A kinyomtatott újság megtekinthető / letölthető PDF formátumban is ezen az oldalon.

LAPUNK TARTALMÁBÓL

2-3. oldal: lakótelep / Kérdések sokasága a tervezett pongráctelepi lakossági fórumra

4. oldal: helytörténet / Knébl József hajdani  cukorkakészítő műhelye a régi 18. épületben

5. oldal: társasházak / Megkérdeztük a rendőrséget a társasházakban telepíthető térfigyelő kamerákról

LAKÓTELEP

KÉRDÉSEK SOKASÁGA a tervezett pongráctelepi lakossági fórumra

Már két éve, hogy véget ért a Kis-Pongrác projekt, ami sok mindent felújított, létrehozott a projekt anyagi alapját képező vissza nem térítendő európai uniós támogatásból, önkormányzati és társasházi önrészből. Azonban manapság is merülnek fel kérdések a pongráctelepi lakosokban a projekt eredményeivel, hasznával kapcsolatban, mint például a térfigyelő kamerák kezelése, vagy a két játszótér használata, kertészeti hiánypótlások, stb.

Tavaly novemberben a szokásos éves önkormányzati közmeghallgatásra öt-hat kérdést vittünk el, amikre válaszul a Kőbányai Önkormányzat részéről Kovács Róbert polgármester helyszíni bejárást és lakótelepi egyeztető fórumot javasolt. Ezt elfogadva idén március elején kértünk időpont egyeztetést egy, lehetőleg a Pongrác Közösségi Házban megtartandó lakossági fórumhoz. A konkrét az időpont kitűzése egyelőre még húzódik, de addig is alább közreadjuk a polgármester úrnak már megküldött helybeli kérdéseket, amiken kívül természetesen további kérdésekkel lehet készülni a tervezett pongráctelepi lakossági fórumra.

• A Csilla utca 10. és Salgótarjáni utca 63. társasházak (régi 1. és 11. épületek) közötti négyzet alapú füves térségben a helybeliek által kikoptatott két átlós ösvény leburkolása a Kőkert Kft. maradék anyagaiból – ezt még a Kőkert vezetője ajánlotta fel a 2016. tavaszi lakótelepi kertészeti egyeztetésen.
• A Salgótarjáni utca 49. társasház előtt lévő gazdátlan beton kaspókkal tegyen valamit a Kőkert Kft. Ezeket még a Kis-Pongrác projekt telepítette, de előbb (a lakók elmondása szerint) a lecsorgó esővíz kirohasztotta a kaspókba ültetett dísznövényeket, majd a társasház már a projekt után, önerőből homlokzat felújítást végeztetett, aminek során a kivitelező munkások félrehányták a jórészt már üres kaspókat, amelyek így üresen, sőt, felfordítva, összevissza, azaz teljesen feleslegesen hevernek a Salgótarjáni utca 49. társasház előtt. Ennél még az is jobb lenne, ha elvinné ezeket máshova a Kőkert.
• A Kis-Pongrác projekt ötéves fenntartása miatt 2016-ban megtartott kertészeti bejárás milyen eredményekkel járt? A Pongráctelepen több felé merültek fel olyan lakossági kérdések, mint például hogy
• egyes, a projekt által ültetett növendék fák nem eredtek meg, de nem szedték ki, nem pótolták őket;
• máshol a lakók szerint már veszélyes, kiszáradt, öreg fát kellene kivágni;
• néhány helyen mintha nem lett volna befejezve járda menti bokorsáv, utólagos projektes sittlerakás miatt megrongált projektes kertészeti rész nem lett helyreállítva;
• néhány nagyobb díszcserje, virágsáv teljesen kipusztult – ezek pótlása benne van a projekt fenntartási kötelezettségében, vagy a kivitelező garanciavállalásában, esetleg a Kőkert foglalkozhatna ezzel, vagy a kertészkedő hajlamú pongráctelepi lakosok itt-ott látható egyéni erőfeszítéseire vannak bízva ezek a „holtsávok”?
• A térfigyelő kamerák a Salgótarjáni utcában mennyire látnak rá a kocsiból, sőt teherautóról illegálisan szemetelőkre, valamint a Csilla utcai garázsok elé beparkoló autókra? Általánosságban némi parkolási bírságon kívül még nincs lakossági tapasztalat arról, hogy egyáltalán működnek-e a kamerák, és azokat nézi-e valaki.
• A pongráctelepi társasházak kényszerűen közterületen tartják a kukáikat, amik mellett többnyire halmozódik a részben az ott lakók, részben arra járók által lerakott szemét, amit hajléktalanok túrnak szét. Jelenleg egyes társasházak a kukáik lelakatolásával próbálják kezelni ezt a helyzetet, de pl. a szelektív sárga és kék kukákat zárni sem lehet. Megoldás lehet talán a máshol is látható, kapukulccsal zárható kukatároló épületek felhúzása.
• A Salgótarjáni utca Pongrác úti végén, a villamosmegálló lépcsőjéhez lehetne zebrát felfesteni? A villamosmegállót a fél lakótelep használja, és egy zebra esetén talán óvatosabban kanyarodnának az autósok is a Pongrác útról a Salgótarjáni utcába.
• Hungexpo rendezvények idején az ingyenes parkolóhelyet kereső látogatók elfoglalják a helybeli lakosok elől (jellemzően hétvégén!) a 37-es villamos töltése melletti parkolót és a Pongrác úti buszmegálló melletti parkolót, meg általában az egész lakótelepen igyekeznek helyet találni. Már a Kis-Pongrác projekt idején is szó esett arról, hogy legalább a Hungexpo-rendezvények idején valamilyen parkolóőr szedhetne díjat a nem helybeli autósoktól a Salgótarjáni utcában. Egy, a Gyakorló utcában már bevezetett állandó fizetőparkolási övezet pongráctelepi bevezetésének megvizsgálása is hasznos lenne.
• A Csilla utcában a garázssor menti szakaszon megállni és várakozni tilos, de így is beállnak pl. két távolabb eső garázs mögé, ami viszont a garázsból kiálló autósok látóteréből takarja ki a Csilla utcai forgalmat. A közterület-felügyelet kamerafelvételek alapján
• A Csilla utca felőli vasúti töltésen zajvédő falnak örülnének sokan. Meg lehetne vizsgálni ennek műszaki és gazdaságai lehetőségeit?
• A Csilla utcában a garázssor menti szakaszon megállni és várakozni tilos, de így is beállnak pl. két távolabb eső garázs mögé, ami viszont a garázsból kiálló autósok látóteréből takarja ki a Csilla utcai forgalmat. A közterület-felügyelet kamerafelvételek alapján időnként bírságolja a szabálytalan parkolást. Lehetne valahogyan tisztábbá tenni ezt a helyzetet?
• A Csilla utca végében lévő kutyafuttatónak legalább az elülső részén közvilágítást lehetne biztosítani? A teljesen körbekerített „kis” kutyafuttatóra még a Csilla-Gyöngyike utcasarkon lévő térfigyelő kamera is rálát (elvileg), de sok kutyatartó fél sötétben odavinni a kutyáját, amit pedig télen is sétáltatni kell, reggel és este is.
• A kutyafuttató kibővítése a Zách utcáig jó volt 2015-ben, de kevéssé használják ki a kutyások, elsősorban azért, mert bár a Kőkert a növényzetet nyírja, de a sittes talajból kiálló kövek és a területet rendszeresen használó drogosok által hátrahagyott tűk, üvegszilánkok, stb. kevéssé vonzzák a pongráctelepi gazdikat, akik inkább a 2009-2010 óta meglévő, teljesen körbekerített „kis” kutyafuttatót preferálják. Vagyis még ráférne egy talajtisztítás a „nagy” kutyafuttatóra.
• A Zách utcáig nyúló kutyafuttató olyan nagy terület, hogy elférhetne ott néhány kis helyigényű sporteszköz is. A pongráctelepi és MÁV-telepi, 10 évesnél idősebb gyerekeknek, ifjaknak az iskolán kívül nemigen vannak utcai sportolási ehetőségeik, a régi idők legendás egyesületi sportolási lehetőségei pedig már elmúltak, illetve túl drágák a pongráctelepi és MÁV-telepi családoknak. Viszont, ha a „nagy” kutyafuttató területén (hátrébb, a Zách utca felé) lenne néhány pingpong asztal, kosárlabda palánk, esetleg tengópálya, az jó szabadidős lehetőséget adna a környékbeli fiataloknak, utcán csellengés helyett. Ráadásul, ha a sporteszközök létesítése miatt némi közvilágítást is felszerelnének + egy térfigyelő kamerát a Zách utca végébe, az (talán) a drogosokat, drogkereskedőket is elriaszthatná onnan.
• A Csilla utcai garázssor alatti földterület változatlanul a Csilla utca önkormányzati tulajdonú telke és a vasúti töltés MÁV tulajdonú telke között oszlik meg. Esetleg tervez a Kőbányai Önkormányzat telekrendezést itt, hogy a garázsok teljesen önkormányzati földön legyenek?
• A Gyöngyike Óvoda előtti pici játszóteret még a Kis-Pongrác projekt által építette, nem az óvodának, mert ez „közterület”, de az óvoda zárja-nyitja a kerítést. A pongráctelepi kisgyerekes családoknak igénye van arra, hogy az óvoda nyitvatartási idején kívül is, pl. hétvégén és munkaszüneti napokon is használhassák ezt a játszóteret. Ha már sikerült megoldani, hogy a lakótelep közepén lévő „nagy” játszóteret a Kőkert nyitja-zárja, az óvoda előtti játszóteret is kezelhetné.
• A lakótelep közepén, a játszótéren a jelenleg használt két bejárat közül az egyik kaput fordítva rakta be még a projektes (al)vállalkozó, azóta sem fordította meg senki, így pedig a járdafelület helyett fűre-földre (sárba) lépve kell kerülni a kapun keresztüli közlekedéshez. Ez már nagyon apróság, de épp ezért bosszantó.
• A lakótelep közepén lévő játszótér felújítás után nagyra sikeredett homokozójából gyakran kifújja a homokot a szél, a szomszédos VII. és XVII. épületek földszinti ablakaiba is. Talán a magasított perem nélküli kialakítás is oka ennek, a szomszédos zöldsávok és a játszótér többi része is homokosak lesznek, ezen az állapoton jó lenne javítani valahogyan.
• A Kis-Pongrác projekt által telepített utcai szemetesek hasznosak, de az eldobált csikkek alapján hiányzik róluk egy csikktartó. A Pongrác Egyesület idén tavasszal vizuálisan feljavított megjelenésű konzervdoboz csikktartókat helyezne ki a szemetesekre, az azokat ürítő Kőkert hozzájárulásával. Sajnos, a Csilla utca 10. társasház előtt, az utcán italozók ellen úgy tűnik, nem elég hatékony a közterület-felügyelet térfigyelő kamerák általi tevékenysége, mint azt az eldobált kupakok mutatják.
• Óvóhelyek és vészkijárataik: már régóta nincsenek rendeltetésszerű használatban, ki is bérelhetők magáncélra a pongráctelepi társasházak légópincéi. Várható-e, hogy valamikor ezeket is meghirdetik eladásra, mint pl. a hasonló korú Hatház utcai társasházak óvóhelyeit 2014-ben? A végképp használaton kívüli vészkijáratok elbonthatóak-e?
• Fontos tisztázni a homlokzat szigetelési lehetőségeket a helyi védettség alatt lévő pongráctelepi társasházak esetében. A Kis-Pongrác projekt keretében és utána összesen három pongráctelepi társasház homlokzata lett felújítva, ebből kettő háznál hőszigeteléssel együtt. Viszont más társasháznál, amikor tervezni kezdtek hőszigetelést, olyan tájékoztatást kaptak, hogy a pongráctelepi társasházak kőbányai helyi védettség alatt állnak, ezért nem engedélyezett a homlokzatuk hőszigeteléssel befedése. (A két eddig hőszigetelt társasház homlokzata teljesen vakolt volt a felújítás előtt is.)
• A Pongrác út elhelyezkedésénél fogva fontos É-D irányú biciklis útvonal lehetne nem csak a helybelieknek, de a kőbányaiak jó részének is, azonban a jelenlegi kétszer egy sávos úttesten a hétköznap reggeli és délutáni csúcsforgalomban zavaróan nagy a gépjárműforgalom, ami önmagában is elriasztja onnan a kerékpárosok többségét.
• További kérdéseket gyűjtünk a pongracegyesulet@gmail.com e-mail címen.

HELYTÖRTÉNET

Knébl József cukorkaműhelye a régi 18. épületben

Bár 1939-1942 között a Pongráctelep „csak” lakótelepnek épült közszolgáltatásokkal, már az első lakók között is lehettek kisiparosok, akik esetleg a lakásukban dolgoztak, majd a második világháború után már konkrét adatok is vannak egyes lakóházak pincéjében folytatott ipartevékenységre.

Az egyik ilyen pongráctelepi kisipari műhely a Knébl-család cukorkakészítő „üzeme” volt az 1950-es és 1960-as években. A már régóta elköltözött családtagok visszaemlékezései és megőrzött dokumentumok alapján egy kicsi, de érdekes szeletét ismerhetjük meg a Pongráctelep régi életének.

Knébl Antal a XX. század elején Bécsben indította el családi vállalkozásban a cukorkagyártást, majd családostul Budapestre költözött, ahol egyre jobban fejlődött a családi üzem. 1939-ben már fia, Knébl József Kőbányára költöztette a családi gyárat, a Halom utca 7-be, míg a VI. kerületi Csengery utca 17-ben nagyobb raktár volt. A Halom utcában állandóan pár tucat munkás dolgozott, de a karácsonyi szezonban átmenetileg több, mint száz munkás is gyártotta a szaloncukrot, és minden egyéb, nem csokoládé jellegű édességet: medvecukor, kandiscukor, karamell, kókusztekercs, grillázsok, nápolyik, nyalókák, pehelycukrok, selyemcukrok, stb.. A második világháborúban szovjet fogságba esett Knébl József csak 1947-ben tudott hazatérni, de a Budapestet ostromló szovjet csapatok már 1945. januárban megszállták a gyárat, amit az év áprilisban hagytak el. Ezután sikerült ugyan újra felfuttatni a termelést, de az államosítást a Knébl-üzem sem kerülhette el: 1949 szeptemberében a kommunista diktatúra egy nap alatt elvette a gyárat, ami súlyos egzisztenciális helyzetbe sodorta a családot, maga Knébl József egy ideig segédmunkásként dolgozott.

 

1954-ben Knébl Józsefnek, mint hadirokkantnak sikerült iparengedélyt kapnia a kőbányai tanácstól, a Pongrác út 9. lakótelep 18. épülete (mai Csilla utca 4. társasház) óvóhelyén egy cukorkafőző műhely alapítására.

Knébl József személyre szóló, nagyon szűkre szabott iparengedélyt kapott, pl. csak kézzel működtethető gépeket lehetett használni (nyilván tekintettel a lakóház nyugalmára), és természetesen csak családtagokat alkalmazhatott, így Knébl József leginkább testvérével, Antallal gyártott kisipari mennyiségben édességeket, idővel besegített László fia is. Családi emlékek szerint a szomszédokat nem zavarta a csendesen működő üzem, de jellemző az 1950-es évek légkörére, hogy amikor egyszer magán felhasználásra vettek 50 kg krumplit a lakótelepen, névtelen feljelentés alapján ellenőrök jöttek a műhelybe, de sikerült megmagyarázni nekik, hogy az egyébként nem engedélyezett krumplicukrot csak nagyüzemi technológiával lehet előállítani.

Az 1950-es évek állami vezérlésű gazdasági életében nehézkes volt magánvállalkozásban működtetni a cukorkaműhelyt. A központilag meghatározott mennyiségű alapanyagot (200 kg cukor, 200 kg liszt és 50 kg margarin) havonta utalták ki, de ez napok alatt elfogyott, így a családtagok különböző közértekből öt kilónként hordtak haza cukrot, hogy ne keltsenek feltűnést, ugyanis a hiánygazdaság éveiben ez tilos volt, a „lakosságtól elvont alapanyagért” büntethették, bezárathatták volna a műhelyt. A cukoroldatot kezdetben koksszal fűtött tűzhelyen főzték, városi gáz bevezetésére 1956 után kaptak engedélyt. Szezonális árut nem gyárthattak, így egyenletes volt a termelés, átlagosan hetente 50-100 kg édességet állítottak elő, a fő alapanyag cukor, liszt és margarin mellett agar-agar (természetes zselésítő) és ízesítő aromák felhasználásával. Az iparengedély csak úgynevezett „keleti édességek” gyártására szólt, mint pl. kókusztekercs, szultánkenyér (zselé), de kezdetben a Közért megrendelésére nápolyit is gyárthattak, míg a kerületi tanács ezt be nem tiltotta. Egyébként a családi emlékezet szerint a kókusztekercset még Knébl Antal honosította meg Magyarországon. Az előállított édességeket kezdetben a Közértnek, majd a városszerte rokkantak által üzemel-tetett bódés árusítóhelyeknek és vásározó viszont-eladóknak adták el, és néhány kisebb mozi magánbüféjében is árulták termékeiket.

A családi emlékek szerint a Knébl-műhely kimért áruit a boltokban 2,80 Ft/10 dkg áron, a szeletes árukat pedig 1 Ft/szelet áron lehetett megvenni, ezen bolti árak 30-40 %-a volt a családi műhely bruttó bevétele.

Mivel az 1954-es iparengedély személyre szólt, Knébl József 1967-es halála után a családtagoknak be kellett zárnia a pinceműhelyt, és ezzel véget ért a Bécsből áttelepülő Knébl Antallal indult cukorkagyáros dinasztia vállalkozástörténete, és megszűnt a Pongráctelep egy érdekes színfoltja is.

TÁRSASHÁZAK

MEGKÉRDEZTÜK A RENDŐRSÉGET – A TÁRSASHÁZI TÉRFIGYELŐ KAMERÁKRÓL

Kérdéseinkre Koós Judit rendőr őrnagy, iskolai bűnmegelőzési tanácsadó válaszolt

Ha társasház szereltetne fel kamerákat, azok felvételeit hogyan lehet felhasználni?

A társasházi kamera szerelés, üzemeltetés stb. egyik mozzanata sem rendőrségi hatáskör. Ezzel kapcsolatos szabályok az alábbiakban olvashatók. Minderről a társasházakról szóló  2003. évi CXXXIII. törvény is rendelkezik.

A kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálhatja, de tekintettel a személyiségi jogokra.

Kétharmados többség

A Társasházi Törvény kimondja, hogy az ilyen típusú, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a társasházi közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet a következő feltételek együttes fennállása esetén.

Adatkezelési szabályzat és megfelelően képesített személy

A társasház szervezeti és működési szabályzatának tartalmaznia kell a telepítendő térfigyelő kamerákra vonatkozó adatkezelési szabályokat, valamint a társasházi kamerarendszer létesítését követően a törvény kötelezi a társasházat, hogy a telepített rendszert egy erre szakosodott cég („jogszabályi követelményeknek megfelelő képesítéssel rendelkező személy”) üzemeltesse.

A társasházi kamera látószöge nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára.

A társasházba belépő harmadik személyek képmáshoz és hangfelvételhez kapcsolódó jogára tekintettel jól látható helyen, jól olvasható figyelemfelhívást kell elhelyezni, megjelölve a kamerarendszer üzemeltetője személyét és elérhetőségét is.

Tizenöt napig kell tárolni

A felvételeket a rögzítést követő tizenötödik napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban bizonyítékul felhasználható legyen.

A felvételek a módosítás szerint akár polgári peres eljárásban is felhasználhatóak, például az érintett személy, vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokban. A 15 nap lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell.

A felvételek továbbítása

A kamerarendszer által rögzített felvételeket az üzemeltető csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A rendszer üzemeltetője csak akkor jogosult megismerni a felvételeket, ha azokra a már ismertetett célokból szükség van. Tehát a monitort és a felvételeket senki nem nézegetheti öncélúan, még az üzemeltető sem.

Ha valaki jelzi, hogy igényt tartana a felvételekre, szeretné felhasználni bizonyítékként, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül kérheti, hogy ne töröljék azokat. Ilyenkor a kéréstől számított 30 napig tárolni kell a felvételeket, és a megkereső hatóság részére át kell adni. Ha a 30 nap eltelik anélkül, hogy a felvételre valamely hatóság igényt tartana, törölni kell azt.

A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.

A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A Kőbányai Önkormányzat 2012-ben indított egy 10 millió forint összegű pályázatot, amelyen a társasházak vissza nem térítendő támogatást nyerhettek térfigyelő kamerák telepítésére; egyes pongráctelepi társasházak is sikerrel pályáztak az elmúlt években. Ez a 10 millió forintos pályázati keretösszeg több év alatt, idén tavasszal fogyott el, egyelőre nem tudni, lesz-e új kerületi pályázat ilyen célra.Természetesen lehet pályázat nélkül is, teljesen önerőből finanszírozni társasházi térfigyelő kamerák telepítését, némi internetes kereséssel 2, 3, 4 kamera telepítését összesen már 100-150 ezer forintért is vállalják az erre szakosodott vállal-kozások, míg az üzemeltetés mintegy havi 4–8 ezer Ft költséggel jár (összesen).

VEGYES

GYÁSZ

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Csernák József, pongráctelepi lakos, a Pongrác Egyesület alapító tagja életének 84. évében, 2017. április 26-án elhunyt. Végső búcsúztatása június 12-én (hétfőn), 13:45 órakor lesz az Újköztemető szóróparcellájában.

Csernák József nyugállományú katonatiszt 1956-os, kiskunsági és kőbányai harcokkal kapcsolatos vissza-emlékezése (rövidítve) a Vagyunk! 2016. novemberi (5.) számában olvasható.

Pongrác Egyesület

 

Pályázat hűtőre, fagyasztóra, mosógépre, mosó-szárítógépre

Az Otthon Melege Program keretében hűtő- vagy fagyasztó készülék, mosó- vagy mosó-szárítógép szerezhető be a bolti árnál 25-45 ezer forinttal olcsóbban a programban résztvevő üzletekben.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint már elérhető a háztartási nagygépcsere program pályázati oldala. A támogatási kérelmeket Budapesten, Pest megyében (Közép-Magyarország régió) augusztus 28-án, reggel 8:00 órától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehetséges beadni. (A gyakorlatban az első órákban ki is merül a keret.)

A vissza nem térítendő támogatás mértéke a vásárlás időpontjában érvényes bolti ár 50 százaléka, de legfeljebb:

• A+ kategóriájú háztartási nagygép beszerzése esetén 25.000 Ft/ háztartási nagygép;
• A++ kategóriájú háztartási nagygép beszerzése esetén 40.000 Ft/ háztartási nagygép;
• A+++ kategóriájú nagygép beszerzése esetén 45.000 Ft/ háztartási nagygép.

A támogatás igénybevételéhez szükséges dokumentumokról, határidőkről és feltételekről a pályázati útmutató ad részletes tájékoztatást. Az információk már most hozzáférhetőek a hgcs2017.nfsi.hu internet oldalon.

A támogatási kérelmeket ügyfélkapus regisztrációval rendelkező magánszemélyek nyújthatják majd be a pályázati portálon keresztül, elektronikus úton, régiónként eltérő időpontokban.

10.kerulet.ittlakunk.hu

Kamatmentes hitel pályázat társasházak épületenergetikai beruházásaihoz

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a „VEKOP-5.2.1-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel”
(a továbbiakban: Hitelprogram) pályázati kiírás keretében 9,41 milliárd forint kamatmentes hitelt biztosít magánszemélyek, társasházak és a lakásszövetkezetek részére. A keretösszeg 25%át vehetik igénybe társasházak és lakásszövetkezetek.

A társasház és lakásszövetkezet kölcsönfelvevő esetén lakásonként legalább 500 000 Ft, legfeljebb 7 000 000 Ft lehet a kölcsön összege, amelyhez legalább 10% önerő biztosítása szükséges.

Hitelkérelmet 2017. április 24. napjától lehet benyújtani.

A Kőbányai Önkormányzat pályázatot ír ki, amelynek keretében a Hitelprogram Termékleírásában előírt önerő biztosításában kíván segítséget nyújtani.
Az Önkormányzat a támogatást azon legalább négy lakásos társasházi és szövetkezeti lakóépületek tulajdonosai részére nyújtja, akik hitelkérelmet nyújtanak be a Hitelprogramban, azzal a feltétellel, hogy a kérelmüket a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pozitív elbírálásban részesíti.

Rendelkezésre álló keretösszeg:

A rendelkezésre álló keretösszeg bruttó 100 millió Ft.

Részletes pályázati kiírás a www.kobanya.hu honlapon (Nyilvánosság / Pályázatok menüpontban).

 

Kedves Olvasóink!

Várjuk e-mailben (pongractelep@gmail.com) vagy akár
a közösségi ház bejáratánál lévő postaládánkba dobott levélben kérdéseiket és akár saját írású cikkeket. Helyi amatőr költők, írók, rajzoló kedvű pongráctelepiek rövid műveit, rajzait is szívesen közöljük.

 

IMPRESSZUM

Vagyunk! Pongráctelep hangja 6. szám, 2017. május.

Rendszertelenül megjelenő ingyenes lakótelepi hírlevél.

Kiadja: Pongrác Egyesület, szerkesztő: Bánó Soma.

Elérhetőségeink: pongractelep@gmail.com és a Pongrác Egyesület postaládája a közösségi ház bejárata előtt.