Az OTP-csoport online ingatlanközvetítő oldalán, a Zenga.hu-n promóciós cikkek olvashatók, de néha akad olyan, egy-egy témát részletesebben ismertető írás is, ami akár pongráctelepi lakóknak is érdekes és hasznos lehet, mint pl. a 2025.08.03-án közölt írás a gázkonvektorokról, amit alább kivonatosan közlünk, helytörténeti kiegészítéseinkkel.
Retrónak számít gázkonvektort használni; kicsit zajos, kicsit öreges, de ez a fűtési megoldás nagyjából ugyanúgy hozzátartozik a magyar lakáshoz, mint a beépített előszobaszekrény, és még ma is több millió lakás melegéről és a fűtésszámlájáról biztosan gondoskodik.
A gázkonvektor elterjedése szükségszerű megoldás volt, mert olyan fűtési technológiára volt szükség, amit gyorsan és egyszerűen lehetett telepíteni és nem igényelt teljes lakásfelújítást, illetve átalakítást. Az 1960-as és ’80-as évek között gombamód nőttek ki a földből a lakótelepek, és egyre több helyre vezették be a gázt.
A szakemberek egy külföldi megoldásra kapták fel a fejünket. A holland konvektorok mintájára készült hazai változatokat aztán úgy alakították ki, hogy illeszkedjenek a magyar éghajlathoz és az itthoni lakások sajátosságaihoz. Mivel ezek a készülékek egyszerűen telepíthetők voltak még a vegyes állapotú ingatlanokba is, és helyiségenként vezérelhető fűtést biztosítottak, a lakosság is hamar megszerette őket.
A gázkonvektor pillanatok alatt fel tudja fűteni a kis helyiségeket. Ráadásul olcsó. Volt, legalábbis azokban az évtizedekben, amikor a gázzal való fűtést népszerűsítették. És mert egyszerűen kezelhető: csak bekapcsolod és jön a meleg.
Sokan azt is szeretik benne, hogy helyiségenként szabályozható: ha csak a nappaliban vagy, nem kell az egész lakást felfűteni.
Az egyenlőtlen fűtés az első, amit hátrányként fel lehet hozni a gázkonvektor ellen. Ugyanis a konvektor ott fűt, ahol van. Tehát simán előfordulhat, hogy a szoba másik sarka pár fokkal hidegebb. Továbbá, ha régi a nyílászáró, a meleg egyszerűen kiszökik.
Az energiahatékonyság sem a gázkonvektor erőssége. Kisebb terekben még megállja a helyét, de egy nagyobb lakásban már jóval drágább lehet a fűtés, mint mondjuk egy modern központi rendszernél. Pongráctelepen ez igazából nem probléma, mivel az itteni lakások túlnyomó része 37-38, kisebb része 45-47 nm alapterületű. Egyedül a Csilla utca 6. társasházban (régi számozás szerinti XV. épületben) vannak nagyobb, 55-60 nm-et is elérő lakások, amiket az 1944-ben lebombázott ház újjáépítése során alakítottak ki, kisebb lakások összevonásával. Tapasztalat alapján az összes pongráctelepi lakás kényelmesen fűthető gázkonvektorokkal, bőven a 2022-ben bevezetett “rezsicsökkentett” éves fogyasztási határon belül maradva.
Ugyanakkor ott a biztonság kérdése is: mivel a konvektor a szoba levegőjét használja égésre, rendszeres szellőztetést igényel. Egy ilyen fűtési rendszernél a szén-monoxid-mérőnek alapfelszereltség kell lennie.
Helytörténeti érdekesség: Pongráctelep bérházait 1939-1940-ben ugyan gázcsövezéssel együtt építették, köszönhetően a Gyöngyike utca felől közvetlen szomszédságunkban volt (1989-ben lebontott) kőbányai gáztartónak, de – valószínűleg a lakótelep építése közben megkezdődött világháború okozta ellátási nehézségek és kockázatok miatt – a pongráctelepi lakásokat végül fa-szén tüzelésú vaskályhákkal és konyhai tűzhelyekkel szerelték fel 1940-ben, a pincéket is tüzelőszer tárolásra beépítve. Levéltári források alapján az 1950-es években kezdték egyes lakásbérlők kérvényezni a X. kerületi tanácstól a sparhelt lecserélését gáztűzhelyre, majd az 1960-as években kezdték kérvényezni a gázkonvektoros fűtés kiépítését.
Az elmúlt évtizedekben a legtöbb pongráctelepi lakást átállították gázkonvektoros fűtésre, többnyire parapet kivezetéssel, ritkábban kéménybe kötve. Az utóbbi években egyes lakásfelújításoknál a konvektort esetleg turbókazánra cserélik, és bizonyára akad olyan lakás is, ahol villanyfűtésre álltak át. Mindezzel együtt még manapság, a 2020-as évek első felében is akadt mutatóban egy-két pongráctelepi lakás, ahol még öntöttvas kályha volt a fűtési mód.
Forrás: Zenga