Ma délután a Deák téri Akváriumban zajlott Zöldgömb Fesztivál egyik pódiumán a Népligetről beszélgettek Doró Viki moderátor (főszerkesztő, ReCity Magazin, egy Népligettel foglalkozó civil workshop vezetője), Turi Boglárka (a Népligettel foglalkozó civil workshop résztvevője), Fegyverneky Sándor (elnöki kabinet főtanácsadó, Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.) és Lipcsei Szabolcs zöldfelület-fenntartási igazgató (Főkert Nonprofit Zrt.). Tavaly nyáron adtunk hírt egyetemisták ötletműhelyéről (workshopjáról), aminek keretében elég sok ötletet írtak össze a jelenleg eléggé funkciótlan, és részben ezért, részben meg a rossz közbiztonság miatt szinte kihalt, alig pár ember által látogatott Népliget közösségi célú hasznosítására.
Doró Viki, Lipcsei Szabolcs, Turi Boglárka, Fegyverneky Sándor
A beszélgetés során Lipcsei Szabolcstól olyan érdekességeket is megtudhattunk, hogy a Népligetben jelenleg mintegy 10 ezer fa van, ami igazából túl sok, ezért amikor a 2015 nyári viharok kidöntöttek mintegy 300 fát és még egyszer ennyit kellett még kivágni, nem sokat pótoltak, ráadásul a viharok sok területet átláthatóbbra “tisztítottak meg”, amiket talán éppen ezért kezdtek el használni az emberek (az átláthatóság miatt megnövekedett a biztonságérzetük). Fegyverneky Sándor röviden beszélt a Népliget történetéről, hogy miután a Városliget a milleniumi és későbbi építkezésekkel a jómódúbb társadalmi rétegek közparkjává lett, az innen kiszoruló olcsó vurstli a Népligetben megtelepedve ezt a parkot a szegényebb városlakók kedvelt zöldterületévé tette, de ezzel együtt be is skatulyázta a Népligetet, ami miatt sokáig nem nagyon érdekelt senkit a Városliget nagyságú közpark fejlesztése. A második világháború után a vurstli (mutatványosok, céllövöldék, bohócok, körhinták, stb.) lassan megszűnt, az autó- és motorversenyeknek is csak emlékét őrzi a mai, indokolatlanul kiterjedtnek látszó aszfalt úthálózat. Manapság pedig a Népligetbe szinte senki sem jár, a közvetlen közelben lakók sem, egyedül kutyatartók szoktak itt rendszeresen összejönni. Turi Boglárka az egyetemista ötletműhely kapcsán rámutatott, hogy a nem látogatottság egyik fő oka nyilván a hírhedten rossz közbiztonság (drogosok, prostitúció, erőszak), de legalább ilyen fontos, hogy a Népligetnek a puszta angolpark jellegén kívül igazából nincsen semmilyen funkciója, amiért idejönnének a városlakók.
Ezen a helyzeten nyilvánvalóan változtatni kell, persze kérdés, hogy milyen irányban, ki finanszírozza, stb. A Népliget a Fővárosi Önkormányzaté, így a Főkert Zrt. kezeli, ezért volt fontos és érdekes Lipcsei Szabolcs mondandója, miszerint a Főkert a Népligetet a Városligettel együtt próbálja kezelni. Ugyanis, míg a Népliget funkciótlan és kihalt, a Városliget már évtizedek óta túlzsúfolt, ami nem csak az odajáró emberek rekreációját nehezíti, de a túl sok program, funkció miatt a zöldfelületek sem tudnak rekreálódni, mégoly gondos kertészeti tevékenység mellett sem. Ezért a Főkert szerint kölcsönösen hasznos lenne a Városligetből a Népligetbe áthozni bizonyos funkciókat, ezzel csökkentve az előbbi terhelését, és célt adva közönséget vonzani az utóbbiba. Lipcsei Krisztián nagy lehetőségeket lát a tömegsportban, pl. a Városligetben megtartott futóversenyek Népligetbe költöztetésében (ezen a hétvégén is zajlik a Városligetben a szokásos októberi futómaraton rendezvény).
Fegyverneky Sándor pedig a mostanában beinduló Fradiváros projekt kapcsán (ami csak a Népliget szélén lévő FTC és Építők Sporttelep felújításával, fejlesztésével foglalkozik) utalást tett arra, hogy az állam idővel valószínűleg beszáll a Népliget felújításába is, ezért hasznos már most ötletelni a lehetséges jövőbeni funkciókról, és majd, ha eljön az idő, várhatóan nemzetközi tervpályázatot is ki fognak írni.
Frissítés: a ReCity beszámolója a beszélgetésről itt olvasható.