Ha szomszédvitákról van szó, társasházban sokszor nehéz dűlőre jutni. Falszomszédokként, egymás mellett élőkként pedig még nagyobb eséllyel bontakoznak ki viták. A Femina.hu cikke alább két olyan kérdést vesz sorra, ami gyakran felmerül társasházi lakóközösségben.
Ha zajos a szomszéd
Szomszédos lakásokról lévén szó, a társasházi lakók közt sokszor okoz vitát a zajkeltés. A 2012. évi II, szabálysértésekről szóló törvény csendháborításra vonatkozóan kimondja, hogy lakott területen, lakóépületben indokolatlan, mások nyugalmát megzavaró zajkeltés szabálysértésnek minősül.
A 2003. évi CXXXIII. társasházakról szóló törvény szerint a társasházaknak saját házirendjében kell meghatározni azokat a pontosabb szabályokat, amelyek a lakók nyugalmát szolgálják, a házirendet pedig minden lakó köteles betartani. A társasház saját házirendje kimondhatja a legspecifikusabb belső szabályokat is, például, akár háztartási gépekkel, akár zenehallgatással pontosan hány órától hány óráig tilos nagyobb zaj keltése.
Ha valakit zavar a szomszéd által keltett zaj, első körben érdemes a szomszédhoz fordulnia. Megkérheti, hogy vegye figyelembe, hogy a tevékenységével kellemetlenséget okoz. Hivatkozhat a társasház saját házirendjére is, ha a szomszéd zajongása az abban lefektetett szabályokkal szembemegy. Amennyiben a szép szó süket fülekre találna, a csendháborítás miatt lehetséges a rendőrséget értesíteni, de sokkal higgadtabb, a szomszédi viszony szempontjából is jobb, illetve hosszútávon is eredményesebb megoldás lehet a közös képviselőhöz fordulni. Ha végképp nem születik megoldás, de a szomszéd keltette zaj nagyon zavaró, a jegyzőhöz fordulva birtokvédelmi eljárás indítható.
A cigarettafüst is okoz vitákat
A lakók számára gyakran okoz kellemetlenséget, és vezet vitához, ha szomszédjuk cigarettázik, és otthonukba be- illetve átszivárog az ebből származó cigarettafüst. Ugyancsak a házirend rendelkezhet arról, hogy az adott társasház zárt légterű közös részeiben, – például a lépcsőházban, előtérben, szemétledobó helyiségben – milyen előírások érvényesek a dohányzást illetően. Ha azonban a házirendben másképp nem döntenek, akkor a 2003. évi CXXXIII. társasházakról szóló törvény alapján a zárt légterű épületrészekben, területeken illetve helyiségekben a dohányzás tilos.
Ami az erkélyen vagy a lakáson belül való dohányzást illeti, a társasházi törvény nem korlátozza a saját tulajdonú lakás területén belüli dohányzást. Bármilyen zavaró is az ablakon vagy a szellőzőn át beszűrődő füst, a szomszéd jogilag megteheti, hogy ingatlanában rágyújtson.
Mindkét fél érvei érthetőek. A nemdohányzók nem szeretnének cigarettafüstben élni, még törvény is védi őket, például a szórakozóhelyek, a buszmegállók, társasházak közös területein is tilos a dohányzás (1999. évi XLII. törvény). A dohányzók azonban, akik betartják a sok korlátozást, mondhatják, hogy legalább saját otthonukban szeretnének rágyújtani.
A problémát a szomszédoknak érdemes megpróbálni egymás közt megbeszélni. Megoldani nehéz, hiszen a füst elkerülhetetlen terméke az egyébként jogosan történő cigarettázásnak. Aki mégsem törődne bele a füstös levegőbe, a közös képviselővel érdemes beszélnie.
Forrás: Femina.hu