Vidám tökfaragás volt a Pongrác Közösségi Házban

Kedden este fergeteges Halloween-parti volt a Pongrác Közösségi Házban: tökfaragás, buli, táncos mulatság; bővebb fotógaléria a közösségi ház Facebook oldalán nézegethető.

Jövőre felújítja a MÁV a ceglédi vasútvonalat

Jövő áprilistól várhatóan hat hónapig tart majd az ország legforgalmasabb, Budapest-Cegléd-Szolnok elővárosi vasútvonalának emelt szintű karbantartása, az utasoknak az egypályás közlekedés miatt hosszabb menetidővel, változó menetrenddel, megnövekedett forgalmi nehézségekkel kell majd számolniuk – hívta fel a figyelmet a MÁV Zrt.

A szolnoki vonalon évente 19 millióan utaznak, a teljes MÁV-Start közlekedés hetede ezen zajlik, amelyen jelentős elővárosi és a Debrecen irányába menő távolsági forgalmat is bonyolítanak – mondta Loppert Dániel, a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója. A szolnoki vonalon tapasztalható problémák kezelése, a menetrend szerinti közlekedés javítása, az új KISS emeletes motorvonatok érkezéséhez szükséges infrastruktúra és az utasok megfelelő szintű kiszolgálása érdekében szükséges a pálya kritikus szakaszainak karbantartása, amelyre a MÁV Zrt. jövőre 6 milliárd forintot csoportosít át – tette hozzá.

Az átépítés nagyrészt a Nyugati pályaudvar és a Kőbánya-Kispest közötti részen fog zajlani, tehát a Pongráctelep melletti Kőbánya-alsó pályaudvar szakaszán is, ahol jelenleg óránkénti 40-60 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben. Az elmúlt 10 év legnagyobb volumenű, a MÁV saját forrásából megvalósuló beruházása során a tervek szerint hat hónap alatt felújítják a vágányokat, cserélik az ágyazatot, a felépítményt és a váltókat, emellett szükség szerint javítják a biztosítóberendezéseket és a felsővezetékeket is. Ezt követően megszűnik a sebességkorlátozás, így visszaállhat az óránkénti 80 kilométeres sebesség a szakaszon.

Várhatóan 2020. februártól fognak közlekedni az emeletes Kiss vonatok a ceglédi vonalon.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Jogerőssé vált a kőbányai képviselőválasztások eredménye

A 2019. október 13-i önkormányzati választáson a kőbányai lakosok egyrészt újraválasztották a 2010 óta polgármester D. Kovács Róbert Antalt (Fidesz-KDNP), másrészt megfordították a képviselő-testület kormánypárti többségét, a választási eredmények szerint az ellenzéki MSZP-DK-Momentum-PM közös jelöltjei és a kormánypárti Fidesz-KDNP jelöltjei egyaránt 6-6 egyéni képviselői körzetet nyertek, valamint az 5 kompenzációs listás helyből is 2-2-t, míg az ötödik kompenzációs listás helyet a szintén ellenzéki, de külön indult LMP nyerte meg, így lett 9 – 8 arányú ellenzéki többség a kőbányai képviselő-testületben, társbérletben a kormánypárti polgármesterrel. (2010-2019 között az összes egyéni képviselőt a Fidesz-KDNP adta, így teljesen kormánypárti vezetésű volt Kőbánya.)

Azonban, még a választási eredmények jogerőssé válása előtt a Fidesz összesen három egyéni képviselőkörzetben (EVK) megtámadta a 2019.10.13-i választás eredményét. Ezekben a körzetekben nagyon kis szavazatkülönbséggel nyert az ellenzéki jelölt, köztük a Pongráctelepet is magában foglaló 01. sz. EVK-ban Papp Zoltán (DK) például csak 20 szavazattal előzte meg a 2010 óta képviselő Gál Juditot (Fidesz-KDNP). Önmagában a kis különbség nem igazán fellebbezési ok a jelenlegi választási jogszabályok szerint, a Fidesz nem is erre hivatkozva kért újraszámlálást, hanem hogy a három EVK egyes szavazóköreiben a szavazatok összeszámlálása során jogszabálysértések történhettek. Azonban a Fidesz fellebbezését mindhárom körzetben elutasította a Fővárosi Választási Bizottság, arra hivatkozva, hogy a Fidesz semmilyen konkrét jogszabálysértést nem mutatott be, csak általánosságban hivatkozott ilyen esetek lehetséges előfordulására. Az elutasítás után a Fidesz élt a második fellebbezés lehetőségével, ami már bírósági szakasz. A Fővárosi Ítélőtábla a 01. és 06. EVK-ban jóváhagyta a Fővárosi Választási Bizottság elutasító határozatát, lényegében ugyanazon indoklással. Az 05. EVK-ban viszont a Fővárosi Ítélőtábla a szavazatok újraszámlálását írta elő, érdekes módon bármiféle indoklás nélkül. Ebben a körzetben a közös ellenzéki jelölt Huszti András Norbert (Momentum) mindössze egy szavazattal nyert a Fidesz-KDNP jelölt előtt, ám a 2019. október 29-én elvégzett újraszámlálás ma délelőtt közölt eredménye szerint a végeredmény változatlan, sőt, az ellenzéki jelölt a szavazat db szám előnyét 1-ről 9-re növelte (valószínűleg az érvénytelen szavazatok között találtak érvényeseket az újraszámolás során).

Tehát mai naptól (2019.10.31-től) vált jogerőssé az összes kőbányai egyéni képviselői és kompenzációs listás képviselői körzet eredménye, amivel eldőlt, hogy a 2019-2024-es ciklusban Kőbányán ellenzéki többségű képviselőtestület lesz, kormánypárti polgármesterrel.

Most, hogy jogerősen új egyéni képviselője van a Pongráctelepet magában foglaló Laposdűlő városrésznek, igyekszünk összehozni egy kis helyi értékű interjút Papp Zoltán képviselővel.

Forrás: 10kerkult.hu

Ingatlanfejlesztések Pongráctelep körül – 2. rész

Az első cikkünk után a Kőbányai út térségével folytatjuk ingatlanfejlesztési sorozatunkat, a Mázsa tértől a Könyves Kálmán körútig haladva.

Legelőször a Pongrác út végét érdemes megemlíteni: a Pongrác út 19. sz. alatti háziorvosi rendelőt 2018-ban újította fel a kőbányai önkormányzat. Ugyan Pongráctelepnek saját háziorvosi rendelője van (2011-ben felújítva), de annyiban nekünk is hasznos a Pongrác út 19. felújítása, hogy itt van Kőbánya háziorvosi rendelési ügyelete, sőt, az itt üzemelő Elefánt Patika adja Kőbánya gyógyszertári ügyeletét is, mindössze 10 perc sétatávolságra Pongrácteleptől. Ezenkívül itt van még (Pongrác út 21. házszám alatt) a hajdani Budapesti Lakásépítő Vállalat (BULAV) 1968-ban épült, 9 emeletes irodaháza, ami már hosszú évek óta nagyjából üresen áll, és már egy 2011-es rendezési terv is lebontandó épületnek jelöli. A Pongrác út túloldalán pedig a Kőbánya-alsó vasútállomás épületét éppen ezekben a hónapokban újítja fel a MÁV, bár ez inkább csak “optikai tuning”, mert például még liftet sem szerelnek be, arra hivatkozva, hogy majd amikor a Liget tér – Kőbánya-alsó – Mázsa tér intermodális tömegközlekedési csomópontot építik ki, akkor építenék át komolyabban a vasútállomást. De az intermodális csomópontról még csak megvalósíthatósági tanulmányterv készült, maga a megvalósítás európai uniós forrásból lenne finanszírozva, majd, egyszer, valamikor (ráadásul az EU-s forrásokért valószínűleg versenyben lenne az Élessarokra tervezett másik nagy kőbányai intermodális csomóponttal). Azért az optikai felújításnak is örülhetünk, főleg, ha nem szoknak vissza a Hős utcából idáig kirajzott drogosok…

A Mázsa téren már több, mint tíz éve üres telkek és a talajvíztől tóvá vált építési gödör árválkodnak Kőbánya központjában. Eredetileg plázát terveztek ide magánbefektetők, de az alig megkezdett építkezést elsöpörte a 2008-as gazdasági válság, majd 2016-ban a telkeket visszavásárolta a kőbányai önkormányzat, azzal a céllal, hogy “multifunkcionális sportcsarnokot és uszodakomplexumot” építtessen ide. 2017-ben állami forrásból bizonyos előzetes tervezési munkálatok megkezdődtek ugyan, de azóta csend van a projekt körül, noha az állam 2016 végén 2 milliárd forinttal támogatta (1800/2016. (XII. 20.) Korm. határozat) a visszavásárlást és tervezést. Tekintettel a 2019. októberi önkormányzati választásokon előállt fővárosi trendfordulóra, lehetséges, hogy ebből a sportberuházásból nem lesz semmi, vagy évekig jegelődik még, esetleg valami mást építenek majd, valamikor a Mázsa térre.

Térkép: Index (2018.09)

A Mázsa tér mögött, a volt Sertésszállások területén, a Bihari utca – Horog utca – Kőbányai út – Mázsa tér határolta területen mára valóságos kínai negyed (Chinatown) alakult ki Monori Center néven: az ipari és raktárépületek már mind kínai kézben vannak, és jellemzően nagykereskedések rendezkedtek be itt (300 nagykereskedelmi bemutatóterem és 70 ezer négyzetméternyi raktár). Az ipari és kiskereskedelmi ingatlanok mellett, az itt dolgozó kínaiakra már több tucat szolgáltató, egészségügyi központ és iskola is települt ide, valamint több autentikus étterem, sőt keresztény templom, újság is működik itt – minderről az Index 2018. szeptemberi riportjában lehet érdekes részleteket olvasni. Ugyancsak az Index (Portfolio) adott hírt most októberben arról, hogy a Monori Center kínai tulajdonosa 360 lakást, 4200 négyzetméternyi új üzletet és 2500 négyzetméternyi vendéglátó egységet szeretne építeni – nagy valószínűséggel kifejezetten kínai (vagy más ázsiai) vásárlóknak, mivel a leendő lakásokat sem honlapján, sem a Facebookon nem hirdeti. Kőbánya más területein illetve Józsefváros egyes részein több olyan bérház is van, ahol egymáshoz közel sok kínai család él. A Mázsa térhez közel vélhetően magasabb minőségű ingatlanokat alakít ki a beruházó és az üzlethelyiségek is kulturáltabbak lesznek, mint annak idején a Józsefvárosban, ahonnan sok kereskedő már átköltözött a Monori Center körzetének egyes üzleteibe. Néhány év múlva akár talán olyan turistalátványosság is lehet a Monori Center, mint a más világvárosokban lévő kínai negyedek – Pongrácteleptől tíz perc sétatávolságra (vagy két buszmegállónyira).

Tovább haladva a Kőbányai út féli oldalán a Népliget következik, mellyel nagyszabású tervei vannak a Fidesz-kormányzatnak, de egyelőre csak az a biztos, hogy az 1949 óta működő Egészségházat nagyjából egy év múlva átköltöztetik a Bajcsy Kórház mellett épülő új szakrendelőbe, ami kétségkívül nagyobb kapacitású és jobban felszerelt intézmény lesz, de egyben jóval messzebb lesz Pongrácteleptől. Maga a Népliget a Városligettel összemérhető adottságú közpark, de évtizedek óta jóval az adottságai alatti színvonalon vegetál, minimális látogatottsággal, inkább kerülik is a fővárosi lakosok a rossz híre miatt (prostitúció, drogosok, stb). A Népliget bár Kőbánya része, fővárosi tulajdon, viszont 2010 óta inkább az állami kormányzat tervezi a felújítását, elsősorban sportos megközelítésben, amihez kapcsolódik a park hátsó részében lévő sporttelepek jelentős fejlesztése “Fradiváros” néven. Az állami terveket jóváhagyta a kőbányai önkormányzat is, a kerületi építési szabályzat Népligetre vonatkozó módosításával, így az alábbi térképen láthatunk olyan fejlesztési tervelemeket, amik tényleg hasznosak és vonzóak lesznek (futókör, sportbicikli-pálya, ivókutak, játszóterek, stb), de a terveken túl még nincsen konkrét állami költségvetés a megvalósításra, egyelőre csak a Fradiváros építkezései zajlanak. A Népliget és a Kőbányai út közötti sávban a Taraliget lakópark vegyes lakó- és irodaövezettel folytatódna a Könyves Kálmán körút sarkán lévő benzinkútig, lebontva az itt lévő utolsó ipari épületeket és a lovas árházat is. (Az Oázis kertészeti áruházra külön rákérdeztünk a kerületi önkormányzatnál, a Fradiváros elvben a kertészeti áruház területére is igényt tarthat, így lehet, hogy ez is meg fog szűnni. Az Egészségház épülete egyébként műemléki védettségű, ezért lebontani nem fogják, de nincs még konkrét cél az utóhasznosításra.)

A KÉSZ tervrajzán minden lényeges fejlesztési terv látható.

Maga a Kőbányai út is fejlesztések alatt és előtt áll: idén elkezdtek távfűtési gerincvezetéket építeni az út alá, ami össze fogja kötni a Kőbányai Erőmű által ellátott X-XIX. kerületi távfűtött körzeteket Észak-Pesttel; méghozzá a Kőbányai út, Könyves Kálmán körút, Hungária körút, Százados utca, Ifjúság útja, Stefánia út alatt és a Városligeten keresztül; ez az építkezés még egy pár évig el fog tartani. Ezenkívül a kőbányai polgármester tavaly jelentette be azt a kerületi igényt, hogy a Kőbányai utat jó lenne teljesen átépíteni teljes hosszában, a villamospályát középre helyezve, kétoldalt rendes sétányokat és bicikliutakat is kiépítve – ily módon látványos és élhető városi sugárúttá átépítve a jelenleg valóban eléggé külvárosias és lerobbant ipari zóna kinézetű Kőbányai utat, ami nem csak a X. kerület fő közlekedési kapcsolata a Belváros felé, de kifelé a Kőrösi Csoma Sándor úton, majd Jászberényi úton át egy nagyobb járásnyi vidéknek is ez a bekötőútja Budapestre. (A konkrét indoklás a Kőbányai út északi oldalán elkezdődött és várható ingatlanfejlesztések leendő bekötőforgalmának nehézségeire is hivatkozott a villamospálya áthelyezése mellett érvelve.) De mivel a Kőbányai út fővárosi tulajdonban és kezelésben van, a fővárosi önkormányzatnak pedig valószínűleg sok egyéb, ennél fontosabb útfejlesztési terve lehet, ezért mi nem látunk reális esélyt arra, hogy belátható időn belül lesz pénz a Kőbányai út átépítésére – ha csak az állam nem ad majd rá extra támogatást, a Közlekedési Múzeum Kőbányára költöztetésével összefüggésben, lásd lejjebb. Ennél valamivel reálisabbnak tűnik a 9-es busz trolibusz járattal való felváltása, összekötve a 72-es trolival (aminek útvonala már 2017-ben meg lett hosszabbítva a Podmaniczky tértől a Baross utcán végig az Orczy térig). A 9-es busz “trolisításáról” nem találtunk hivatalos tervet, jóllehet, ez már régi elképzelés, de a Közlekedő Tömeg 2018-as fővárosi trolibusz-hálózat fejlesztési javaslatcsomagjában látványosan írnak erről.

Végül térjünk át a Kőbányai út északi oldalára, a volt Északi Járműjavító telephelyére, ahol (szerintünk) Pongráctelep szempontjából a leglátványosabb, és legvonzóbb fejlesztések zajlanak már évek óta és még évekig. A Kőbányai út és a hatvani vasútvonal között 1868-2009 között működött az ország egyik legnagyobb vasúti járműjavító telephelye, aminek bezárása után 2011-ben az állam az ingatlan egészét műemléki környezetnek jelölte ki, a meghatározó épületeket pedig külön-külön is műemléknek nyilvánította. Ezzel együtt is évekig üresen állt az épületek többsége, míg végül elkezdődött egy kulturális célú újrahasznosítása a telephelynek.

Az Eiffel Műhelyház látványterve a Kőbányai út felől. (Forrás: 10kerkult.hu)

Először 2015-ben jelentette be a kormány, az Eiffel-csarnokot tervezik átépíteni az Operaház Eiffel Műhelyházává. Ennek a 2017-ben elkezdett beruházásnak mostanra már készen kellene lennie, de a jelenlegi kilátások szerint valamikor 2020-ban fogják átadni a parkosított környezetével együtt belülről teljesen átépített Eiffel Műhelyházat, ahol kamara- és gyakorló színpad mellett elsősorban az Operaház raktárbázisa és kellékes műhelyei találnak helyet (ezek a funkciók jelenleg sok kisebb telephelyen vannak elszórva a városban). Próba előadások már 2019 tavaszától folynak itt, de egyelőre nehéz jegyhez jutni.

Kép: Magyar Közlekedési Múzeum

2017 végén újabb állami bejelentés következett: a Városligetből kiköltöztetett Közlekedési Múzeumot az Északi Járműjavító nyugati fertályába fogják berendezni. Ezzel jóval nagyobb volumenű beruházás lesz, jelenlegi tervek szerint a 2020-as évek első felében készülhet el, de addig is idén februárban kihirdették a nemzetközi tervpályázat nyertes tervét, ami elsősorban üvegfalú hozzáépítéssel bővítené a Diesel-csarnokot, rengeteg helyet biztosítva komplett mozdonyoknak, villamosoknak, buszoknak, amiknek korábban egyszerűen nem jutott hely a Városligetben. Van remény arra, hogy a Közlekedési Múzeum megközelíthetőségének javítása céljából is, valamint a fővárosba ingázók átszállási lehetőségeinek bővítése céljából az állam arra is biztosítana forrást, hogy a Keleti pályaudvarba tartó (hatvani) vasútvonalon megállót építenének a Könyves Kálmán körúti felüljárónál, ami a pongráctelepi lakosoknak is hasznos lehet. Mivel a vasúti felüljárón iparvágány is van, a tervek szerint egy vágány erejéig a Józsefvárosi pályaudvar területére is átnyúlna a Közlekedési Múzeum: nosztalgiavonat (vagy lóvasút) közlekedne oda-vissza. A múzeum főbejárata a Könyves Kálmán körút felé fog nyílni, ezért a Törekvés Művelődési Ház mögött nagyobb teresedést építenek ki, külön gyalogos átkelővel a Népligetbe (nagyjából az elbontásra kerülő lovas áruház vonalában).

Végül ott van még az Északi Járműjavító keleti fertálya, itt van a harmadik nagy műhelycsarnok. Nyilván ide is lehet, sőt inkább kötelező valamilyen további kulturális funkciót telepíteni, de állami körökből eddig még semmi nem szivárgott ki, csak Révész Máriusz, Kőbánya egyik országgyűlési képviselőjének említésére figyeltünk fel a Kőbányai Hírek 2019. júliusi számában, miszerint a kerületi önkormányzat a Természettudományi Múzeum ideköltöztetéséért lobbizik az államnál. Ez nagyon jól hangzik, de az eddigi hivatalos állami elképzelések szerint Debrecenbe költöztetnék a Természettudományi Múzeumot, igaz, ezzel szemben olyan nagy a múzeumi dolgozók ellenállása, és sokan mások is ellenzik, hogy akár még sikerülhet is a X. kerületi önkormányzatnak Kőbányára lobbiznia ezt a múzeumot, amihez mi is szurkolunk.

Az alábbi Google Maps térképre nemcsak a meglévő/átadás előtt álló/tervezett kulturális intézményeket írtuk be az Északi Járműjavító területére, de kék vonallal jelöltünk egy tervezet feltáró utat, ami a Kőbányai út felőli sarkokat kötné össze a vasúti töltés mentén, és ideális esetben még egy vasúti aluljáró kiépítésére is juthat állami forrás, ami a Zách utcát kötné össze a feltáró úttal – ez ugye a pongráctelepi (és MÁV-telepi) lakosoknak nyújtana kiváló közlekedési kapcsolatot a leendő kultúrnegyedhez.

Az Északi Járműjavító területén meglévő, átadás előtt álló és tervezett kulturális intézmények. Kék vonallal a tervezett feltáró út, lehetséges Zách utcai aluljáróval.

Cikksorozatunk következő, harmadik részében Józsefváros Kőbányával szomszédos vidékeinek ingatlanfejlesztéseit tekintjük át, mivel a közlekedési kapcsolatok révén ezek is befolyással lehetnek Pongráctelepre.

Figyelem, már csak a csütörtökig lehet fizetni a régi ötszázasokkal!

Már csak e hét csütörtökig bezárólag lehet fizetni a régi, 2014 előtt kibocsátott 500 forintos bankjeggyel.

November 1-jétől az idén februárban megjelent, megújított 500 forintos címlettel lehet fizetni – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank.

A régi bankjegyek azonban még hosszú évekig nem veszítik el értéküket! Október 31-ét követően a hitelintézetek és a posta három évig, a jegybank pedig húsz évig díjmentesen váltja át azokat azonos címletű törvényes fizetőeszközre – áll a közleményben.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Rummikub klub indul a Pongrác Közösségi Házban

Új játékklubot indít a Pongrác Közösségi Ház. A játékot névről sem ismertük eddig, ezért rákerestünk, és találtunk is róla Wikipédia szócikket, ami szerint a Rummikub egy társasjáték, melynek a rablórömihez hasonló szabályai vannak, de lényeges különbség, hogy nem kártyalapokkal, hanem azokat helyettesítő műanyaglapokkal kell játszani, amiket kis tartókon vagy táblán kell elhelyezni, ezért táblás röminek is hívják.

A játékklub október 28-án indul, hétfő délutánonként 14:30-16:00 óra között.

Sűrűbben jár a villamos, terelve jár a busz november 3-ig

Poongráctelep két tömegközlekedési kapcsolata a 37-es, 37A villamos és a 95-ös, 195-ös busz. Mindegyik járat elmegy az Új Köztemetőig, ezért minden év október végétől november elejéig sűrűbb menetrend szerint közlekednek, ami így átmeneti könnyebbséget jelent a pongráctelepi lakosoknak nem csak a temető felé való tömegközlekedésben.

Idén mától november 3-ig (jövő vasárnapig) tart ez az átmeneti menetrend, amikor a 37-es villamos hétvégi napokon 10 percenként (negyedóra helyett), november 1-én, pénteken pedig napközben 7 percenként közlekedik. A 95-195-ös buszok menetrendjében nem nagyon látunk sűrítést, viszont a két buszjárat ezen időszakban a Puskás Ferenc Stadion felől terelt útvonalon (a Kada utcáról lekanyarodva a Harmat utcában és az Újhegyi úton) közlekedik az Új Köztemetőhöz, ezért nem érintik a Bajcsy-Zsilinszky Kórházat, amit így csak a 37A villamossal érhetünk el közvetlenül Pongráctelepről. (Ezek szerint visszafele a 95-195-ös buszra is fel lehet szállni a kórháznál.)

Forrás: BKK

Holnap óraátállítás!

Október 26-áról 27-ére (szombatról vasárnapra) virradó éjszaka 3 órakor kell az órákat 2 órára visszaállítani, ezzel elkezdődik a téli időszámítás. Talán már nem sokáig kell óraátállításokkal vesződnünk.

Uniós népszavazás volt tavaly arról, eltöröljék-e az óraátállítást. A döntő többség igennel szavazott. Az Európai Parlament (EP) később a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Ez a döntés nem végleges: az EP-nek a tagállami kormányokat tömörítő uniós testülettel, az EU Tanácsával is meg kell állapodnia. A dátumokról és az óraátállítás eltörlésének részleteiről az Európai Parlament és az EU Tanácsa közösen fognak dönteni.

Jövő tavaszig minden uniós tagországnak el kell döntenie, hogy a nyári vagy a téli időszámítását szeretné megtartani, és 2021-től kezdve már ehhez kell tartania magát, azaz sehol sem lesz óraátállítás.

Az egész Európában eddig egységesen alkalmazott óraállítási módszer alapja, hogy március 21. és szeptember 21. – azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – között a nappalok hosszabbak az éjszakáknál. Minél inkább egybeesik a lakosság ébrenléti ideje (a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak) a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

Az alternatív időszámítást elsőként az Egyesült Államokban, 1916-ban vezették be – energiatakarékossági okok miatt. A vélemények ma már megoszlanak abban, hogy megtakaríthatunk-e energiát az óraátállítással.

 

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu