Alapszabály

Pongrác Lakótelep Megújítását Segítő Egyesület

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya

Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon gyűlést tartottak a Pongrác Lakótelep Megújítását Segítő Egyesület elnevezésű civil szervezet létrehozása tárgyában, és egyező akaratnyilatkozattal elfogadták az Egyesület Alapszabályát a 2011. évi CLXXV. törvény (Civiltörvény) és a 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján.

Az alapítók által elfogadott Alapszabály a következő.

1. Az Egyesület neve, székhelye, működési területe és elektronikus levélcíme (Ptk. 3:5. § a) és b) pontja alapján)

1. Az Egyesület neve: Pongrác Lakótelep Megújítását Segítő Egyesület
2. Az Egyesület rövidített neve: Pongrác Egyesület
3. Az Egyesület székhelye: 1101 Budapest, Gyöngyike utca 4.
4. Az Egyesület működési területe: Budapest X. kerülete, Pongrác út 9. lakótelep
5. Az Egyesület elektronikus levélcíme: pongracegyesulet@gmail.com
6. Az Egyesület adószáma: 18651395-1-42

2. Az Egyesület célja (Ptk. 3:5. § c) pontja alapján)

1. Az Egyesület általános célkitűzése a Budapest X. kerületében található Pongrác úti lakótelepen élők közösségi összefogásának erősítése, a lakótelepen élők közötti kapcsolatokkal és közös cselekvések kezdeményezésével növelni a közösség bizalmát és hozzájárulni életminőségének növeléséhez.
2. Az Egyesület konkrét céljai:

a) A Pongrác út 9. szám alatti (Pongrác út – Salgótarjáni utca sarkán lévő) lakótelepen élők életminőségének javítása a közösségi tervezés és közösségfejlesztés lehetséges eszközeivel.
b) A lakótelepen élők életkörülményeivel, lakókörnyezetével, közösségi programjaival, érdekei védelmével kapcsolatos tevékenység.
c) A lakótelep komplex környezetvédelmi szemléletformáló tevékenységének koordinálása és támogatása.
d) A lakótelep helytörténeti, képzőművészeti értékeinek gondozása.
e) A lakótelepen élő hátrányos helyzetű családok mindenoldalú megsegítése.
f) Szomszédsági és szívességi szolgáltatások elindítása.
g) Pályázati források felkutatásával és folyamatos pályázati tevékenység biztosításával lehetséges anyagi háttér megteremtése a célok és az alapfeladatok megvalósítására.

Az Egyesület elkötelezett abban, hogy a szervezet keretében klubtevékenységet folytató tag/tagok számára minél kiegyensúlyozottabban biztosítsa a klub jellege szerinti, továbbá a klub speciális és biztonságos tevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

Az Egyesület tevékenysége tagjain kívül másokra is kiterjed, szolgáltatásaiból részesülhetnek.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (Ptk. 3:63. § (3) bekezdése alapján)

3. Az Egyesületet létesítő személyek (alapító tagok) neve és lakóhelye (Ptk. 3:5. § d) pontja alapján)

Ezeket az adatokat az alapszabály – elkülönítetten kezelt, nem nyilvános – mellékletét képező – a tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott – tagjegyzék tartalmazza.

4. Az Egyesület első vezető tisztségviselői (Ptk. 3:5. § f) pontja alapján)

1. Az Egyesület elnöke: Dr. Bíró Gáspár (1037 Bp. Toboz utca 28.)
2. Az Egyesület alelnöke: Szabó István (1104 Bp. Kada utca 138/A)
3. Az Egyesület gazdasági alelnöke: Bánó András Soma (1101 Bp. Csilla utca 2/c 2. em. 812.)

5. A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtása (Ptk. 3:12. § (1) bekezdése alapján)

1. A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke köteles.
2. A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén az Egyesület alelnöke nyújtja be.

6. Az Egyesület rendes tagjai és jogállásuk (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés a) pontja alapján)

1. Az Egyesület rendes tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A Közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület tevékenységével, illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a Közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a rendes tagok részére biztosított szolgáltatásait.
2. Az Egyesület rendes tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely veszető tisztségére megválasztható és újraválasztható.
3. Az Egyesület valamennyi rendes tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik.
4. A rendes tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
5. A rendes tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

7. Az Egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjai és jogállásuk (Civiltörvény 4. § (5) bekezdése alapján)

1. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, aki az Egyesület rendes tagja nem kíván lenni, de pénzbeli támogatást kíván nyújtani az Egyesület részére, az Egyesület céljai megvalósítása érdekében.
2. A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Taggyűlés dönt.
3. Az Egyesület pártoló tagjának joga van részt venni az Egyesület testületi ülésein, szavazati joga nincs, tisztség viselésére nem választható, tagdíjfizetésre nem kötelezhető. A pártoló tagok számára nem írható elő az egyesületi határozatok betartása. A pártoló tag kötelezettsége a vállalt támogatás megfizetése.
4. A pártolói tagsági viszony megszűnik a tag halálával, ill. megszüntethető a tag írásos nyilatkozatával. A Közgyűlés felmondhatja a pártoló tagi címet, amennyiben a pártoló tag egy naptári évben egyetlen alkalommal sem nyújtott pénzbeli támogatást az Egyesületnek, illetve ha a pártolói tagságra magatartásával érdemtelenné, méltatlanná vált, pld. büntetőeljárás indul ellene, viselkedése az általános erkölcsi normákba ütközik. A pártolói tagsági viszony visszavonását az Elnökség javasolhatja, és a Közgyűlés dönt róla.
5. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a kiemelkedő oktatási, kulturális, tudományos vagy sporteredményeket elért személy, aki az Egyesület célkitűzéseit támogatja.
6. A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik. A tisztséget az Egyesület Közgyűlése nyílt szavazással hagyja jóvá.
7. A tiszteletbeli tagnak joga van részt venni az Egyesület testületi ülésein, szavazati joga nincs, tisztség viselésére nem választható, tagdíjfizetésre nem kötelezhető. A tiszteletbeli tagok számára nem írható elő az egyesületi határozatok betartása. A tiszteletbeli tag kötelezettsége az Egyesület és a Pongráctelep jó hírnevének erősítése.
8. A tiszteletbeli tagsági viszony megszűnik a tag halálával, ill. megszüntethető a tag írásos nyilatkozatával. A Közgyűlés felmondhatja a tiszteletbeli tagi címet, amennyiben a tiszteletbeli tag erre magatartásával érdemtelenné, méltatlanná vált, pld. büntetőeljárás indul ellene, viselkedése az általános erkölcsi normákba ütközik. A tiszteletbeli tagsági viszony visszavonását az Elnökség javasolhatja, és a Közgyűlés dönt róla.
9. Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök). A tiszteletbeli tisztségre javaslatot tehet az Egyesület rendes tagja, a Közgyűlés dönt róla.

8. Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés a) pontja alapján)

1. Az Egyesület tagja köteles részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában.
2. Az Egyesület rendes tagja köteles megfizetni a tagsági díjat.
3. Az Egyesület rendes tagja köteles megtartani, illetve teljesíteni Közgyűlés határozataiban foglaltakat.
4. Az Egyesület rendes tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

9. A rendes tagsági jogviszony keletkezése (Ptk. 3:67. § alapján)

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.
2. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az Alapszabály 11. pontjának 1. alpontjában foglalt kötelezettségeket.
3. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.
4. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz.
5. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

10. A tagsági jogviszony megszűnése (Ptk. 3:68. § alapján)

1. A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
- 2. A tag a tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

11. A rendes tagsági jogviszony feltétele és felmondása (Ptk. 3:69 § alapján)

1. Az Alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában

a) elfogadja az Egyesület céljait,
b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület Alapszabályát,
c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését.
- 2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület Közgyűlése dönt.

12. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés c) pontja alapján)

1. A jogszabályt, az Alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.
2. A jogszabályt, az Alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy az alelnök javaslatára a Közgyűlés rendeli el.
3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület alelnöke, vagy a Közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.
4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a Közgyűléshez címzett határozati javaslatát.
5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy az alelnök köteles összehívni a Közgyűlést. A Közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.
7. Az összehívott Közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.
8. A Közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.
9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező Közgyűlés határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező Közgyűlés határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a Közgyűlés határozat felülvizsgálatát.

13. A tag kizárása (Ptk. 3:70 § alapján)

1. A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
2. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a Közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozathozatalra az Alapszabály 11. pontjában foglaltak az irányadóak.
3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
4. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a Közgyűlés határozat felülvizsgálatát.

14. Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje (Ptk. 3:5. § e) pontja alapján)

1. Az Egyesület rendes tagjai vállalják, hogy az Egyesület részére személyenként meghatározott összegű vagyoni hozzájárulást (a továbbiakban: éves tagsági díjat) nyújtanak.
2. Az éves tagsági díjat folyó év február 28-ig az Egyesület nevére nyitott bankszámlára kell befizetni vagy átutalni, vagy készpénzben az Egyesület gazdasági alelnökének befizetni. Év közbeni alapítás esetén az alapító tagok, valamint az év közben csatlakozók – az adott töredék évre – az Egyesület bejegyzését, illetve a tagfelvételt követő hónap utolsó napjáig – a hátralévő hónapok figyelembevételével – részarányos díjat fizessenek.
3. Az éves tagsági díj összege

a) az aktív dolgozó korúak részére 3000 Ft, azaz háromezer forint,
b) a nyugdíjasok részére 1500 Ft, azaz egyezerötszáz forint,
c) a tanulói jogviszonnyal rendelkezők részére 1500 Ft, azaz egyezerötszáz forint.

15. A Közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés b) pontja, 3:73. §-a alapján)

1. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik (Ptk. 3:73. § (1) bekezdés).
2. A Közgyűlés nem nyilvános (Ptk. 3:73. § (2) bekezdés).
3. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az Alapszabály módosítása;
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a Felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
h) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk;
i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
j) a végelszámoló kijelölése.

16. A Közgyűlés határozathozatala (Ptk. 3:76. § alapján)

1. Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
2. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
3. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a Közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

17. A Közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a Közgyűlés helye meghatározásának, a Közgyűlés meghívó tartalmának, a napirendnek, a Közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésének valamint a határozatok kihirdetésének szabályai (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés d) pontja alapján)

1. A Közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén az alelnök – írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A Közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett Közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
2. A meghívónak tartalmaznia kell

a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt Közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A Közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt Közgyűlés napja is.
- 3. A meghiúsult Közgyűlés és a megismételt Közgyűlés között legalább félórának kell eltelnie.
- 4. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
- 5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számítva 10 napon belül, a tagok és az Egyesület szervei a Közgyűlést összehívó elnöktől (vagy alelnöktől, vagy a gazdasági alelnöktől) a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó elnök (vagy az alelnök vagy a gazdasági alelnök) jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó elnök (vagy az alelnök vagy a gazdasági alelnök) nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
- 6. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.
- 7. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
- 8. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
- 9. A Közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület alelnöke vagy a gazdasági alelnök vezeti.
- 10. A Közgyűlés tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a Felügyelő bizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A Közgyűlés tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.
- 11. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a Közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
- 12. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
- 13. A Közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
- 14. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a Közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a Közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a Közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
- 15. A Közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

18. A Közgyűlés összehívásának kötelezettsége (Ptk. 3:81. § alapján)

1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
- 2. A 18.1. pont alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

19. Határozathozatal ülés tartása nélkül (Ptk. 3:20. § alapján)

1. Az Alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az Alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az Elnökségnek össze kell hívnia.
4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

20. Az Elnökség (Ptk. 3:78. § alapján)

1. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét és további tagjait a Közgyűlés választja meg. Az elnökség tagjai: az elnök, az alelnök és a gazdasági alelnök.
2. Az elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
3. Az elnökség határozatait a egyhangú döntéssel hozza.
4. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított három év időtartama szól.
5. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.

21. Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok (Ptk. 3:80. § alapján)

1. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
- 2. Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az Alapszabály 17. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek részére.

22. Az ügyvezetés ellátása (Ptk. 3:77. § alapján)

1. Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el.
2. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai.

23. Az Egyesület ügyvezetése (Ptk. 3:21. § alapján)

1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló Elnökség jogosult.
2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét az Egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni.
3. Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület létesítő okiratában (Alapszabályában) kell kijelölni. Az Egyesület létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

24. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok (Ptk. 3:22. § alapján)

1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet.
5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

25. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség (Ptk. 3:23. § alapján)

1. A vezető tisztségviselő az Egyesület tagjai részére köteles az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

26. A vezető tisztségviselő felelőssége (Ptk. 3:24. § alapján)

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel szemben.

27. Az Egyesület képviselete és jegyzése (Ptk. 3:29. § alapján)

1. Az Egyesület törvényes képviseletét a az elnök, az alelnök és a gazdasági alelnök önállóan látja el.
2. Az Egyesület jegyzése (a törvényszéki bejegyzést követően) úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a vezető tisztségviselő önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.

28. A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése (Ptk. 3:25. § alapján)

1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
- 2. Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják rendes vagy rendkívüli közgyűlésen. A döntéshez az Egyesület teljes tagsága több mint felének szavazata szükséges.
- 3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
- 4. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

29. Az Egyesület tagjainak jegyzéke

1. Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.
2. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.
3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az Egyesületbe tagnak felvett.
4. A hatályos tagjegyzéket a hatályos Alapszabály mellékleteként kell csatolni.
5. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

30. Záró rendelkezések

1. Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira és az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre egyebekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
2. Ezt az Alapszabályt az alulírott alapító tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező alapítói nyilatkozatukat az alulírott helyen és napon aláírták.

Kelt: Budapest, 2014. december 12.

…………………………………… ……………………………………

jegyzőkönyvvezető és tag az Egyesület elnöke és tagja

névaláírása: ………………………………. névaláírása: ……………………………….

Előttünk, mint tanúk előtt:

Tanú neve 2. Tanú neve

…………………………………………………… . ………………………………….…………………