Tegnap, 2020. január 27-én este a Kőrösiben zajlott le a Kőbányai Kerékpáros Fórum, amit a kerületi önkormányzat szervezett a Kőbányai Bringás kérésére. Mint megtudtuk, ezelőtt utoljára 2009-ben volt bringás fórum Kőbányán, akkor még kevés résztvevővel – most viszont örvendetesen sok résztvevő volt a teremben (40-50 fő, minden felnőtt korosztályból). Olyan sok fontos vagy érdekes dolog hangzott el, került bemutatásra, hogy még az alábbi, kivonatos beszámoló is kissé sok lett, de tagolással, kiemeléssel igyekeztünk segíteni a leírtak befogadását, természetesen mindenhol kitérve a pongráctelepi vonatkozásokra.

A fórumot D. Kovács Róbert Antal kőbányai polgármester nyitotta meg, aki ismertette a kerületi önkormányzat folyamatban lévő és jövőbeni kerékpáros-barát intézkedéseit és terveit.
– Rákos-patak menti kerékpárút kőbányai szakaszának kiépítése: európai uniós forrásból (VEKOP pályázat) fog megvalósulni, de reálisan kb. 2022-re. Az évek óta húzódó projekt lassúságának fő oka, hogy a Rákos-patak mentén még az 1989-es rendszerváltás utáni kárpótlásból van összesen 87 db kisajátítandó parcella, összesen 810 tulajdonossal (!), ami nagyon megnehezíti a kerékpárút építéséhez szükséges földrészletek kisajátítását. (Azt több hozzászóló kiemelte, hogy a Rákos-patak menti kerékpárút alapvetően “csak” kirándulásra lesz alkalmas, mert a Rákos-patak folyásiránya nem megfelelő a legtöbb olyan XIV-X-XVI-XVII. kerületi lakosnak, aki egyébként bringával jár(na) munkába.)
– Meglévő kőbányai kerékpárutak összekötése hálózatba: ezt a főváros tervezi a BKK-n keresztül, szintén EU-s forrásból, mint pl. az Albertirsai út és a Harmat utcai kerékpárút összekötése a Kőrösi Csoma Sándor úton keresztül, főleg táblák és felfestések által. Állítólag a Harmat utcában a jelenleg járdán vezetett, ezért a gyalogosokkal könnyen konfliktusokat generáló kerékpárutat fel fogják váltani az úttesten kijelölt kerékpársávval, de ehhez a Harmat utca teljes közlekedését újraszervezik (bizonyára gondolva a bringás szembehajtás lehetőségére is az egyirányú szakaszon).
– Közterületi kerékpártároló minden kőbányai lakótelepen: ezt a kerületi önkormányzat saját forrásból és saját tervezésben szeretné megvalósítani (még ebben a ciklusban). Jelenleg még a nyugat-európai minták gyűjtésénél tartanak, illetve a szabályozási környezet átalakításán gondolkoznak, azaz még nincs eldöntve semmi konkrétum, hogy például zárható-bérelhető boxok, vagy fedett parkolók, stb. legyenek, – a lényeg, hogy ne kelljen egy lakótelepi lakosnak az emeleti lakásába cipelnie a biciklijét, hanem elfogadható módon tárolhassa azt közterületen, éjjel is.
– Apróbb, de a közérzetet erősen javító kerékpáros megoldások több felé: pihenőpontok, szerelőpontok, menet közben használható (megdöntött) kukák, lámpás kereszteződéseknél lábtámaszok, forgalmasabb helyeken olyan kijelző tábla, ami a forgalomszámlálás mellett időjárási adatokat is mutat a bringásoknak (pl. szélerősség), nyáron párakapuk, az Óhegy-parki KRESZ-pálya mellett más, nagyobb parkokban is ilyen kiépítése, stb.
– Kerékpározásra ösztönzés minden korosztályban: folytatni a kőbányai óvodákban megkezdett KRESZ képzéseket; valamint általában ösztönözni a gyerekeket és szüleiket, hogy kocsival cipelés (dugó és légszennyezés) helyett inkább biciklivel járjanak iskolába, óvodába (ehhez persze a fogadó intézményeknél is fejleszteni kell a bringás parkolási infrastruktúrát). Sőt, a kerületben működő, nagyobb foglalkoztató munkahelyeket is ösztönözné a kőbányai önkormányzat, hogy a munkavállalóik is minél szívesebben járjanak bringával a munkába (anyagi támogatás a munkahelyi infrastrukturális feltételek kialakításához).
– Kísérleti jelleggel az önkormányzat elektromos kerékpárokat kezdene alkalmazni saját, belső szállítási feladatainak ellátására, mivel sokszor kell apró-cseprő dolgokat szállítani kerületi intézmények között.
– Az újhegyi Sportligetben kialakítani tervezett versenykerékpáros centrumot támogatja az önkormányzat. Itt épülhet meg Magyarország első fedett versenypályája, ami a hazai versenykerékpár sport központjává teheti Kőbányát.
– Minden helyi lakossági, civil bringás kezdeményezés támogatása, együttműködés velük.

Ezután a X. kerületi rendőrkapitányság közlekedési előadója, Szirják Csaba százados számolt be mindenféle kerületi baleseti statisztikáról, melyek közül mi csak a Pongrác út/Kőbányai út és a Korponai utca/Kőbányai út bringás kereszteződéseit emeljük ki: itt sok a baleset, részben a Kőbányai útra jobbra kikanyarodó, figyelmetlen autósok, részben pedig a zöld lámpán még átcsúszni próbáló, ezért túl gyorsan hajtó biciklisek miatt. 2019-ben Kőbányán 12 olyan kerékpáros baleset volt, ami személyi sérüléssel járt, ebből 4-5 volt a fenti két kereszteződésben. Elmondta még a százados, hogy a rendőrség megelőzéssel próbálja biztonságosabb közlekedésre “nevelni” a lakosságot, aminek része az óvodákban, iskolákban tartott előadások, és része a mozgó traffipaxok, alkoholszondás ellenőrzési akciók is – kerületi sajátosság, hogy Kőbánya gépjármű forgalmának nagy része átmenő forgalom, ami jellemzően nagy sebességgel zajlik, bonyolult csomópontokkal, stb.
Ezenkívül ha a rendőrséghez jelentenek be közúthibákat, azt ők továbbítják a Budapest Közút Zrt.-nek, adott esetben megtámogatva a saját baleseti statisztikájukkal is.
   Végül még kiemelendő a rendőrségi előadásból a BikeSafe rendszer ismertetése, mert ezt talán még sokan nem ismerik: ez egy országos kerékpár regisztrációs rendszer, ami arra jó, hogy a regisztrált, ellopott bicikliket a vázszámuk alapján később be lehet azonosítani (pl. ha a rendőrség lefülel egy orgazdát, több tucat lopott bringával). 2019-ben Kőbányán 19 db kerékpár ellopását jelentették be, ebből 5 db az Árkád tárolójából tűnt el.

A fórum következő előadója Barkó-Tóth Viktória volt a Kőbányai Torna Club Sportegyesület (KTC) részéről, ami Kőbánya Bringa névvel-logóval már évek óta szervez kerékpározásra ösztönző programokat a kerületi önkormányzat támogatásával. Az óvodások mellett idén már iskolások kerületi nyári táborában is terveznek bringás közlekedésre oktatást, ők szervezik Kőbányán a “bringás reggeliket”, az autómentes napok bringás rendezvényeit, stb. Ezenkívül jelentős a kerékpáros versenysportban részvételük, ami nagyon sikeres: a 2019-ben megszerzett 9 bajnoki cím, valamint 72 tavalyi versenyen 187 érem statisztikájával övék az ország legeredményesebb utánpótlás-nevelése, amit 2018 óta támogat a kerületi önkormányzat is. Szerveznek közösségi bringás túrákat is, például a már hagyományosnak nevezhető áprilisi isaszegi túrát is.

Ezután mutatta be Balla Tamás a kerület legújabb bringás szerveződését, a Kőbányai Bringás Egyesületet, akik baráti társaságként indultak pár éve, de amikor már egyre komolyabb tevékenységekbe vágtak, 30-40 fős csapatként, tavaly év végén egyesületté alakultak (még a bírósági bejegyzésre várnak), jelenleg a Facebookon elérhetőek és láthatóak az eddigi tevékenységeik (az egyesület oldala itt, nyitott Facebook-csoportjuk itt). Saját szerepüket a kőbányai bringás életben ebben a három fő fejezetben fogalmazta meg: szemléletváltás (lakosság érdeklődésének felkeltése a kerékpározás iránt), közösségépítés (“bringás uzsonnák”, túrák, jótékonysági és felfedező túrák, játékos bringás vetélkedők, felvonulások szervezése, társulás más rendezvényekhez), valamint közvetítés a bringás közlekedést támogatható szervezetek felé.

A Magyar Kerékpárosklub, mint országos és helyi szervezet, két előadóval is képviseltette magát. Előbb Halász Áron szóvivő és az I Bike Budapest felvonulások szervezője tartott a beosztásához méltóan profi előadást a kerékpározás értelméről, felvetve olyan alapvető kérdéseket, mint, hogy mire való a város? Hogy dutgóban araszoló autókban ülve stresszeljük magunkat és szennyezzük a városi levegőt, vagy egészséges módon biciklivel közlekedjünk, ahol és ahova csak lehet, nagyobb távoknál átszállva a tömegközlekedésre? Bemutatott érdekes adatokat, például, hogy 80 évvel ezelőtt még a budapestiek 37 %-a közlekedett kerékpárral, míg ma 6 % jár munkába biciklivel, és további 16 % legalább heti rendszerességgel teker. Az autózásnak ráadásul túl nagy a helyigénye, nem csak a dugók, hanem a parkolás terén is – noha Budapest közterülete jelenleg teljesen az autós közlekedésre van tervezve. Ilyenkor felmerülhet persze az a kérdés, hogy “oké, de hova tereljük az autóforgalmat?” – de inkább változtassuk meg a kérdést: ne az autósok, hanem a városban élő és közlekedő emberek felől nézzük a dolgokat. Szerencsére a budapesti lakosok többsége nem autóval (hanem tömegközlekedéssel) közlekedik, de az agglomerációból ingázók már túlnyomórészt autóval járnak be dolgozni.í

A szóvivőt Csanádi György, a Magyar Kerékpárosklub Kelet-pesti területi szervezetének vezetője követte, aki bemutatta a X-XVI-XVII. kerületek és agglomerációjuk területén kifejtett tevékenységüket: mottójuk az “ahol jó kerékpározni, ott jó élni”. Ehhez nem is kell feltalálni a spanyolviaszt, mivel Hollandiában már kialakultak az emberléptékű, inkább közösségi, gyalogos és biciklis, mint autós közlekedésre fókuszált városi közlekedési rendszerek. Az országos civil szervezet területi szervezete közösségi tervezéssel tudja elősegíteni a helyi bringás igények megfogalmazását és képviseletét a megfelelő fórumokon. Ehhez használtak már például online kérdőívet is, valamint a XVI. és XVII. kerületekben az önkormányzatokkal együtt megjelentettek kerékpáros kisokos kiadványt (a X. kerületben is már dolgoznak egy ilyen kisokos kiadásán). Online térképen gyűjtik Kőbánya (nem mindig) kerékpárosbarát pontjait, mint a megfelelő vagy éppen nagyon rossz kialakítású kerékpár támaszokat közterületeken és boltoknál, valamint ők is szerveznek csillagtúrákat, vagy éppen a belvárosi utcák forgalmában való bringázásra bátorító-megtanító ún. bebiciklizéseket.

A sok érdekes előadás után végül jöttek a népes hallgatóság (részben előzetesen beküldött) kérdései és a rájuk kapott válaszok. Itt a pongráctelepi kérdéseket-válaszokat emeljük ki, egyéb felmerült kérdéseket csak érintünk.

– A Pongrác úttal kapcsolatban mások is kérdeztek, hogy például lehetne-e kerékpársávval bővíteni, de a válasz szerint erre egyszerűen nincs hely túl sok szakaszon. Viszont a fővárosi önkormányzat a Pongrác út teljes felújítását tervezi, ami ha megvalósul, a déli szakasz nyomvályúinak és kátyúinak eltűnésével így is sokat segítene (csúcsidőn kívül) a Pongrác úton biciklizőknek. (Csúcsidőben gyakorlatilag nem lehet elférni kerékpárral a dugóban araszoló gépjárművek mellett, ilyenkor dél felé a Horog utcában, észak felé sajnos csak a Hungária körúton lehet kerülni.)
– A kutyafuttató területén (ami egyébként hivatalosan a Csilla utca kiépítetlen szakasza) nem lehet bicikliutat építeni Pongráctelep és MÁV-telep között, a vasúti töltés védőtávolsága és a közvilágítási oszlopok miatt.
– A Pongrác út és Kőbánya-alsó vasúti pályaudvar bringás áthidalásával kapcsolatban a kőbányai polgármester szóba hozta, hogy az eddigi szabályozási terv régóta tartalmazta egy autóút (eredetileg az M4 autópálya) bevezetését a Jászberényi út térségétől a Salgótarjáni utcán végig a Fiumei útig, bicikliúttal kiegészítve. Ez a szabályozási terv igazából belátható időn belül sosem fog megvalósulni, viszont az is teljes homályban maradt, hogy a Hungexpo vásártelep kongresszusi központtá felfejlesztésének nagyszabású (50 milliárd forintos) költségvetéséből terveznek-e egyáltalán Pongrác út felőli közlekedésfejlesztést. (Mi azért az itt részletesebben felvázolt “Új bringás folyosó a Fiumei út és a Jászberényi út között”, Pongráctelep-központú koncepciónkat e-mailben elküldtük a fórum után a Magyar Kerékpárosklubnak.)
– A lakótelepi, közterületi kerékpár tárolásról már a polgármesteri bevezetőben esett szó (feljebb), míg a Zách utcai biciklis szembehajtás lehetőségéről végül nem esett szó a majdnem este 9 óráig nyúlt fórumon, de ez utóbbiról amúgy is ráér akkor beszélni, ha már megépült a Hős utcai gettó helyére tervezett sporttelep. A Hungária körgyűrű kerékpáros fejlesztéséről sem esett külön szó (emlékezetünk szerint), de tavalyi hírek szerint tervezi ezt a főváros.

Egyéb hozzászólók a hallgatóságból főleg a Kőbánya-Kertváros és XVII. kerület lakóinak bringás közlekedési nehézségeit ecsetelték, miszerint a Jászberényi úton nem lehet normális körülmények között bebiciklizni a belváros, vagy akár csak Kőbánya központja felé, és ezen a “nyomorukon” nem segítenek az eddig közzétett alternatív útvonal tervek sem (beleértve a Rákos-patak menti kerékpárutat is), mert azok túl nagy kerülőt jelentenének a Jászberényi út legrövidebb útvonalához képest. A Népligetben terveznek aszfaltfelújítást, kimondottan versenykerékpározás (edzés, versenyek) céljára. Az Albertirsai úti két külön kerékpárútvonal szakasz összekötésére egyelőre nincs terv, mert a tavaly ősszel beindult Hungexpo-fejlesztés miatt teljesen újragondolják a közlekedési lehetőségeket, így akár még az is lehet, hogy a Kincsem park mögött, átlós kerékpárutat vezetnének a Kerepesi út/Fogarasi út csomópont és az Élessarok között… A Bihari utcában nincs hely kerékpársáv vagy kerékpárút kialakítására, azt viszont jó ötletnek tartja a kerületi önkormányzat, hogy a jelenleg a Mázsa tér felé egyirányú Barabás utcát megnyissák kerékpáros szembehajtásra, mert ez egy elfogadható alternatív útvonal lenne a Mázsa tértől a Kőér utcai bicikliútig (utóbbi a Kőér utcai vasúti kereszteződéstől a Határ útig tart). A X. és XVI. kerület határán, de kőbányai területen vezető Pesti határutat fejleszteni nem áll érdekében a kőbányai önkormányzatnak, mert a X. kerületi oldalon csak mezőgazdaság és zöld területek vannak; nem véletlenül egy XVI. kerületi felszólaló kérdezett rá erre, mert az az oldal viszont sűrűn beépített lakóövezet.

Végre, a beszámolónk végére értünk – összességében véve nagyon hasznosnak, informatívnak érzetük a fórumot, és nagyon biztató jeleket látunk a kőbányai önkormányzat (és közvetve a fővárosi önkormányzat) részéről a kerékpárosbarát közlekedésfejlesztés felé való elmozdulásra…