Vagyunk! 1. szám, 2014. április

Vagyunk! Pongráctelep hangja 1. szám, 2014. április. Megjelenik 500 példányban.
Felelős kiadó a Közösségfejlesztők Egyesülete elnöke. Szakmai segítő Péterfi Ferenc.
Tervezte és kivitelezte: Jakab Krisztina.

Új vezető a Közösségi Házban

Árkovics Henrietta vezeti a Pongrác Közösségi Házat 2014. március 20-tól.
Arkovics_Heni_2014.04

– Honnan érkezett a Pongráctelepre, ismerős-e a környékünkön?
– Tapolcán születtem, a pécsi JPTE szombathelyi kihelyezett tagozatán szociális munkás szakon diplomáztam. 2006 óta a Kőbányai Gyermekjóléti Központ utcai és lakótelepi szociális munkásként az intézmény prevenciós csoportjában tevékenykedtem. Ennek keretében a kamaszgyerekekre „szakosodva” munka-társammal gyakran kerestük fel a Pongrác lakótelepet, olykor a késő esti órákban is, így a tizenéves korosztályban már van ismeretségem a telepen. Ezen kívül a Kis-Pongrác projekt indulásakor részt vettem a kérdőíves felmérésben, sok Csilla utcai lakossal beszélgettem.
Így, amikor felkérést kaptam a Pongrác Közösségi Ház vezetésére, örömmel vállaltam, a már meglévő helyismeret mellett mindig is szerettem közösségi programokat, táborokat szervezni. A vezetői munkámat megkezdve elkezdtem keresni az együttműködést a helyi közösséggel (Pongrác Közösségi Klub, bejegyzés alatt álló Pongrác Egyesület). Terveim szerint minden lehetőséget megragadok, hogy az itt élők igényeit megismerjem. Szívesen részt is veszek mindenben, főleg játékos programokban.
– Mik a tervei a Közösségi Ház működtetésével kapcsolatban?
– Most az elején igyekszem az este 8 órai zárásig bent maradni a Közösségi Házban, hogy minél több helybelit ismerhessek meg, a közösségi igények hatékonyabb felmérése céljából, valamint a korábbi munkakörömben már megismert „kiskamaszaimat” is szeretném a Pongrác Közösségi Házba becsábítani. Már kérdezgettem is őket, hogy milyen programokra jönnének be szívesen, az általuk javasolt pingpong, póker, Forma-1 futamok és foci vébé meccsközvetítések nagyképernyős nézése szerintem jó közösségi ötletek, dolgozunk a megvalósíthatóságukon.
Mindenképpen nagyon szoros együttműködést, közös gondolkodást szeretnék kialakítani pongráctelepi lakosokkal, igyekszünk minden helyi közösségi ötletet megvalósítani, amiben szívesen fogadom a Pongrác Egyesület együttműködését is.
– A Közösségi Ház hogyan fogadja, ha pongráctelepi lakosok jelentkeznek, hogy önkéntesen szerveznének klubtevékenységeket?
– Örülünk minden helyi kezdeményezésnek, a már elindult önkéntes programok (pl. varró-klub) továbbvitele mellett, szívesen fogadunk további javaslatokat.
– A Közösségi Ház mennyire nyitott más civil szervezetek alkalmi vagy rendszeres megjelenésére?
– Minél színesebb Közösségi Házat szeretnénk itt, ezért szükség is van minél több civil szervezetre, közösségre, hogy használhassák a közösségi terünket. Én hiszek abban, hogy az emberek legbelül vágynak a közösségi életre, remélem, hamarosan eljöhet az idő, amikor a lakótelep kis terei beszélgető, sakkozó emberekkel telnek meg nap, mint nap.
– Milyen időszakokban lesz nyitva a Ház?
– Jelenleg hétköznap 10-től este 8 óráig, de szeretném, ha majd reggel 9-től nyitna a Ház, és havi egy hétvégi napra is programokat kívánok szervezni.
– Milyen elérhetőségeken lehet tájékozódni a programokról?
– A ház bejáratánál elhelyezett plakátok mellett a www.pongracegyesulet.ininet.hu honlapon és a Kis-Pongrác lakótelep Facebook oldalon is hirdetjük programjainkat, de igazából ezen a téren számítok a legjobban a helyi közösségre. Tapasztalataim szerint a szájról-szájra terjedő reklám a leghatásosabb, amire nagy szükség is lesz a Közösségi Ház élettel teli közösségi térré válásához.
– A ház termének falát a megnyitás óta helytörténeti tablók díszítik. Lehetséges a helyiekkel együtt átrendezni a termet, valódi közösségi teret létrehozva?
– Kifejezetten szeretném otthonosabbá varázsolni a termet, természetesen megőrizve a helytörténeti tablókat, pl. egy montázs formájában. A terveink szerint a már meglévő akvárium, kártyák, Scrabble, Activity és darts tábla mellett, hamarosan lesz pingpongasztal, póker szett, sokféle társasjáték, bútorok, melyek barátságosabbá tehetik a belső teret.
– A Közösségi Ház megnyitása óta a szó szoros értelmében elzárkózik a lakóteleptől, a zárt ajtón csak csengetéssel lehet egyenkénti beengedéssel bejutni. Lehetne ezen változtatni? 
– A lehetőségeimhez mérten igyekszem minden kérést meghallgatni, de bizonyos kérdésekben még időre van szükségem, hogy mindenki számára megnyugtatóan rendeződjenek a felmerülő problémák.
Ahogy már többször is mondtam, sok munkával, és összefogással egy közösség hatalmas erőket tud mozgósítani, melynek eredményeképpen rengeteg változtatást képes véghezvinni. Hogy mennyire tudjuk az általunk képviselt, és számunkra oly sokat jelentő Közösségi Házat az itt élők számára elérhetőbbé tenni, élettel megtölteni, úgy gondolom, hogy első sorban rajtunk áll.

Egy farsang története

Egy szép téli közösségi estén arról beszéltünk, hogy itt a farsang ideje, rendezzünk mi is egyet! Jöttek a kérdések. Kinek? A gyerekeknek mindenképpen, mert olyan jól érezték magukat a Mikulásnapi rendezvényen. De nekünk, felnőtteknek is kellene! Miből? Mivel nincs semmi támogatásunk, nekünk kell valamilyen módon előteremteni. A felnőtt farsang a „batyus bál” mintájára megoldható. Zene? Megoldjuk, nem kell zenészt hívni. Legyen tombola. Nagyon jó, és akkor a tombola bevételét a gyermek farsangra fordítjuk. Mi a boltban (Gabi Gyümi) gyűjtenénk adományt. Kiváló ötlet! 3500 Ft-ot adományoztak a Pongráctelep lakói. Köszönjük! Tombola tárgyak is kellenének. Hozunk. Két hét alatt összegyűjtöttük. A gyerekek tomboláihoz a Bárka Humán Szolgáltató Központtól is kaptunk segítséget. Nekik is köszönjük!

Élmények és tanulságok: Az első lépéseket megtettük, hogy egy kicsit kibővüljön ez a közösség, de van még mit tennünk. A felnőtt farsang „cigi szünetében” az utcán e fiataltól hallottam, hogy telefonon mondja valakinek, hogy csak idősek vannak itt. Persze nem egészen volt igaza, de elgondolkoztam azon, hogy lehet, hogy ifjúsági farsangra is szükség lenne. Mindenesetre, akik ott voltunk, nagyon jól éreztük magunkat.

gyermek_es_felnott_farsang

A gyermekfarsangon meglepetésben is volt részünk, mikor a gyerekek megérkeztek. Szinte mindenki beöltözött jelmezbe (hercegnő, pillangó, batman, túrórudi, egérke és még sorolhatnám). Akinek nem volt jelmeze, kaphatott az általunk készített farsangi kellékekből. A szervezéskor még elvetettük a jelmezversenyt, de gyorsan átszerveztük a fánkevő és szörpivó versenyt követő tombola húzását, így a három első díjat a rögtönzött zsűri által legjobb jelmez viselői kapták. A fődíj egy klubtársunk által készített csokitorta volt, melyet a győztes felajánlott minden gyermek számára.
Jó volt látni, ahogy a gyerekek és szüleik is, mint egy kis család élvezték a farsangi összejövetelt.

gyermekfarsang_03

Részletes fényképes beszámoló Kis-Pongrác lakótelep Facebook oldalon itt és itt.

Zelenka Ildikó

Élhető, bennünket szolgáló, otthonos lakóhelyet
BEMUTATKOZIK A PONGRÁC EGYESÜLET

Egy lakótelep közösségi életének fel-lendítésére, a lakosok és társasházak közös ügyeinek megvitatásához és képviseletéhez hatékony eszköz lehet egy helyi egyesület létrehozása a közösségileg aktív lakosok által.

A Pongráctelepen már 1989-ben alakult egy ilyen szerveződés Összefogás Érdekvédelmi Egyesület néven, de sajnos ez a közösségi kezdeményezés az évek során elfáradt, az egyesület az ezredforduló utáni években megszűnt.
A 2010-ben indult Kis-Pongrác projekt szoft menedzsere, Gera Zoltán 2013 tavaszán kezdte el szorgalmazni a közös ügyeink iránt érdeklődő helybeli lakosok, és néhány, a Pongráctelepről már elköltözött, de „szülőföldjük” iránt ma is érdeklődő volt lakosok összejövetelét egy új egyesület alapítása céljából. Ennek köszönhetően 2013. június 19-én a Pongrác Közösségi Házban összegyűlve 24-en megalapítottuk a Pongrác Lakótelep Megújítását Segítő Egyesületet, rövid nevén a Pongrác Egyesületet. Az egyesület alapszabályban megfogalmazott céljai a közösségfejlesztés, helyi érdekvédelem, helyi műalkotások gondozása, szomszédsági és szívességi szolgáltatások indítása, az öntevékenység mellett elsősorban pályázati forrásokból biztosítva az anyagi hátteret. Az egyesületet támogatja a X. kerületi önkormányzat is, a székhelyének a Pongrác Közösségi Házba való bejegyzésével, ill. hogy az egyesület keretében klubtevékenységet lehessen folytatni a Közösségi Házban.
Sajnos az alapítás után a bírósági bejegyzés már nehezen zajlik, többszöri levélváltás után 2013. november 26-án gyakorlatilag új alapító közgyűlést kellett tartanunk, és jelenleg várjuk a Főváros Bíróság tavasszal remélt bejegyzési végzését.
Időközben így is elkezdett működni az Egyesület, pl. szakmai kapcsolatok révén jelenleg keressük a lehetőségét a Pongráctelep három társasházát is (Csilla utca 5., Salgótarjáni utca 53. és 61.) díszítő nagy falképek, ún. sgraffitók felújítására. Ezeken kívül, együttműködve a Közösség-fejlesztők Egyesületével a Pongrác Közösségi Klub hétfői és pénteki összejövetelein a közösségfejlesztés terén gondolkodunk közösen, valamint lehetőségeinkhez mérten már megszerveztünk egy Mikulás-napot, ill. egy felnőtt- és egy gyermekfarsangot a Közösségi Házban. A bírósági bejegyzés után adószámot igényelve és bankszámlaszámot nyitva már tudunk szerény tagdíjat is bekérni (évi 3.000 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 1.500 Ft), amely majd a pályázatokon való induláshoz, színvonalas közösségi internetes honlap üzemeltetéshez és akár ilyen közösségi hírlevelek meg-jelentetéséhez ad anyagi hátteret. Konkrét céljaink közé tartozik a szezonális rendezvények mellett tagjaink klub-tevékenységének támogatása a Közösségi Házban, valamint évente legalább egy lakótelepi utcabál szervezése is (lehetőleg májusban a Pongrác-naphoz kötődve, vagy nyár elején a Szomszédünnephez csatlakozva).
honlap_fejlec_logo_jpg
A Pongrác Egyesület üzemelteti a www.pongracegyesulet.ininet.hu/ honlapot, ahol aktuális helyi hírek és a Közösségi Ház programjai mellett, hasznos információkat is lehet találni, a helytörténetről is lehet olvasni, együttműködésben a Facebookon a projekt által elindított Kis-Pongrác lakótelep oldallal.

Bánó Soma

Megoldási javaslat a kukák melletti szemetelés megszüntetésére
Lesznek-e változások a hulladékgyűjtésben a Pongrác telepen?

Február 27-én a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) a Pongráctelepen is megkezdte a „házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés” keretében bevezetett kék és sárga kukák kihelyezését. A sárga kukákba lehet dobni fém- és műanyag hulladékot (ezeket az FKF telephelyén fogják utólag szétválogatni), a kék kukákba pedig papír hulladékot. A kék és sárga műanyag kukák mellett természetesen megmaradnak a tolótetős fém konténerek is, a háztartási hulladék gyűjtésére.
A házanként telepített, immár 3 db kuka egymás mellett az utcán (mert ugye a Pongráctelepen egyik lakóházban sincs hely a kukák tárolására) nem túl szép látvány, amit tovább ront a háztartási hulladék „túlcsordulása”, „guberálás” közbeni szétszórása, a kukák melletti lomok halmozása. A probléma gyökere leginkább az, hogy a közterületen álló társasházi kukákat, főleg, ha nincsenek lezárva, nyilvános szemétlerakóként kezelik (nem csak az itt lakó) emberek.
2010-2014_salgotarjani_utcai_kukakErre a problémára keresve megoldási lehetőséget a Pongráctelep hulladékgyűjtőinek állapotáról már 2010-ben adatgyűjtést készítettem és állítottam össze részletes dokumentáció, összefoglalás, és megoldási javaslatok formájában. A dokumentumokat eljuttattam valamennyi közös képviselőhöz, az önkormányzat jegyzőjéhez, a közterület-felügyelethez, az ÁNTSZ-hez és az önkormányzat területrendezési osztályához.
Hivatalos választ a közös képviselők egy részétől kaptam, többen jelezték, hogy ismerik a problémát és támogatnák a megoldását.
Az önkormányzat osztályvezetője, Bánhegyiné Binder Zsuzsa ezt követően első lépésként felszólította a közös képviselőket a konténerek zárhatóvá tételére és zárva tartására. Ennek hatására különösen a Csilla utcában több konténert zárhatóvá tettek, a Salgótarjáni úton azonban alig történt előrelépés.
Az összefoglalás lényegi része a következő volt
– A Pongrác-telepen a hulladékgyűjtő konténerek a közlekedési utak, járdák felületén állnak és a konténerek jelentős része állandóan nyitva van. A konténereket ezért nyilvános hulladék lerakóhelyeknek tekintik, hangsúlyozandó, hogy a körülmények miatt joggal.
– A konténerek néhány kivétellel, melyeket a lakók zárhatóvá tettek, a nap 24 órájában nyitottak, hozzáférhetőek.
– A telepen állandó a hulladék utáni kutatás a konténerekben, az esetleg rendesen elhelyezett hulladék így gyakran kiszórva a közterületre kerül.
– A konténerek környezetét rendszeresen és tartósan rothadó hulladék borítja el.
– A nyitott tetejű konténerekből a szél rendszeresen papír- és nejlonszemetet hord ki és terít szét a környezetben.
– A konténerek környezetében rendszeres a lomelhelyezés és a lom tartósan a közterületen marad.
– A vétlen lakók folyamatosan szenvednek a hanyag lakótársak és mások hibájából súlyosan szennyezett és elcsúfított környezettől.
– A degradált lakókörnyezet a kerület és erre járók számára is kellemetlenséget jelent.
– A szemét folyamatos, ellenőrizetlen jelenléte egészségügyi kockázatot is hordoz.2010-2014_szazados_uti_taroloA javaslatom arra vonatkozott, hogy a konténereket mindenképpen el kell takarni, zárható, nem látható helyen kell tárolni. Erre – ugyanilyen konténerek esetében – több példát lehetett találni, legközelebb a Százados úti lakótelepen. Ez mindenképpen érvényes az új szelektív hulladékgyűjtő rendszerre is. Ha nem tesszük a kukákat közterületre, akkor nem fogják nyilvános szemétlerakónak tekinteni azokat.
A telep felújítási pályázat megindulásakor, már 2010-ben és 2011-ben is eljuttattam az anyagot az akkori előkészítőkhöz is, akik jelezték, hogy a telep felújítási pályázatban a hulladékgyűjtés megoldása nem szerepel.
Bízom benne, hogy ha a pályázatban nem is, de azon kívül, még a telepfelújítás keretében lehetőség lesz a szemétgyűjtés zárható és takart, kulturált rendszerben való megoldására. Ezt alapvető, a közösség és az önkormányzat hatáskörében kezelendő ügynek tartom, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a telepen kulturált, 21. századi emberhez méltó életet lehessen élni.

Rácz Miklós

Megtanulni, hogyan
Segítség az álláskereséséhez? Ygen!

Sok Pongrác telepi lakos számára meglepő lehet, de több mint egy éve működik egy álláskeresést, de még inkább állás-találást segítő iroda a volt mozi épületében, a mostani Pongrác Irodaházban. Az álláskeresési tanácsokat adó és kompetencia-fejlesztést végző irodát az Ökumenikus Segélyszervezet (www.segelyszervezet.hu) Ygen Humánerő-forrás Központja működteti. (www.ygenkozpont.hu)
ygen_logo
Az iroda munkatársai többek között három napos tréningeket tartanak az álláskeresési képességek elsajátításához (hogyan írjunk jó önéletrajzot, motivációs levelet, milyen álláskeresési technikákat alkalmazzunk), valamint személyre szabott tanácsokat is adnak az érdeklődőknek például a megfelelő munka kiválasztásához, az álláskeresés helyes módjához. Pályaválasztási tanácsokkal is szolgálnak, s igény szerint pszichológiai tanácsadás is igény-be vehető.
Szolgáltatásaikat nem csak Pongrác telepi lakosok, hanem a X., XVI. és XVII. kerületben élő „regisztrált álláskeresők” is igénybe vehetik – térítésmentesen!
Regisztrált álláskeresői besorolást az érintett kerületi lakosok az 1163 Budapest, XVI. Vívó u. 2. címen lévő Munkaügyi Központban kérhetnek. Aki már regisztrált, az egyből fordulhat az Ygen Irodához a 30/7264409-es telefonszámon és a kobanya©ygenkozpont.hu e-mail címen. Az iroda munkatársai minden érdeklődő regisztrált álláskeresőt szívesen várnak!

Soma

Első kézből – interjú Szabó Ágoston projektmenedzserrel

Augusztus végéig újabb társasház felújítások, nagyszabású zöldítés és megújul a közvilágítási rendszer

– 2012 óta tart a Kis-Pongrác projekt kivitelezési szakasza, mit sikerült eddig megvalósítani az elfogadott tervekből?
– Az európai uniós projekt keretében elkészült a Gyöngyike óvoda tetőfelújítása, valamint a Pongrác Közösségi Ház. Elkészült az új parkolóhelyek és új forgalomtechnikai rendszer kialakítása. A maradék parkolóhelyek – a Gyöngyike utca északi felében és a Pongrác úti buszmegálló mögött – május végére várhatóak, mert szükséges azt megelőzően a kialakítandó parkoló felületek alatt 3+1 db 10 kV-os ELMŰ kábel kiváltása, illetve védőcsőbe helyezése. 15 társasház felújítási munkái valósultak meg eddig. A közterület fejlesztési munkák előkészítéseként már megvalósultak a fakivágási és cserjeirtási munkák.
– A társasházak felújításával kapcsolatban sok lakossági panasz merült fel. Hova fordulhatnak az érintett lakók, közös képviselők? Ki fizeti az esetleges hibajavításokat?
– A felújítási munkákkal kapcsolatban felmerülő garanciális hibabejelentéseket kérjük, minden esetben az adott társasház közös képviselőjének tegyék meg. Az ő feladatuk a projektszervezetünk részére továbbítani ezen hibabejelentéseket. Ezeket a megbízott műszaki ellenőr minden esetben kivizsgálja és ha az adott hiba valóban garanciális körbe tartozik, akkor azonnal intézkedünk a felújítást végző vállalkozó kivitelező felé a hiba kijavítására.
– Milyen tervezett munkálatok, felújítások lesznek még a Kis-Pongrác projekt keretében?
– A fennmaradó 5 társasház (Csilla u. 2., Csilla u. 8., Salgótarjáni út 47., Salgótarjáni út 51. és Salgótarjáni út 57.) felújítása műszakilag előkészített, közbeszerzési eljárásának lefolytatása megtörtént. A nyertes pályázókkal április elején megkötöttük kivitelezési a szerződést. A társasházi felújítási munkák tervezett átfutási ideje a munkák megkezdésétől számított 170 nap.
Hátra van még a zöldfelületek további felújítása is: 142 db lombos fa ültetése, 10000 m2 cserjefelület kialakítása, a Nagyjátszótér felújítása, a Gyöngyike óvoda területén egy ún. Kicsik játszóterének kialakítása és járdák felújítása is. A munkák tervezett átfutási ideje 120 nap. A közvilágítási rendszer felújítása és térfigyelő kamerarendszer kiépítése párhuzamosan fog megvalósulni a közterület fejlesztési munkákkal.
– 2013 tavaszán kivágtak rengeteg fát, még lakossági fórum is volt a kivágások indoklására. Majd 2013 őszén sok bokrot is kitéptek, de még azóta sem valósult meg semmi a tavaly áprilisi „fafórumon” bemutatott kertészeti tervekből. Mikorra várható az ígért kertészeti munkák kivitelezése?
– A közterület fejlesztési munkák előkészítéseként, fakivágásokra és cserje irtásokra szükség volt, a nyertes vállalkozóval tervezetten 2014. április hónap folyamán fogunk szerződést kötni.
– Összességében véve mikorra várható a projekt teljes megvalósítása, befejezése?
– A projekt tervezett befejezési határideje 2014. augusztus 31-ére került meghosszabbításra. Amennyiben további súlyos akadályozó körülmény nem merül fel, akkor ezen időpontig a projektben tervezett összes beruházási projektelem megvalósulhat.

Bánó Soma

 

Pongráctelepi gyerekek segítettek a kisborjú születésénél!

2014. március 14-16. között közösségileg aktív pongráctelepi lakosok kis csoportja a Közösségfejlesztők Egyesülete (KÖFE) által szervezett képzésen vett részt Kunbábonyban, a Civil Kollégiumban. A szabadprogram részeként megejtett tanyalátogatás nem várt meglepetésbe torkollott: a fővárosi látogatók vették észre a szabadban legelésző gulya egyik tehenének furcsaságát: mintha magzatburok lógott volna ki a tehén hátsó feléből, és talán egy kis patácska?! Lajcsi gazda és családtagjai gyorsan haza terelték a karámba a gulyát, a “kismamát” pedig az istállóba, elkülönített “szülőszobába”. Mivel a borjú várhatóan nagy fejű volt, nem volt elég a gazdáék erőfeszítése, hogy kihúzzák a kisborjút a tehénből, így pongráctelepi srácok is besegítettek a szó szerinti kötélhúzásba: a mellső lábaira hurkolt kötelekkel húzva is jó öt percig tartott a nehéz szülés. De végül sikeresen világra jött a kisborjú, amit még fel kellett locsolni és a magzatvizet kifolyatni belőle, utána lehetett az édesanyja gondoskodására bízni. A Pongráctelepről érkezett látogatóknak életre szóló élmény volt a tanyalátogatás…

borjuszuletes

Tegyük zöldebbé erkélyünket, lépcsőházunkat!

Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara városzöldítő pályázatot hirdetett balkonok, erkélyek, homlokzatok, párkányok, folyosók, gangok „zöldítésére”.
A pályázat célja felhívni a figyelmet arra, hogy bármilyen felületet ki lehet használni a kertészkedésre, emellett ötleteket, tanácsokat is szeretnének adni, hogyan tudunk kert híján is kertészkedni, környezetünket zöldebbé tenni, kiélvezni a kert örömét.
A pályázaton minden budapesti részt vehet, akinek lehetősége van lakókörnyezetében, mások számára is látható helyen növényeket ültetni. A pályázóknak fényképet kell készíteniük a zöldíteni kívánt területről eredeti állapotában (ültetés előtt), majd a növényekkel beültetett állapotban is, a fotókat pedig fel kell töltenie a www.balkonaranya.hu oldalra.

viragos_erkely_2013-bol

Egy pongráctelepi erkély 2013-ból…

Óvóhelyek bérlési, megvételi lehetőségei a Pongrác telepen

Több pongráctelepi lakos érdeklődése alapján utánajártunk, mi a helyzet a társasházak óvóhelyeivel (légópincéivel) és a következőket tudtuk meg:
A tulajdonos a Kőbányai Önkormányzat, az óvóhelyekkel kapcsolatban hívható ügyintézői telefonszám: 4338-133, itt tudnak (házszám alapján) tájékoztatást adni a négyzetméterekről és a bérlési lehetőségekről, illetve hogy az adott óvóhely milyen célokra vehető igénybe (van, ami csak raktározásra). A kezelő a Kővagyon Zrt., náluk a 666-2729 telefonszámon a lezárt óvóhelyek állapotáról lehet érdeklődni. pongractelepi_ovohely_bejaratMegkérdeztük a bérlés menetét is:
– Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gazdasági és Pénzügyi Irodájának címzett bérbevételi kérelmet kell írni.
– A bérbevételi kérelemben legyen indoklás (milyen célra) és pontos, személyes adatok (személyi igazolvány szám is).
– A Gazdasági Bizottság fogja elbírálni a bérbevételi kérelmet.
A tájékoztatás szerint az önkormányzati lakások számának lecsökkenése miatt várhatóan eladásra fogják meghirdetni a pongráctelepi óvóhelyeket, s ebben az esetben a bérlőknek elővételi joguk lesz.

Akvárium a Közösségi Házban

Márciusban Törpényi Lajos pongráctelepi akvarista felajánlásával és Nagy Julianna telephelyvezető közreműködésével egy kis akvárium lett berendezve a Közösségi Ház termében. A mini vízi világ megnyugtató és kellemes látványa üde színfolttal gazdagítja a közösségi ház belső környezetét.

akvarium_01

Fészeklakók – fészek nélkül!

A tavalyi év során meghalt nálunk sok pompás, egészséges és pár beteg ágú fa. Kegyetlenek voltak a fűrészesek. Egész fasorral is végetek!
Csak nem értem, miért halt meg a zöldellő és miért maradt meg a beteg – pl. az idősek klubjával szembeni nagy kiszáradt fa?
És nem volt elég a fák eszetlen pusztítása, ősszel még kiszedték a maradék zöld bokrokat, sövényeket. Az én erkélyem alatt szép sűrű jázmin és orgonabokor volt, benne feketerigó fészek. Hej, micsoda illat volt, mikor virágoztak!
Télen már nem jöttek a dióevő cinkék, az almaevő feketerigók. Abban reménykedtem, hogy tavasszal jelentkeznek, de hát miért is jönnének, mikor elpusztították a lakóhelyüket?
A megritkított fa és bokor állomány újratelepítésének ígérete csillapította a haragunkat, de ennek nyoma sincs. Az illetékeseknek már ültetni kellene a beígért csemetéket.
Hát így maradtak fészek nélkül az ingyen dalosaink!

Mózesné Éva

Meddig mérgezi az életünket a buszgarázs okozta légszennyezés?

Lakótelepünkön évek óta zajlik a telep rehabilitációja uniós pénzből, a Kőbányai Önkormányzat felügyeletével. Különböző jelentések is készülnek a lakók igényeiről, elvárásairól, társadalmi helyzetükről, mégis az egyik legalapvetőbb forrásról, a levegő tisztaságáról – amire a lakóknak és a területen tartózkodóknak igazán szükségük és joguk lenne – ezzel a témával egyenlőre senki nem akar foglalkozni. Sőt a fák-bokrok kivágásával még inkább rontottak a telepen élők egészség- és életkörülményein. A 2013 őszére tervezett bokor- és fatelepítési projekt folyamatosan elmarad, pedig évtizedek kellenek, amire a fák-bokrok megerősödnek és kifejtik pozitív hatásukat. Ezért is fogadtam március elején kissé cinikusan a közösségi ház egészséges életmódra ösztönző program felhívását, és azt morogtam magamban, először a levegő tisztaságával kellene foglalkozni!
A közeli buszgarázs miatt a lakótelep rendszeresen kap óriási mennyiségben kipufogógáz terhelést! Éjjelente, kutyáimat sétáltatva érzem a kipufogógáz és korom szagot mely a buszgarázsból jön és egészen az iskoláig erősen érezhető. Télen a fűtési szezon sajnos tovább ront a légszennyezésen! Tavasztól viszont, amikor már az ablakok is nyitva vannak, a lakásba is könnyebben bejön a kipufogógáz szaga.
Ezért is kérdezem, mikor állnak már le végre a durva légszennyezéssel, a lakók egészségének
megkárosításával?! Az emberi élet nem számít?

2012.12.23_troligarazs

Jó, ha szembenézünk azzal, hogy ha mi, itt élők nem lépünk fel a tartós légszennyezés ellen, akkor olyan magas szintet is elérhet a légszennyezettség, mely már rövidtávon is komoly egészségkárosodással járhat és az életünkre is közvetlenül veszélyes lehet!
A szennyezett levegő károsítja a légutakat, az asztma az allergiás jelenségek egyike, amely manapság népbetegséggé vált! A szervezet köhögéssel, orrfolyással védekezik az idegen anyagok ellen, hogy azoktól ne legyen beteg, de ha túl érzékeny a szervezet, akkor olyan dolgok ellen is védekezik, ami ellen nem kellene: például a virágportól, macskaszőrtől vagy vegyszertől is köhög-prüszköl az ember. A szennyezett levegő nem csak ránk, emberekre, hanem az állat- és növényvilágra is kihat!
A kipufogógáz, amely a belső égésű motorokban keletkezik, ennek belégzése gyengíti a vér oxigénszállító képességét, oxigénhiányos állapot is felléphet. Az idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságágnak növekedése.
A kipufogógáz mellett a szálló porral is foglalkoznunk kell, melyet két nagy csoportra lehet osztani:
– a durva részecskéknek nevezik a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba;
– a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű „finom” porszemcsék belélegzéskor lejuthatnak a tüdő léghólyagocskákba.
A szálló por koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés is felléphet. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések száma.
Tudomásomra jutott az a tény is, hogy korábban egy-egy tulajdonos már felvetette ezt a problémát a telepünkön, sajnos eredménytelenül. Az önkormányzat azt mondta, hogy „nem lehet semmit tenni”. Véleményem szerint ez így nem elfogadható, már csak azért sem, mert előbb volt a Pongrác lakótelep, mint a buszgarázs.
Felhívásommal ismételten kezdeményezni szeretném a buszgarázs működésének felülvizsgálatát mely a Pongráctelepen élők egészségének romlásáért is felelős lehet!
Követelnünk kellene, hogy fizessen kártérítést a buszgarázst üzemeltető cég!
A telepen élők joggal elvárhatják azt, hogy szüntessék már meg végre a légszennyezést, mert
beruházásokkal odafigyelve meg lehetne ezt oldani! Megoldás lehet az is ha az öreg, korszerűtlen buszokat kivonják a forgalomból! Természetesen egészségünk védelme nem fejezhető ki pénzben, de kártérítéssel talán hamarabb elkezd gondolkodni a buszgarázst üzemeltetője! Ne hagyjuk magunkat!
Ehhez a programhoz szeretnék további lakossági összefogást, és segítséget kérni a Pongráctelepen és környéken élőktől. Továbbá szakemberek bevonásával megindítanám a Szomszédsági Ügyek Fórumot, ahová a buszgarázs üzemeltetőjét és az önkormányzatot is meg szeretném hívni.
Virág

Ébredjetek!

Áll egy házikó a Györgyike utca sarkán, mely a helyi fiatalság, a lakosság részére épült. Neve is van: Pongrác Közösségi Ház.
Bátran be lehet kopogni, a programokon részt venni. Helyi lakosok: ez a miénk, csak ki kell használni javaslatokkal, saját programokkal.
Ne hagyjátok elveszni fiatalok ezt a lehetőséget, mert ez egy ajándék nektek! Remélem ébredtek!
Kívánok sikereket és élményt – egy idős lakos, aki nektek drukkol!

D.I.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük