December 10-től január 31-ig lehet kitölteni a fővárosi önkormányzat kérdőívét, melyben a fővárosi lakosok jelezhetik igényeiket a Népliget felújításával-fejlesztésével kapcsolatban. Erről a kérdőívről, illetve az ezt közreadó Bardóczi Sándor főkertész Facebook posztjáról hétfőn írtunk, most pedig pár saját gondolatot szeretnénk megosztani, kiegészítve Facebook kommentekben talált érdekes nézőpontokkal (a kérdőív oldalán és a Tegyünk együtt az élhető Népligetért! nevű, nyílt, közösségi Facebook csoportban).

Újratervezés. Nos igen, nem kétséges, hogy Budapest második legnagyobb közparkjára nagyon ráfér egy átgondolt megújítás, mert az utóbbi évtizedekben szinte kiürült, nem használják a városlakók. Ez ugyan egyfelől bizonyára jólesik a növényeknek, és a kevés jelenlegi parkhasználók egy része is jobban szeretheti a ligetet a jelenlegi, “nyugis” állapotában, másfelől viszont a Népliget a fővárosi lakosokért van, és sokkal többen járnának ki ide rekreációs céllal, ha vonzóbb lenne a zöldterület.

De miért is használják kevesen a Népligetet? Erre remélhetőleg releváns választ fog adni a mostani kérdőíves felmérés, aminek részeredményét bárki megnézhet folyamatában is, ha kitölti és “beküldi” az online kérdőívet. A kérdőív december 20-i kitöltöttsége, majdnem 1800 válaszadó szerint a kimagaslóan legzavaróbb tényezők a rossz közbiztonság, a rossz állapotú ill. nem elegendő számú berendezések (közvilágítás, padok, illemhelyek, ivókutak), valamint a köztisztaság nem megfelelő.

Ezek érdekes válasz részeredmények, amiknek aránya valószínűleg nem fog érdemben változni már a kérdőív kitölthetőségének december 31-i határidejéig, ezért is bátorkodunk itt közölni pár saját és más tapasztalatot.

Közbiztonság: a köztudatban olyan helyként él a Népliget, ahova még nappal sem jó bemennie békés állampolgároknak. Ez azonban erősen túlzó megítélés, mert tényszerűen a Népligetben elkövetett bűncselekményekről ritkán hallani. Jellemző, hogy a koronavírus járvány első hulláma idején elrendelt kijárási korlátozások zöldterületekre vonatkozó kiskapuját kihasználva tavasszal hirtelen rengetegen használták sportolásra, sétálgatásra, játékra a ligetet, majd a korlátozások feloldásával újra “kiürült” a park. De a közbiztonság érzetéhez szokás sorolni azt is, amiben viszont tényleg erős a Népliget jelentős része: a drogosok, prostituáltak (férfi, női) és hajléktalanok életvitelszerű jelenlétének látványa sokakat tart vissza a park (“egyéb célú”) látogatásától. Egyes lakossági megjegyzések szerint az utóbbi években a Népligetet kezelő Főkert éppen ilyen közbiztonsági megfontolásból irtja nagy mértékben a bokros aljnövényzetet, hogy ne lehessen rejtőzködve használni nem kívánatos célokra.

Kevés a szemétgyűjtő / sok a szemét: igazából kevés a szemét, talán inkább a kevés parkhasználó miatt; illetve a nem kevés gyűjtőedényből varjúk piszkálnak ki sok mindent. Ivókútból valóban több is elférne a jelenlegi 2-3 darabon kívül, vécézési lehetőség pedig egyáltalán nincs. Kevés közvilágítás: ez inkább nézőpont kérdése – muszáj-e minden sétányra közvilágítást rakni? Facebook kommentelők hívják fel a figyelmet, hogy a közpark jelleg mellett a Népliget állatok élőhelye is, főleg a madárvilág gazdag, nekik pedig fontosabb a közvilágítástól nem zavartatott éjszaka.

Épített környezet / valódi zöldterületek aránya. A Városligethez képest a Népligetben még mondhatni “üdítően” alacsony a beépítettség, és sokakkal együtt, szerintünk is jobb érdemben nem növelni a beépítést, még ha kellhetnének is olyan plusz funkciók, mint WC, vagy öltözők a hobbisportolóknak. Ami beépítés van, annak egy része is használaton kívül van már évek óta, változatos okokból, ezek újrahasznosításán is lehet gondolkozni; például ha nincs már igény hagyományos Planetáriumra, stílszerűen úrhajózási múzeumot is ki lehetne alakítani benne. Sajnos a legkevésbé közparkba illő nagy beépítést, az ELMŰ nagyfeszültségű átalakító állomását lehet a legkevésbé eltávolítani a Népligetből: nagyságrendileg akár 10 milliárd forintba is kerülhetne, de erre valószínűleg sosem lesz pénz (akarat).

Megvalósíthatóság: ez nem csak (rengeteg) pénztől függ, hanem attól is, hogy bár a Népliget a főváros kezelésében van, de a Fradiváros koncepciója miatt az állam is erősen érdekelt a Népliget fejlesztési irányainak (sportcélú) befolyásolásában. Továbbá, a Népliget területének jelentős része vegyes tulajdonú, ami szintén nehezíti az egységes koncepció mentén való megújítást és fejlesztést. (Lásd a Bardóczi Sándor fővárosi főkertész alábbi térképén.)

Fejlesztési tervekből egyébként már több is született az ezredforduló óta: 2008-ban a Fővárosi Önkormányzat beadott egy európai uniós revitalizációs pályázatot (melyről az Építészfórum itt ír); ez a meg nem valósult pályázat igazából csak kezdő lökést adott volna a Népliget felújításához a veszélyes rom állagú (azóta teljesen elbontott) Nagyvendéglő újjáépítésével, egy nagyobb játszótér és egy promenád építéssel.

2014-ben a kormány készíttetett terveket, elsősorban a Népliget és a körvasút közötti sporttelepek “Fradiváros” néven való felfejlesztésére, amely erősen érintette volna a közpark területét is, ahol mindenki által használható sportparkot terveztek, a hobbisportolóknak egyebek mellett futókör, kerékpárpálya és extrémsportpálya is épül a park területén. 

2018-ban a kőbányai önkormányzat dolgozta ki a Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ) a Népligetre – ez utóbbiról részletesen írtunk akkoriban. A kerületi szabályzat jelenleg az egyetlen hivatalos “terv”, de ez igazából csak azt írja elő, hogy mit szabad építeni a Népliget területén. Bizonyára a korábbi kormányzati tervekkel összhangban a kerületi szabályozási terv is jelentős részben sportos irányban támogatja a Népliget fejlesztését: rekortán futókör, sportbiciklizésre átépített belső úthálózat. A Népliget négy sarkánál, mint fő megközelítési pontokon “kaputérségeket” kell kialakítani a terv szerint, információs ponttal, ivókúttal, illemhellyel, vendéglátóegységgel.

Most, 2020 végén pedig a jelenlegi fővárosi önkormányzat kérdőívezi a lakosság véleményét a Népliget megújítási, fejlesztési irányairól. A kérdőív egyes kérdéseiben visszaköszönnek a kerületi szabályozás egyes elemei, de vannak egyéb irányok, kimondottan kertészeti kérdések is, illetve sok kérdésnél szabadon írhatunk be saját javaslatot is.

Ezen, hivatalos tervezések mellett civil, közösségi gondolkodás is fel-feltűnt az elmúlt években, így például 2016-ban a ReCity Magazin által szervezett 8 hetes műhelymunka során a részt vevő egyetemi hallgatók a Népliget revitalizációjára fogalmaztak meg fenntartható és költséghatékony megoldásokat, amiről beszámoltunk annak idején. Idén, 2020-ban pedig a Facebookon alakult egy nyílt közösségi csoport Tegyünk együtt az élhető Népligetért! néven, amely jóféle saját fotók közlése mellett értékes lakossági gondolatokat, együtt gondolkozást is közvetítenek a csoporttagok között.