzhatnának a Pongrác útra, vagyis ez sem igazán pozitív fejlesztés lenne Pongráctelep számára, még ha elvben javíthatná a közlekedési kapcsolatainkat. (A Hungexpo fejlesztése kapcsán szintén elég bizonytalan realitású terv a vasút túloldalán a Korponai utca összekötése az Albertirsai úttal, de ez nagyjából semmilyen hatással nem lenne lakótelepünkre.)
A következő cikkben a Kőbányai út térségének folyamatban lévő tervezett fejlesztéseit járjuk körbe, még a X. kerületben maradva, végül cikksorozatunk harmadik részében olyan józsefvárosi fejlesztésekről írunk, amik közvetve vagy közvetlenül is befolyásolhatják Pongráctelep ingatlanpiaci értékét és a pongráctelepi lakosok életminőségét.