A 2019. november 21-i kőbányai közmeghallgatáson a legtöbb kérdező a Hős utcai gettó felszámolásával kapcsolatban kérdezett a kőbányai önkormányzattól, és a válaszokkal együtt olyan sok információ hangzott el, hogy erről inkább ebben a külön cikkben írtunk. (A közmeghallgatás többi, Pongráctelept érint(het)ő témáiról ebben a cikkben írtunk.) Mivel Pongráctelep lakosai általában várják a lakótelepünket is beárnyékolóan rossz hírű lakótömb lebontását, ugyanakkor a hivatalos önkormányzati médiában nem nagyon hallani a szanálás folyamatáról, igyekszünk részletesen beszámolni a közmeghallgatáson elhangzottakról. Azt, hogy honnan indult a jelenleg zajló felszámolás, legutóbb ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

A kérdezők egyrészt a Hős utcai gettóban közösségépítéssel (főleg gyerekekkel) foglalkozott Kontúr Egyesület képviselői voltak, akik az utóbbi időben a Hős utcai lakók, főleg a lakástulajdonosok érdekeit próbálják képviselni. Másrészt felszólalt három Hős utcai lakástulajdonos is, akik nem a közvélemény által tipikusnak gondolt “gettólakók” voltak, hanem nyugdíjasok, akik régóta ott laknak, rendben fizetik a közös költséget és közüzemi számlákat, felújították, komfortosították az otthonukat, mint saját tulajdonukat; most viszont már évek óta létbizonytalanságban vannak, lesz-e lakhatásuk a Hős utca lebontása után? A lejjebb olvasható beszámolónkban nem tudtuk érzékeltetni a közmeghallgatáson felszólaló lakástulajdonosok érezhető elkeseredettségét, de a Magyar Hang c. hetilap itt olvasható, októberi cikkben egy Hős utcai lakástulajdonos lakó érzékletesen írja le, hogyan érzik magukat most a “közmegegyezés szerint” jóravaló lakók, mert ilyenek is élnek a Hős utcai gettóban, amit a közvélemény Budapest leglecsúszottabb helyének tart.

Először a Kontúr Egyesület részéről Urbanovszky Zsuzsa és Mihály Bulcsú drámai fellépéssel azt kérte számon a kőbányai önkormányzattól, hogy bánjon emberekként a Hős utcai lakosokkal, ne tegyék őket tönkre a 4-5 millió Ft-os lakásvásárlási ajánlattal, amivel nem oldható meg a lakhatásuk, hanem hajléktalanságba kerülhetnek. Valamint nehezményezték, hogy az önkormányzat nem működik együtt a civil szervezetekkel, pedig a Kontúr Egyesület továbbra is segítene egyeztetni a lakókkal, illetve szociális munkával. Kitértek arra, hogy az önkormányzati tulajdonú Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. nem figyel eléggé oda, hogy önkényes lakásfoglalók ne törjék fel a már kiürített önkormányzati bérlakásokat. Leginkább az önkormányzat általános hozzáállását bírálták, hogy úthengerként, jogszabályokon átgázolva próbál eljutni a bontásig, de ez így, a kisajátítási eljárások körüli pereskedésekkel még évekig el fog húzódni, miközben tárgyalókészebb hozzáállással és anyagilag nagyvonalúbb vételi szándékkal a kőbányai önkormányzat már mostanra eljuthatott volna céljáig, a gettó teljes kiürítéséig.

A Kontúr Egyesület felszólalására többek között Révész Máriusz, Kőbánya egyik országgyűlési képviselője is válaszolt, ő szerinte inkább a civil szervezetek, a Kontúr Egyesület akadályozzák a helyzet (minél hamarabbi) megoldását. D. Kovács Róbert Antal polgármester válaszában hangsúlyozta, hogy az önkormányzat jogszabályi keretek között végzi a Hős utcai gettó felszámolását, a kisajátítási eljárásokat.

Az elsőként felszólaló Hős utcai lakó, lakástulajdonos egy Youtube-videóra hivatkozott, amiben D. Kovács Róbert Antal polgármester arról nyilatkozott, hogy az idén elkezdődött kisajátítási eljárások során a kirendelt igazságügyi értékbecslő 5,6 millió Ft-ra értékelte a Hős utcai lakásokat, miközben a lakástulajdonos által felfogadott értékbecslő 12 millió Ft-ra értékelte az ő lakását, tekintetbe véve a karbantartott lakás állapota mellett a telek értékét, a jó közlekedési kapcsolatait is, stb. Ezenkívül, a bíróságon megtámadott kisajátítási eljárással kapcsolatban a napokban kapott igazságügyi határozatot, miszerint jogosult a kisajátítás során készpénz helyett cserelakást kérni. Végül nehezményezte az első Hős utcai lakó, hogy az önkormányzat, mint a társasház többségi tulajdonosa, csak a negyedét fizeti a közös költség rájutó részének.

Az értékbecsléssel kapcsolatban Dr. Szabó Krisztián kőbányai jegyző adott részletes választ, miszerint nem a kerületi önkormányzat, hanem a fővárosi kormányhivatal választotta ki az igazságügyi értékbecslőt (aki nagyságrendileg a lakástulajdonos által megbízott becslőéhez hasonló munkadíjért végezte a becslést, miközben az önkormányzat saját alkalmazású értékbecslője lakásonként csak kb. 30 ezer Ft-ba került volna). Ha a lakástulajdonosok által perre vitt kisajátítási eljárásoknál a bíróság magasabb vételárat határoz meg, mint amennyit a kisajátítási eljárás során becsültek, az önkormányzatnak rendelkezésére áll a megemelt összeg. Jelenleg 54 lakás kisajátítási eljárása van folyamatban, de ezek nem mindegyikét indította a kőbányai önkormányzat, egyes kisajátításokat a fővárosi kormányhivatal kezdeményezett. (A Kontúr Egyesület tagjai közbeszólásokkal jelezni próbálták, hogy a Fővárosi Kormányhivatalt György István, korábbi kőbányai polgármester vezeti, ezzel feltehetően a fővárosi kormányhivatalnak a kőbányai önkormányzat felé való részrehajlásának lehetőségére akartak utalni.)
Dr. Szabó Krisztián jegyző válasza szerint aki cserelakást kér a kisajátítási eljárásban, azt is elfogadja az önkormányzat, de a cserelakás beszerzése időbe telik, sokáig eltarthat, mert az évek óta erősen dráguló budapesti lakáspiacon nehezen lehet a kisajátításra kerülő Hős utcai lakással arányos paraméterekkel rendelkező lakást találni, a kisajátítási értékkel arányos vételáron.
A társasházi közös költség részleges fizetésével kapcsolatban a jegyző kijelentette, hogy a Hős utcai társasház önálló jogalany, a kőbányai önkormányzat pedig azért nem fizeti teljes egészében a közös költség tulajdoni hányaddal arányos részét, mert az elmúlt két évtizedben már többször hitelezett a társasháznak, valamint fizetési kötelezettségeket vállalt át a társasháztól. Legutóbb például idén nyáron 100 millió forintos közműtartozást fizetett ki az önkormányzat (talán a 2,1 milliárd forintos állami támogatásból?); valamint év végén lejár a társasház egy nagy összegű havi törlesztési kötelezettsége, amit eddig az önkormányzat fizetett, így januártól ezen havi összeg felszabadulásával jelentősen nőni fog az önkormányzat, mint résztulajdonos közös költség befizetése. Ezenkívül előfordult olyan eset is, hogy az önkormányzat 40 millió Ft-t fizetett be közös költség előlegként, hogy megelőzze az egyszer már lenullázott társasházi közmű hátralékok újbóli felhalmozódását, mert például a társasház jó ideje nem tudja fizetni a szemétszállítási díjat, az FKF Zrt. nemrég is ingyen vitte el a civil-lakossági esemény során összegyűjtött rengeteg szemetet. (A Kontúr Egyesület képviselői itt is közbeszóltak, hogy szerintük az önkormányzat közös költség elmaradása miatt nem tudja fizetni a társasház a szemétszállítási díjat.)

Ezek után a második Hős utcai lakástulajdonos a felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. “hűtlen kezelése” miatt kerül egyre rosszabb helyzetbe a társasház, mivel “nem odavaló” bérlőket költöztettek be az önkormányzati lakásokba, akik folyamatosan teszik tönkre a bérlakásokat és a közös társasházi tulajdont is, míg a lakásukat karban tartó, közös költséget és közműszámlákat rendben fizető lakástulajdonosok elszenvedik a folyamatos romlást.

Erre a felszólalásra a polgármester reagált, aki szerint sokféle felelősség van a Hős utcai állapotok végletes leromlásával kapcsolatban. D. Kovács Róbert Antal már 36 éve ismeri a Hős utcát, mivel az 1980-as évek eleje óta a Hungária körúti Bem József Általános Iskolában tanított, így például családlátogatások során közvetlen közelről is megismerkedett a Hős utcai viszonyokkal, emberekkel. A polgármester szerint a (korábbi) önkormányzat ott hibázott, hogy privatizálta a Hős utcai lakások felét, mert amíg csak önkormányzati bérlők laktak a Hős utcában, valamennyire kézben tudta tartani a helyzetet az önkormányzat, de ez régen is alacsony társadalmi státuszú lakótömb volt, majd a privatizációval indult el a végletes szegregálódás. A Hős utcai lakók is felelősek a kialakult helyzetért, mert például egy év alatt 2.000 m3 szemetet halmoztak fel a két háztömb körül. A Hős utcai “állapotok” megoldása csakis a bontás lehet. Élnek normális lakástulajdonosok is a Hős utcában, akiknek normális megoldást kínál az önkormányzat: cserelakást – igaz, nem öröklakást, csak bérlakást, mert egyszerűen nem érnek annyit a Hős utcai magánlakások az ingatlanpiacon, hogy öröklakást ajánljon cserébe az önkormányzat. (Itt vélhetően arról volt szó, amikor az önkormányzat magától ajánlott a 4-5 millió Ft-os vételár ajánlat alternatívájaként csere bérlakást, míg ha a kisajátítási eljárásban választ cserelakást a Hős utcai lakástulajdonos, akkor az önkormányzat kénytelen öröklakást felajánlani cserelakásként.)

Ezután kérdezett a harmadik Hős utcai lakástulajdonos, hogy mikor ér véget a szanálás? Ő is régóta lakik a Hős utcában, ahol mostanában megint sokasodnak a drogosok, lépjen fel ellenük a rendőrség. A dílerek önkényesen lakásokat foglalnak, nem fizetnek semmilyen közműszolgáltatásért, nincs is semmilyen közmű mérőjük, mégis használnak vizet, villanyt, megbontják a tetőt, stb. A lakó a rendőrség jelen lévő képviselőjéhez fordulva azt is kérdezte, hogy lehetne-e újra éjjeli razziákat tartani (havonta egyszer), mint régen is volt ilyen a Hős utcában. A társasház lépcsőházainak sötétsége is bátorítja a bűnözőket, miért nem lehet visszakapcsolni a társasház közösségi világítását.

A harmadik Hős utcai lakos közbiztonság körül forgó kérdéseire részben a polgármester válaszolt, hogy például az önkormányzat tavaly év végén kerítést, beléptetőkaput tervezett a Hős utcai tömb köré, ami távol tarthatta volna a drogosokat és önkényes lakásfoglalókat, de a kerítés projektet megakadályozták a civilek, konkrétan a Kontúr Egyesület is. (Akik közbeszólásukban 130 millió Ft-os kerítés költséget emlegettek, amire reagálva a polgármester 10 millió Ft-os beruházási költséget mondott. Az akkori hírek szerint valóban “csak” 10 millió Ft körüli összegbe került volna a kerítés és beléptető kapu kiépítése, de további 120 millió Ft nagyságrendű összeget költött volna az önkormányzat egy nonstop portaszolgálatra (bő egy évig), az egyébként lebontás előtt álló laktótömbben, a 2,1 milliárd Ft-os állami támogatási keretből.) A társasházi lépcsőházakban a nagy hátralék miatt van kikapcsolva a világítás. A legutóbbi lakástüzet is egy áramlopás okozta.

Végül a rendőrség is felszólalt (a távollévő kerületi rendőrkapitányt egy BRFK-s rendőr őrnagy helyettesítette), aki válaszában jelezte, hogy 2018. szeptemberében a rendőrség sikeresen kiszorította a drogosokat és az addig ott működő dílereket a Hős utcából és környékéről (ezt a Kontúr Egyesület és a megjelent lakók is vitatták); a rendőrség azóta nem érzékel érdemi drogos jelenlétet az utcán, még a hős utcában sem. Éjjeli razziákkal nem akarja indokolatlanul zavarni a rendőrség a Hős utcai (békés) lakók nyugalmát (csak konkrét bejelentésre mennek ki). A közműveket illetően a rendőrség évente négyszer-ötször közös “razziát” tart az ELMŰ-vel a Hős utcában, de hiába fülelik le ilyenkor az illegálisan áramvételezőket, nem sokkal később újra visszakötik a “lopóvezetéket”.

A fenti, egymást követő felszólalásokból, kérdésekből válaszokból és közbeszólásokból álló Hős utcai “vitát” végül a mi pongráctelepi szemszögű kérdésünk zárta le: hol tart most, és meddig tarthat a gettó szanálásának folyamata, különös tekintettel arra, hogy az állam által az önkormányzatnak e célra adott 2,1 milliárd Ft támogatás felhasználásának eredeti határideje 2019. év vége? A polgármester azt válaszolta, hogy már megkérték az állami támogatás határidejének egy éves meghosszabbítását, bár lehet, hogy ez túl optimista megközelítés, de azért reméli, hogy a pereskedésekkel együtt is sikerül kiköltöztetni 2020 végéig minden Hős utcai lakást, ami után jöhet a bontás, amit már nagyon várnak a Hős utca környékén élők.

Összességében nem igazán látjuk “eredményesnek” a fent ismertetett vitát abban az értelemben, hogy a felszólaló Hős utcai lakástulajdonosok kifejezett nyugtalanságát (hogy a saját lakásukból az utcára kerülhetnek) nem kifejezetten nyugtatta meg az önkormányzat részéről válaszoló polgármester, mint ahogy a Kontúr Egyesület is hiába fejezte ki (erőteljesen) tiltakozását, hogy miért nem működik velük együtt az önkormányzat, és a polgármesterrel egymásnak ellentmondóan beszéltek jogszerű és jogszerűtlen lépésekről a szanálási, főleg a kisajátítási folyamatban. Mi leginkább azt hiányoljuk, hogy legalább valamennyire átlátható folyamat szerint haladjon a Hős utcai gettó felszámolása. A kőbányai önkormányzat sosem nyilatkozott részleteiben a szanálásról, ami érdemi részletek eddig kiderültek, az nem hivatalos módon bukkantak fel a médiában, így viszont nehéz átlátni, hol tart, és főleg meddig fog tartani a folyamat, mikor indul meg a kiürített gettó elbontása.