Még 2019-ben írtunk egy azóta véget ért projektről, melynek keretében ingyen lehetett bevizsgáltatni a lakások csapvizének ólomtartalmát.
Akkor a Csilla utca 2. társasházban, ahol a Kis-Pongrác projekt 2014-ben lecserélte az ólómcsöves víz (és csatorna) strangot, a 2019-es laborvizsgálat még mindig határérték körüli ólomkoncentrációt mutatott ki az egyik lakás csapnyitás után, illetve egy perc folyatás után levett vízmintájában, ami a lakás saját vezetékének ólomtartalmára utalhat. Más pongráctelepi társasházban (Csilla utca 10.) viszont 0 közeli értéket mutatott ki a labor.
Az az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben az ivóvíz ólomtartalmának megengedett határértéke 10 μg/l (10 mikrogramm literenként). De hiába a határérték, még az ennél nem sokkal alacsonyabb koncentrációnál is a hivatalos ajánlás szerint (hidegen) folyassuk a csapot legalább egy percig, ha ivásra és ételkészítésre karjuk használni a csapvizet. Várandós nők, csecsemők, számára egyéb forrásból származó víz (pl. ásványvíz) felhasználását javasoljuk ivás és ételkészítés céljából.
Határérték fölött pedig egészségi szempontból javasolt valamilyen módon csökkenteni a csapvíz ólomkoncentrációját. Végleges megoldást az ólomcsövek TELJES cseréje jelenthet. Az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten, mivel az eltérő összetételű (réz, ólom stb.) vezetékek összekötése különböző elektrokémiai folyamatok miatt az ólomcsőből való kioldódást elősegítheti. Átmeneti megoldásként szóba jöhet bizonyos típusú otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések alkalmazása, azok hátrányainak figyelembevételével és a közegészségügyi szempontból megfelelő alkalmazásukkal járó többletköltség (pl. időszakos fertőtlenítés és szűrőcsere stb.) mérlegelése mellett. Az NNK honlapjáról van az alábbi hasznos táblázat is a háztartási utótisztító berendezések ólomeltávolítási képességeiről. (Belekattintva nagyítható a táblázat.)
Ezt a témát azért hoztuk most újra, mert körbement a médián a Qubit október 21-i cikke, miszerint elkészült az ivóvíz általi ólombevitel magyarországi vizsgálatát célzó projekt kiértékelése: a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kutatása szerint ma Magyarországon körülbelül 750 ezer ember él a csapvíz ólomtartalma szempontjából magas kockázatú épületben. Az ólomszennyezett víz fogyasztása senkinek sem egészséges, de a várandósok és a kisgyermekek kiemelten érzékeny csoportnak tekinthetők. A csapvíz magas ólomtartalmának az 1945 előtt épült épületben a legnagyobb a kockázata.
Márpedig Pongráctelep húsz társasháza 1939-1940-ben épült, eredetileg ólomcsövekkel, és kérdéses, hogy az utóbbi évtizedekben (amióta ismert a vízben oldott ólom káros hatása) mely társasházakban, milyen mértékben cserélték az ólomcsöveket (nem csak a strangot, hanem a lakáshoz tartozó szakaszt is!). Így érthető, hogy az NNK itt nézegethető térképén az egész lakótelepünk nagyon magas kockázati besorolásúnak van színezve a csapvíz ólomtartalmát illetően. A térképről készített, Pongráctelep-központú képernyőfotónkat alább mutatjuk. (Belekattintva nagyítható.)
Ha valaki mostanság szeretné bevizsgáltatni budapesti lakása csapvizének ólomtartalmát, azt legolcsóbban a Fővárosi Vízművek akkreditált laboratóriumában teheti meg, kb. 5 ezer forintért, igaz, ehhez Újpest-külsőn kell beadni a vízmintát. Részletek ezen az oldalon. (Magukat a társasházakat ellátó, vagyis közcélú vízvezetékek elvileg már rég ólommentesek mindenhol.)
Forrás: Qubit