A Népszava tegnapi cikke szerint új koncepció kidolgozását szorgalmazza Kőbánya ellenzéki többségű képviselő-testülete a Hős utcai gettó ügyében.
A kőbányai önkormányzat múlt heti ülésén az ellenzéki többségű képviselő-testület nem fogadta el a fideszes polgármester, D. Kovács Róbert Hős utcával kapcsolatos válaszait, amiket a DK-s Papp Zoltán kérdéseire adott. Papp szerint a Hős utcai helyzet évek óta húzódó megoldása csak akkor lehetséges, ha az önkormányzat változtat eddigi hozzáállásán és új koncepciót dolgoz ki a telepfelszámolásra. A polgármester válaszából azonban nem derült ki, erre hajlandó lenne-e a kerületvezetés.
Mivel Papp Zoltán után a képviselő-testület is elutasította D. Kovács Róbert beszámolóját, a kérdéseket és az arra adott polgármesteri válaszokat az önkormányzat közjóléti bizottsága – aminek Papp az elnöke – fogja megvitatni, erre március végéig kaptak időt. A DK-s képviselő jelezte: a vizsgálatot a közjóléti bizottság háromfős albizottsága fogja lefolytatni, a tagokat a bizottság következő ülésén választják meg. – Meggyőződésem, hogy ezzel a szűkített létszámmal sikerül felgyorsítanunk a Hős utca helyzetének mielőbbi rendezését – írta, hozzátéve: cél, hogy mind a lakók, mind az önkormányzat számára megnyugtató végeredmény szülessen.
A Hős utcában 2014 óta tevékenykedő Kontúr Egyesület elnöke, Molnár Zsuzsanna úgy látja, most felcsillant annak a reménye, hogy az önkormányzatban többségbe került ellenzéki képviselők segítségével, a Hős utcai állapotokat testközelből ismerő civilek bevonásával olyan koncepció jöhessen létre a következő hónapokban, ami szociális szempontokat is figyelembe vesz. – Bízunk a fővárosi önkormányzat együttműködésében is, a Hős utcában kialakult helyzetet nem lehet csak kerületi problémaként kezelni – mondta.
A Hős utca 15. szám alatti lakóépületek felszámolását mintegy tíz éve lebegteti a kőbányai kerületvezetés, az ott lakók azóta bizonytalanságban élnek. A két háztömbből álló telepen mindig is többségi tulajdonos volt az önkormányzat, az ingatlanok állapota mégis folyamatosan romlott, felütötte fejét a bűnözés, súlyos higiéniai problémák is kialakultak. A kerület két éve 2,1 milliárd forintot kapott a kormánytól a helyzet rendezésére; az épületeket lebontanák, helyükre sportközpontot építenének. A Kontúr Egyesület szerint mindennek átfogó telepfelszámolási terv nélkül kezdtek neki, a bérlők többségét nem integráltan helyezték el, azokkal a lakástulajdonosokkal szemben pedig, akik nem voltak hajlandóak elfogadni az önkormányzat által felajánlott alacsony, 4,5 millió forintos vételárat, kisajátítási eljárásokat indítottak.
A telepen 317 lakás van, ezekből jelenleg 229 önkormányzati, 8 állami, 80 pedig magántulajdonú. A kerület eddig 59 lakás esetében indított kisajátítási eljárást a fővárosi kormányhivatalnál, 3 esetben bírósági eljárás is indult. A kormányhivatal 26 kisajátítást megszüntetett, miután a lakók jelezték: cserelakásra tartanak igényt. A kerületvezetés állítja, az önkormányzatnak nincs annyi lakása, hogy az igényeket kielégítse, ezért ingatlanvásárlásba kezdtek. A 2,1 milliárdos kormánytámogatásból – amiből eddig összesen 621 millió forintot használtak fel – egyébként 1,1 milliárd fordítható lakásvásárlásra, felújításra, kártalanításra. Vagyis elvileg lett volna pénz arra, hogy a lakástulajdonosokkal megegyezzenek, de mivel a függetlennek mondott értékbecslő 4-5 millió forintban állapította meg a lakások értékét, az önkormányzat ennél nem ajánlhatott többet, mert az felvetné a hűtlen kezelés gyanúját. D. Kovács Róbert polgármester maga is elismerte az önkormányzat múlt heti ülésén: „a kifizetések korlátja nem az összeg nagysága, hanem a közpénzekkel való felelős gazdálkodás, az ingatlanvásárlás, kisajátítás szabályai”. Ezzel együtt azt is kijelentette, a bíróság dönthet másként, és „ha a törvényi feltételek fennállnak, az önkormányzat kész magasabb összeget is megfizetni”.
A Népszava cikkének fenti átvételéhez mi azt tudjuk hozzátenni, hogy a 2017 legvégén az állam által a kőbányai önkormányzatnak biztosított 2,1 milliárd forintos támogatás felhasználhatóságának eredeti határideje most, 2019 végén jár le. A Népszava tudósítása szerint még vagy 80 magántulajdonú lakást kell megvásárolnia vagy kisajátítania az önkormányzatnak, illetve az eddig kezdeményezett kisajátítási eljárások majdnem felét már lezárták azzal, hogy az önkormányzat cserelakást biztosít a Hős utcai lakástulajdonosoknak, amire állítólag nincs elég üres önkormányzati lakás, ezért az ingatlanpiacon kell még lakásokat vennie az önkormányzatnak. Mindez bizonytalan messzeségbe tolja ki a Hős utcai gettó felszámolásának tényleges idejét; bár D. Kovács Róbert Antal polgármester a november 21-i közmeghallgatáson kérdésünkre elmondta, hogy már megkérte az állami támogatás határidejének egy éves meghosszabbítását, és reméli, hogy a pereskedésekkel együtt is sikerül kiköltöztetni 2020 végéig minden Hős utcai lakást, ami után jöhet a bontás, amit már nagyon várnak a Hős utca környékén élők.
Forrás: Népszava