Polgármesteri rendelet a maszkviselési kötelezettségről

Közzétette az önkormányzat honlapján a járványügyi veszélyhelyzetben az önkormányzat nevében eljáró kőbányai polgármester a X. kerületi szabályokat a maszkviselésről. Egyszerű, egyértelmű, mindannyiunk érdekében tartsuk is be!

(1) Budapest Főváros X. kerület belterületén a közterületen, valamint a nyilvános helyen – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – mindenki köteles az orrot és szájat teljesen elfedő maszkot viselni.

(2) Nem köteles maszkot viselni a hatodik életévét be nem töltött kiskorú, továbbá nem kell maszkot viselni a sporttevékenység során, valamint a parkban, illetve zöldterületen.

Ez a rendelet 2020. november 11-én 18 órakor lép hatályba, és a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet kihirdetett veszélyhelyzet megszűnésének napján hatályát veszti.

Forrás: Kőbánya.hu

A Kőbányai Önkormányzat járványügyi intézkedései 2020. november 11-től

A Kőbányai Önkormányzat közzétette 2020. november 11-től (szerdától) érvényes saját járványügyi korlátozó intézkedéseit a koronavírus járvány második hullámához, illetve az ugyanazon naptól érvényes országos korlátozásokhoz. Csatlakozva a kőbányai polgármester felhívásához, mi is együttműködést és a szabályok betartását kérjük, vigyázva egymásra és magunkra. Az alábbi felsorolásban kiemeltük, hogy többek között a Pongrác Közösségi Ház és a Pongrác Idősek Klubja is zárva tart (utóbbit éppen novemberben tervezték átadni az elkészült belső felújítás után…).

  1. Hat éves kor felett Kőbánya teljes közterületén és a nyilvános
    helyeken (kivéve a sporttevékenység során, valamint
    a parkokban, zöldterületeken) kötelező a száj és az orr
    eltakarására alkalmas maszk viselése.
  2. A kutyafuttatók a nyitvatartási időben korlátozás nélkül
    látogathatóak. A maszk viselése itt szintén kötelező.
  3. A sportlétesítményeket bezárjuk.
  4. A Kőrösi Kulturális Központ, a KÖSZI, a Helytörténeti
    Gyűjtemény, az Újhegyi Közösségi Ház, a Pongrác Közösségi
    Ház
    , a Törekvés Művelődési Központ zárva tart.
  5. Az idősek klubjai zárva tartanak (Borostyán Idősek Klubja,
    Együtt Egymásért Idősek Klubja, Őszirózsa Idősek Klubja,
    Pongrác Idősek Klubja, Örökifjak Idősek Klubja).
  6. A Kőbányai Polgármesteri Hivatalban az ügyfélfogadás csak
    korlátozásokkal vehető igénybe.
    (Részletek a www.kobanya.hu weboldalon.)
  7. Az Újhegyi Ügyfélszolgálat zárva tart.

Forrás: Kőbánya.hu

Letette önkormányzati képviselői esküjét Bakos Bernadett, Kőbánya új képviselője

Letette önkormányzati képviselői esküjét és átvette megbízólevelét Bakos Bernadett, Kőbánya új képviselője – számolt be az eseményről a Kőbányai Hírek Facebook oldala. Bakos Bernadett az LMP listájáról került be a testületbe, miután Tóth Balázs tragikus hirtelenséggel elhunyt. A Kőbányai Híreknek a 28 éves építőmérnök azt mondta, kiemelt célja folytatni elődje munkáját, legyen szó a Hős utcáról vagy akár a ferihegyi reptérzaj elleni küzdelemről. Szeretné zöldebbé, rendezettebbé, élhetőbbé tenni kerületét.

Forrás: Kőbánya.info

Látványtervek a megújuló Hungexpóról

A koronavírus járvány miatt idén a megszokottól eltérő időpontban, október 7-11. között rendezték meg a 39. Construma – Nemzetközi építőipari szakkiállítás és OTTHONDesign kiállítást a Hungexpo vásárvárosban. A nagyban zajló átépítési és bővítési munkálatok mellett és persze a járványhelyzet miatt erősen visszaesett látogatottság miatt is csak egy pavilonra szűkült kiállításon felfigyeltünk a Hungexpo Zrt. saját standjára, ami a 2021-ben befejezni tervezett fejlesztéseket mutatta be. Az önmagában látványos makettet nehéz volt értelmesen lefotózni, de szerencsénkre a standon dolgozó asszisztensek segítőkészen látványterveket is küldtek, amikből alább szemezgettünk, hogy lássuk, hogyan fog kinézni 2021 nyár végére a vásárváros Pongráctelep szomszédságában. A végső időpont apropója a 2021. augusztusra halasztott Eucharisztikus Világkongresszus és a 2021 őszére tervezett Vadászati Világkiállítás megrendezése.

A 2019-től 2021-ig tartó időszakban összesen mintegy nettó 55 milliárd forintból felújítják és korszerűsítik a meglévő pavilonokat; emellett két új kiállítási csarnok, új fogadóépület és egy kongresszusi központ épül, mely utóbbi kimondottan hiánycikk Budapesten. A terveket a neves építésziroda, a Finta Studio készítette. A fejlesztés két legjelentősebb eleme az új, emblematikus fogadó épület, valamint a 2000 fős auditóriummal rendelkező kongresszusi központ építése lesz. A komplexumot körbe vevő park is megújul 2021-re. Továbbá a Hungexpo területén a több, mint 3.000 autó befogadására alkalmas parkoló is megújul.

A Hungexpo új főbejárata és 6.500 nm-es fogadóépülete lehetővé teszi a látogatók kényelmes érkezését, regisztrációját és jegyvásárlását. Üzletek, éttermek, információs pultok és egyéb szolgáltatások állnak majd a látogatók rendelkezésére több, mint 2.000 négyzetméteren.

A háromszintes, korszerű kongresszusi központban 1000 nm-es előcsarnok fogadja majd a látogatókat, külön bejárattal Albertirsai út felől. Az épületben helyet kap egy 2000 fő befogadására alkalmas, három részre osztható plenáris terem, valamint 24 db kisebb szekcióterem. Az auditórium a legmodernebb, süllyeszthető ülés-rendszerrel lesz felszerelve, amely lehetővé teszi, hogy a termet nagyon rövid idő alatt átalakíthassák az igényeknek megfelelően. Emellett helyet kap a termekben a jelenleg elérhető legkorszerűbb audiovizuális rendszer. Továbbá egy 2.500 négyzetméteres, 3 felé szekcionálható, 8 méter belmagasságú multifunkcionális terem is rendelkezésre fog állni, valamint felette egy 2.350 négyzetméteres tetőterasz színesíti a helyszín kínálatát, mely gálák, kávészünetek céljára is kiválóan alkalmas.

A kiállításon egy 3D szemüveggel virtuálisan is bejárhattuk az új fogadóépületet és a kongresszusi központot, és szerencsére ezt a látványvilágot is megoszthatjuk az olvasóinkkal. A hivatalos 3D virtuális túra ezen az oldalon érhető el: http://visiongraphics.eu/PANO/HUNGEXPO_C/

Egy dologról nem sikerült csak új információt szereznünk sem a kiálltíási standon, sem a megkapott anyagokban: hogy lesz-e tömegközlekedési fejlesztés a Hungexpo fejlesztése során? Ez ugye szükséges kiegészítés (lenne), hiszen a fejlesztések nyomán általában is megnőhet a látogatók száma, ráadásul a jövő évi Vadászati Világkiállításra elvileg több százezer látogatót várnak (járványhelyzet nélkül persze). Márpedig Pongráctelep autótulajdonosai már eddig is sok bosszúságot kell elszenvedjenek, amikor egy-egy népszerűbb kiállításra autóval érkező látogatók lakótelepünkön vadparkolva veszik el az amúgy sem elég helyez a pongráctelepiektől. De a tömegközlekedési fejlesztés nem is a Hungexpo Zrt. dolga, hanem fővárosi hatáskör, esetünkben erős állami befolyással, mivel a vásártelep fejlesztését az állam finanszírozza. Sajnos, az évekkel ezelőtt, a médiában “megszellőztetett” kezdeti tervek óta semmi hír arról, hogy lesz-e végül tömegközlekedés fejlesztés, így az is lehet, hogy marad minden változatlan. (Mert hiába építenek pl. plusz parkolókat a vásártelepre, ha az átlag magyar látogató “spórolásból” inkább “ingyen” parkolót keres és talál Pongráctelepen…)

Forrás: Hungexpo Zrt.

Hivatalos ügyészségi jelentés 1956 pongráctelepi áldozatairól

Ma, november 6-án van a 64. évfordulója Pongráctelep 1956-os áldozatai halála napjának. Utoljára 2016-ban emlékeztünk meg róluk úgy, hogy új információkkal sikerült valamelyest tisztábban látni az akkor történteket.

Időközben tudomásunkra jutott, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – Matthaidesz Konrád újságíró feljelentésére – hivatalos nyomozást folytatott le az elmúlt években a tíz pongráctelepi áldozat halálával kapcsolatban (akiknek emléktáblája a Pongrác Közösségi Ház falán látható). A nyomozati eljárást 2020. májusában felfüggesztette az ügyészség, lényegében azért, mert nem lehet beazonosítani az áldozatok halálért felelős szovjet katonák személyét. De a nyomozati eljárás eddigi eredményeit ismertető határozatot Matthaidesz Konrád volt szíves megosztani velünk, így mi is beszámolunk róla alábbiakban, kiegészítve saját, szintén idei kutatási eredményeinkkel.

Pongráctelep 1956-os áldozatainak emléktáblája a Pongrác Közösségi Ház (volt fürdőépület) falán, fölötte Dr. Bíró Gáspár kisplasztikája, 2013.

Az ügyészségi határozat megfogalmazásában 1956. november 4-től Magyarország a nemzetközi jog fogalmának megfelelő háborúban állt a Szovjetunióval. A fegyveres összeütközés következtében magyar oldalról nagy számú polgári áldozat is életét vesztette.

1956. november 4-én a szovjet haderő egységei vonultak a Pongrác úton a Mázsa tér felől a Kerepesi út irányába, és menet közben ismeretlen személyazonosságú, hivatásos állományú katonák tűzfegyverekből lövéseket adtak le a Pongrác úti lakótelep lakóházaira. Szabó Lajosné, szül. Lepedát Veronika egy ilyen lövéstől kapott halálos sebet, amikor az I. épület (mai Salgótarjáni utca 63. társasház) D lépcsőházában, a lakásajtaja előtt tartózkodott. Lepedát Veronika nem sokkal később elvérzett, és semmilyen módon nem vett részt fegyveres ellenségeskedésben.

1956. november 6-án hunyt el további 9 pongráctelepi fiatalember a mai Hungexpo területén: az akkori Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár területén szovjet katonák feltartóztatták, majd tűzfegyverrel lelőtték Drexler Ottót, Illés Bélát, Lukoczki Józsefet, Potoczky Ferencet, Konyher Józsefet és Török Lászlót. Az első négy fiatal életét vesztette a fejlövés, mellkaslövés és szívlövés következtében, míg Konyher József és Török László sebesülésekkel, de túlélték. “A sértettek civil, fegyvertelen, az ellenségeskedésben részt nem vevő fiatalemberek voltak.” (Egyes elhunytak neveinek írásmódja forrásonként eltérő.) Fenti fiatalemberek elhalálozásáról az egyik túlélő Konyher Józseftől van közvetlen információ, aminek alapján a nyomozó ügyészség megállapítása szerint a szovjet hadsereg hivatásos katonái háborús bűntettet követtek el Lepedát Veronika, valamint Drexler Ottó, Illés Béla, Lukoczki József, Potoczky Ferenc megölésével és Konyher József, Török László megsebesítésével.

A többi pongráctelepi áldozat, Komanovics Iván, Kőváry Ferenc, Lázár Miklós, Marcsik József és Pék János ugyan szintén 1956. november 6-án, szintén a mai Hungexpo területén haltak meg lőtt sebesülésektől, de a nyomozás során nem sikerült “kétséget kizáró módon” megállapítani a szovjet katonák általi lelövésüket, ez csak “megalapozott valószínűség”. Ennek oka az, hogy az egyetlen olyan információ, ami közvetlen túlélőtől származik, arra utal, hogy a 9 pongráctelepi srác ugyanazon a napon, de két külön csoportban mehetett át a mezőgazdasági vásártelepre (ez már a mi feltételezésünk). Ezt a feltételezést erősíti az, hogy a két csoport tagjai a lakótelep átellenes részén laktak: a régi 8-9. épület (mai Salgótarjáni utca 49-51. társasházak) és a 11-12. épület (mai Csilla utca 9-10. társasházak) szomszédságából alakulhatott meg a két csoport.

Az ügyészség megállapította, hogy az 1956. november 6-án lelőtt kilenc pongráctelepi fiatal esetében “kétségtelen a szándékosság”, míg a Lepedát Veronika “sérelmére elkövetett emberölés legalábbis eshetőleges szándékkal elkövetett tettnek minősül”. A szándékos emberölés el nem évülő háborús bűntettnek számít a vonatkozó genfi egyezmény szerint, lényegében éppen ezért nem zárta le, csak felfüggesztette a nyomozást az ügyészség, jóllehet a még élő közvetlen és közvetett tanúk idős kora miatt, illetve a Szovjetunió utódállamaként Oroszországtól már nem várhatunk igazán új, releváns, “a történeti tényállás még pontosabb megállapítását, vagy az elkövetők személyazonosságának megállapítását lehetővé tevő bizonyítékok” felbukkanását. Ha mégis felbukkanna releváns, új információ, bizonyíték, az ügyészség folytatja a nyomozást.

Azért mi egy kisebb információval tudtuk most bővíteni az eddigi tudáshalmazt a kilencek haláláról: a holttesteket még aznap a vásártelepről teherautón az Új Köztemetőbe elszállító egyik pongráctelepi lakos visszaemlékezése alapján sikerült hozzávetőleges pontossággal behatárolni az elhalálozásuk helyszínét: ez a mai Hungexpo főbejárata mögötti, beépítetlen térség, amiről találtunk egészen korabeli, két hónappal korábban készült légifotót is az MTVA archívumában, ami itt érhető el.

A nyilak azt mutatják, hogy a lóversenypálya felől hol hatoltak be a szovjet katonák, akik lelőtték a pongráctelepi fiatalokat, akiknek holttesteit a keretezett térségben találták meg. A Mezőgazdasági Kiállítás és Vásártelep akkoriban nagyon máshogy nézett ki, mint a mai Hungexpo, de a fotó baloldalán látható főbejárat már a mai helyén volt. A fotó alján a “Királyvágány” vasútvonala látható.
A lóversenypálya felől behatoló szovjet katonák feltételezett útvonala és az általuk lelőtt pongráctelepi fiatalok holttesteinek (hozzávetőleges) megtalálási helye a Hungexpo mai területén.

Az így beazonosított helyszínen az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége emléktáblát állítana vagy emlékhelyet alakítana ki a pongráctelepi áldozatok tiszteletére – amiről a szervezet alelnöke, Csigás Zoltán nyilatkozott a Kőbányai Híreknek. Az emlékmű felállításához hozzájárult már a vásárvárost üzemeltető cég, de szükség van további engedélyek beszerzésére is. Bár van már emléktáblájuk, domborművel Pongráctelepen, a Pongrác Közösségi Ház falán, ami alatt mindig van pár koszorú, ezzel a kis plusz “nyomozással” mi is támogatjuk a Hungexpo területén való emlékmű állítást, különös tekintettel a fentebb ismertetett ügyészségi jelentésre, mely az első hivatalos elismerése (64 év után!), hogy a pongráctelepi fiatalok 1956. szovjet agressziójának áldozatai.

Helyreállítási kötelezettséggel bérbe adandó önkormányzati lakások Pongráctelepen

A tegnap posztolt lakótelepi ingatlanpiaci cikkünk után figyeltünk fel a Kőbányai Önkormányzat hirdetményére, miszerint az időnként bérbeadásra meghirdetett önkormányzati lakások között most két pongráctelepi lakás is van. Egyébként a még a Kis-Pongrác projekttől származó információnk szerint lakótelepünk összesen 888 lakásából 72-73 lakás van önkormányzati tulajdonban, ezek túlnyomórészt lakottak is, mint szociális bérlakások.

Az október 21-én megjelent közlemény szerint a képviselőtestület Közjóléti Bizottsága a lakásokról és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló 32/2012. (IX. 24.) önkormányzati rendelet alapján az itt felsorolt, üresen álló önkormányzati lakásokat kívánja helyreállítási kötelezettséggel bérbe adni.

A listában a Salgótarjáni utca 47. társasház két C lépcsőházi, tetőtéri lakása szerepel megtekintési időpontokkal (november 10. (kedd) 9-11 óra között és november 12. (csütörtök) 14-16 óra között); valamint az önkormányzat által becsült bruttó helyreállítási költséggel, ami nem kevés: több, mint 4,5 millió Ft lakásonként; jelezve azt is, hogy ez a két lakás jelenleg félkomfortos, és a nyertes pályázó által komfortosítandó. Érdekes, hogy a 37 nm-es lakásokat 1+0 szobásként tüntetik fel, ami arra utal, hogy az évtizedek folyamán eléggé átalakíthatták a beosztásukat, ami eredetileg nagyjából megegyezett az alattuk lévő lakásokéval. (Pongráctelep társasházai 1939-1940-ben épültek típustervek alapján, míg a tetőtéri lakásokat utólag, 1943-1945-ben alakították ki.)

Az itt olvasható pályázati leírásban további részletek vannak a pályázati kiírásról. A felújítás időtartamára csak a rezsit kell fizetni, igaz, a felújítás végéig beköltözni sem lehet. A felújítás-beköltözés után fizetendő lakbérről semmit nem ír a kiírás, sőt arról sem szól a pályázat, hogy a több milliósra becsült önerős felújítás után határozatlan idejű bérleti szerződést köthet a pályázó, vagy csak évenként megújítandó, határozott idejű bérleti jogviszonyt létesíthet.

Forrás: Kőbánya.hu

Ingatlanpiaci árak Pongráctelepen

Ezelőtt utoljára 2019. februárban néztünk körül az ingatlan.com pongráctelepi hirdetései között. Most azért is időszerű újra áttekintenünk a hirdetési árakat, mert 2020-ban a koronavírus járvány és a vele járó gazdasági válság előbb megállította a lakásárak növekedését Budapesten, majd az utóbbi hetekben már árcsökkenésről olvasni a sajtóban (az albérlet árak is csökkentek).

Internetes kutatásra továbbra is csak az ingatlan.com oldalán találtunk értelmezhető számú pongráctelepi hirdetést, jelenleg, november 1-én mintegy 43 db-ot; de sajnos dátum nélkül, így nem tudjuk, csak sejtjük és reméljük, hogy a legrégebbi hirdetés is már 2020-ban került fel az ingatlan.com-ra. A pongráctelepi illetőség általában könnyen megállapítható, mert a legtöbb hirdetésbe beírták legalább az utcanevet, de a fotók alapján a hirdetések háromnegyedénél a konkrét társasház is beazonosítható. (Az utcanév nélküli pongráctelepi hirdetések is lokalizálhatóak egyéb adatokból.)

A meghirdetett lakások túlnyomórészt földszintiek (12 db) vagy harmadik emeletiek (15 db), majdnem mind 36-38 nm alapterületű, általában 1+félszobás lakás (ilyen a pongráctelepi lakások több, mint 90 %-a), csak két 44 nm-es lakást és egy 55 nm-es lakást hirdettek a 43-ból. (A lakótelepi “sztenderd” 36-38 ill. 44-47 nm-es lakásoktól eltérő méretű, 55-60 nm-es lakások kizárólag a Csilla utca 6. társasházban, régi számozás szerint a 15-ös épületben vannak, ahol a második világháború utáni újjáépítéskor lakásokat vontak össze.) A lakások többsége a hirdetésük szerint legalább részlegesen felújítva, ezeket 20-23 millió Ft-ért kínálták eladásra.

A legolcsóbb lakásokat 16-19 millió Ft-ért hirdették/hirdetik, de ezek általában erősen felújítandók a hirdetés és a közölt fotók tanúsága szerint is. A legdrágábban hirdetett lakás mérete miatt érthetően az 55 nm-es lakás 28,9 millió forintért, valamint az egyik 44 nm-es lakás 25,5 millió Ft-ért. Ezekhez képest már kissé elrugaszkodottnak tűnik a 36-38 nm-es lakáshirdetések legdrágábbikja 25 millió Ft-ért, de ez lehet, hogy még év eleji hirdetés volt. A négyzetméterárak 418 ezer Ft-tól 670 ezer Ft-ig szórnak, de utóbbi lakás árában a Csilla utcai garázs is benne van. A lakáshirdetések fele az 500 ezres tartományban van, a 36-38 nm-es lakások átlag négyzetméterára is 558 ezer Ft-ra jött ki. Ez eléggé elmarad a kőbányai téglalakások 660 ezer Ft-os nm árától (ezt a Kőbánya.info október 20-i cikke közli). Persze ezek csak kínálati árak, azt nem tudjuk meg ebből, hogy végül milyen áron kelt el egy-egy lakás, egyáltalán, hány lakást adtak el a most vizsgált 43 hirdetésből.

Végül pár érdekesség a lakáshirdetésekből. Már évekkel korábban felfigyeltünk egy olyan hirdetésre, amiben két, egymás fölött lévő, de lépcsővel egybe nyitott lakást hirdettek eladásra. Akkor 72 nm-esként hirdették a lakást, most viszont csak az alsó lakásrészről (36 nm) találtunk hirdetést, amit viszont áron alul hirdettek (17 millió Ft) azért, mert a fűtés és a konyha, fürdőszoba a fölső lakásrészben van. Egy másik, tetőtéri lakásról csak egy fotót közöltek a hirdetésben, de azon ipari loft berendezésű szoba látható, ami pongráctelepi viszonylatban érdekes.

Pongráctelepi 1956-ról írt a Kőbányai Hírek

A X. kerületi önkormányzat havonta megjelenő újságjának októberi számában, a helytörténeti rovatban 1956-ról írnak több cikket, és a fő írás Pongráctelep 1956-os “eseményei” közül a kilenc srác haláláról. November 6-án mi is külön cikkben emlékezünk meg lakótelepi 1956-unkról, új helytörténeti információkat is közreadva, de addig is alább idézzük a Kőbányai Hírek két cikkét (amik legalul kifotózva is láthatóak).

Kilenc pongráctelepi fiatalt lőttek le a szovjet offenzíva idején

Háborús bűntett volt az ‘56-os kőbányai mészárlás

November 6-án, az utóvédharcok napjaiban történt az a máig tisztázatlan tragédia, amelyben a pongráctelepi fiatalembereket megölték. Nevüket 2013 óta emléktábla őrzi a Pongrác Közösségi Ház falán.
– A történtekről a tizen-huszonéves áldozatok kilétén túl kevés konkrétumot tudunk – mondta Bánó Soma helytörténész, aki kutatásait a pongractelep.hu-n publikálja. Tény, hogy a holttesteket a mai Hungexpo területén találták meg, ahol 1956 szeptemberében az Országos Mezőgazdasági Kiállítást rendezték. Tény, hogy halálukat lőtt seb okozta. És tény az is, hogy voltak túlélők. Egyikükkel, aki Dániába emigrált, Bánó Soma beszélt is. Visszaemlékezése szerint hatan mentek át a „vásárváros” területére abban a reményben, hogy hátha találnak élelmiszert. Ott szinte azonnal szovjet katonákba futottak bele, akik falhoz állították, majd kivégezték őket. Négyen meghaltak, ketten viszont túlélték a mészárlást.
Ha ez valóban így történt, akkor ugyanabban az időben más fiataloknak is járniuk kellett arra, hiszen összesen kilencen haltak meg. A többi öt áldozat látogatásának célja és haláluk körülményei azonban máig nem tisztázottak,
ezért csak valószínűsíthető, hogy a szovjetek pontosan ugyanígy oltották ki az életüket. A tragédia ügyében egy nyugalmazott, de az 1956-os eseményeket ma is aktívan kutató újságíró, Matthaeidesz Konrád feljelentést tett.
– Kaptam egy fotót, amelyen fejkendős asszonyok állnak a koporsók felett. A fénykép láttán azt éreztem, hogy köteles vagyok az áldozatok mellé állni – hangsúlyozta. Az ügyészség a közelmúltban szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntettnek minősítette az esetet. A hatóság jogi
álláspontja szerint ugyanis az offenzíva megindításától kezdve Magyarország és a Szovjetunió háborúban állt egymással. Az ügyészség a tanúvallomások alapján arra jutott, hogy az áldozatok nem vettek részt a
harcokban, így civilnek számítottak.
– A valós okát nem tudhatjuk már meg annak, hogy egy szovjet tiszt vagy altiszt miért adta ki a tűzparancsot. Elképzelt válaszom van csak. Talán átélte a második világháborút, és bevillant neki a bolsevikok egyik
ideológusának, Ilja Ehrenburgnak A német címmel írt propagandakötete, amely a németek elpusztítására buzdít. 1956-ban talán ugyanaz jutott eszébe a magyarokról, mint 1941-ben, a Szovjetunió megtámadása után a németekről – vélekedett Matthaeidesz Konrád.

Mementó

Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége emléktáblát állítana vagy emlékhelyet alakítana ki a mai Hungexpo területén a pongráctelepi áldozatok tiszteletére – nyilatkozta lapunknak a szervezet alelnöke. Csigás Zoltán azt mondta, hogy a vásárvárost üzemeltető cég már megadta a hozzájárulást, de szükség van további engedélyek beszerzésére is. A Világszövetség, amelynek elnöke dr. Sántha Gábor, alapító okiratban rögzített célja a forradalom eszméjének továbbörökítése.

Forrás: Kőbányai Hírek

Még egyszer a csapvíz ólomtartalmáról

Még 2019-ben írtunk egy azóta véget ért projektről, melynek keretében ingyen lehetett bevizsgáltatni a lakások csapvizének ólomtartalmát.

Akkor a Csilla utca 2. társasházban, ahol a Kis-Pongrác projekt 2014-ben lecserélte az ólómcsöves víz (és csatorna) strangot, a 2019-es laborvizsgálat még mindig határérték körüli ólomkoncentrációt mutatott ki az egyik lakás csapnyitás után, illetve egy perc folyatás után levett vízmintájában, ami a lakás saját vezetékének ólomtartalmára utalhat. Más pongráctelepi társasházban (Csilla utca 10.) viszont 0 közeli értéket mutatott ki a labor.

Az az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben az ivóvíz ólomtartalmának megengedett határértéke 10 μg/l (10 mikrogramm literenként). De hiába a határérték, még az ennél nem sokkal alacsonyabb koncentrációnál is a hivatalos ajánlás szerint (hidegen) folyassuk a csapot legalább egy percig, ha ivásra és ételkészítésre karjuk használni a csapvizet. Várandós nők, csecsemők, számára egyéb forrásból származó víz (pl. ásványvíz) felhasználását javasoljuk ivás és ételkészítés céljából.

Határérték fölött pedig egészségi szempontból javasolt valamilyen módon csökkenteni a csapvíz ólomkoncentrációját. Végleges megoldást az ólomcsövek TELJES cseréje jelenthet. Az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten, mivel az eltérő összetételű (réz, ólom stb.) vezetékek összekötése különböző elektrokémiai folyamatok miatt az ólomcsőből való kioldódást elősegítheti. Átmeneti megoldásként szóba jöhet bizonyos típusú otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések alkalmazása, azok hátrányainak figyelembevételével és a közegészségügyi szempontból megfelelő alkalmazásukkal járó többletköltség (pl. időszakos fertőtlenítés és szűrőcsere stb.) mérlegelése mellett. Az NNK honlapjáról van az alábbi hasznos táblázat is a háztartási utótisztító berendezések ólomeltávolítási képességeiről. (Belekattintva nagyítható a táblázat.)

Ezt a témát azért hoztuk most újra, mert körbement a médián a Qubit október 21-i cikke, miszerint elkészült az ivóvíz általi ólombevitel magyarországi vizsgálatát célzó projekt kiértékelése: a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kutatása szerint ma Magyarországon körülbelül 750 ezer ember él a csapvíz ólomtartalma szempontjából magas kockázatú épületben. Az ólomszennyezett víz fogyasztása senkinek sem egészséges, de a várandósok és a kisgyermekek kiemelten érzékeny csoportnak tekinthetők. A csapvíz magas ólomtartalmának az 1945 előtt épült épületben a legnagyobb a kockázata.

Márpedig Pongráctelep húsz társasháza 1939-1940-ben épült, eredetileg ólomcsövekkel, és kérdéses, hogy az utóbbi évtizedekben (amióta ismert a vízben oldott ólom káros hatása) mely társasházakban, milyen mértékben cserélték az ólomcsöveket (nem csak a strangot, hanem a lakáshoz tartozó szakaszt is!). Így érthető, hogy az NNK itt nézegethető térképén az egész lakótelepünk nagyon magas kockázati besorolásúnak van színezve a csapvíz ólomtartalmát illetően. A térképről készített, Pongráctelep-központú képernyőfotónkat alább mutatjuk. (Belekattintva nagyítható.)

Ha valaki mostanság szeretné bevizsgáltatni budapesti lakása csapvizének ólomtartalmát, azt legolcsóbban a Fővárosi Vízművek akkreditált laboratóriumában teheti meg, kb. 5 ezer forintért, igaz, ehhez Újpest-külsőn kell beadni a vízmintát. Részletek ezen az oldalon. (Magukat a társasházakat ellátó, vagyis közcélú vízvezetékek elvileg már rég ólommentesek mindenhol.)

Forrás: Qubit

Óraátállítás vasárnap

Október 25-én, vasárnap hajnali 3-kor 2 órára kell visszaállítani az órát, ekkor kezdődik a téli időszámítás.

Uniós népszavazás volt két éve arról, eltöröljék-e az óraátállítást. A döntő többség igennel szavazott. Az Európai Parlament (EP) később a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Ez a döntés nem végleges: az EP-nek a tagállami kormányokat tömörítő uniós testülettel, az EU Tanácsával is meg kell állapodnia. A dátumokról és az óraátállítás eltörlésének részleteiről az Európai Parlament és az EU Tanácsa közösen fognak dönteni.

Az egész Európában eddig egységesen alkalmazott óraállítási módszer alapja, hogy március 21. és szeptember 21. – azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – között a nappalok hosszabbak az éjszakáknál. Minél inkább egybeesik a lakosság ébrenléti ideje (a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak) a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

A módszernek a világháborúk és a hetvenes évek olajválsága alatt kimutatható hatása volt, jelentősen csökkent az energiafelhasználás, azonban az azóta eltelt közel 50 évben teljesen megváltozott a fejlett világ embereinek életmódja. Nyáron a hosszabb ideig tartó világosság már nem vágja vissza a fogyasztást, többek között azért, mert egyre több elektromos eszközt használunk, valamint világszerte elterjedtek a légkondicionálók. Tavaly nyáron már nagyjából egységes volt az áramfogyasztás volt az évben, egy-két téli csúccsal.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu