Fővárosi címertörténet, pongráctelepi vonatkozásokkal

2023-ban jelent meg Török András Budapest Könyve. Ez igazából a 25 évvel ezelőtt megjelent előző könyv alapjaiban újragondolt, frissített kiadása, egy útikönyvnek álcázott városportré és -kalauz, amely Budapest régi és új arcait egyaránt igyekszik bemutatni.

Kíváncsi, különböző mértékben tájékozott olvasóit bevezeti az építészettörténetbe, a vizuális és kulináris tudományokba és sok más dologba. Az átdolgozott kiadást a már megszokott háromdimenziós térképek mellett számos alaprajz, rengeteg archív Fortepan-kép és a szerző saját fotói illusztrálják. Újdonsága a jó néhány QR-kód, melyek átjárók az internet és a mozgóképek világába.

A tavalyi könyvből a 10.kerület.ittlakunk.hu szemezgetett decemberben. Mi most a fővárosi címer történetéről szóló cikkre hívjuk fel a pongráctelepi olvasóink figyelmét, különös tekintettel arra, hogy a mi lakótelepünket eredetileg a korabeli fővárosi önkormányzat építtette 1939-1942 között, aminek köszönhetően a lakótelep négy sarkában álló bérház falán egy-egy nagy méretű Budapest-címert is elhelyeztek. Egykorú fotó sajnos nincs ezekről, csak tervrajzokról ismerjük az elhelyezkedésüket, és a hozzávetőleges méretüket: a régi 1. és 11. épület (mai Salgótarjáni utca 63. és Csilla utca 10. társasházak) Pongrác úta néző homlokzatán kifejezetten nagy méretű, kb. 2 méter magas és 1 méter széles volt a címerpajzs, tetején Szent Korona, két oldalt pedig griff és oroszlán alkotta címer kompozíció. Erre tárgyi bizonyíték is van: a Salgótarjáni utca 63. pincéjében mai napig megmaradt a két címerből a szentkorona, igaz elég rossz állapotban. (Pongráctelep nyugati végében, a régi 10. és 20. épületek, mai Salgótarjáni utca 47. és Csilla utca 2. társasházak falán a tervrajzok szerint jóval kisebb méretű fővárosi címerek lehettek.)

Alább az első, 1872-es fővárosi címer hivatalos rajzát adjuk közre, ehhez állhattak közelebb a pongráctelepi címerek is, bár elég egyszerű, beton kivitelezésben. Egyébként a címerpajzs fölső részén az egytornyos városkapu Pest, alul a háromtornyos, dupla városkapu pedig Buda és Óbuda címeréből került át, míg a középső ezüst szalag a Dunát jelképezi.

S hogy miért pont most írunk erről? Nos, ma van május 12-e, azaz Pongrác neve napja, közvetve lakótelepünk névnapja is (Pongráctelepet a Pongrác útról, azt pedig gróf Pongrác(z) László 1848-49-es honvéd, majd kiegyezés utáni császári és királyi főtisztről nevezték el).

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu