Így működhetnek a társasházak a veszélyhelyzet alatt

A koronavírus járvány első hulláma idején elrendelt tavaszi veszélyhelyzet időszakából okulva most külön kormányrendelet született arról, hogyan is kell működniük a társasházaknak a mindenféle korlátozások mellett is.

Maga a 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet az összes “személy- és vagyonegyesítő szervezetre” vonatkozik, szóval az alábbiaknál részletesebb, de a legfontosabbakat kiemeljük (a teljes szövegben a tizedik paragrafustól nézi az Ittlakunk.hu, akinek cikkét másoltuk posztunkba):

  • “Szokásos” közgyűlést nem lehet tartani, éves beszámolót, ennek megszavazását, ilyesmit el kell halasztani, majd pótolható lesz.
  • Viszont, ha a lakók kérik a közgyűlés összehívását, azt meg kell tartani, de csakis írásos formában. Még akkor is, ha ezt egyébként a társasház alapító okirata nem tenné lehetővé egyébként. A meghívóban kell rögzíteni, meddig lehet szavazni, és nyolc nap múltával írásban kell mindenkit értesíteni az eredményről. 
  • Pont az ilyen, írásbeli döntések miatt külön felhívják a társasház kezelőjének figyelmét, hogy nagyon gondosan kezelje, ki, és milyen mértékben jogosult hozzászólni a döntésekhez. Most nem elég, ha egy családból lejön valaki, és bólogat: tudni kell, mi a tulajdoni hányada, és hogy tényleg jogosan képviseli-e mondjuk a nagyszülőjét.
  • A tavaszi szabályozás mintájára a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet felmenteni a közös képviselőt, ő sem szüntetheti meg a megbízatását.
  • Ha a járvány miatt “kifogy” a ház alól a közös képviselő, megfogyatkozik az intézőbizottság, legvégső esetben bárki tulajdonostárs elláthatja a közös képviselői feladatokat. 

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu