Ezúttal a Népszava készített riportot az augusztusi drogmizéria óta rendszeres sajtófigyelemben részesülő Hős utcai gettóról. Az újságíró a többi médium által már érzékletesen leírt, láttatott fizikai állapotok helyett a Kontúr Egyesület közösségfejlesztő tevékenységére fókuszált.
A lakóközösség sokszínű. Élnek itt életüket végigdolgozó nyugdíjasok és olyan családok is, ahol az egyik vagy mindkét fél dolgozik, de nem tudnak előrébb lépni. Ők jelenleg túlélnek – fogalmazta meg Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Közhasznú Egyesület elnöke. Önkénteseikkel 2014 óta vannak jelen a Hős utcában, 2015-ben egy közösségi helyiséget is létrehoztak az A tömbben. A lakóknak és főleg a gyerekeknek szerveznek fejlesztő programokat hetente minimum egyszer. A gyerektársadalmat három részre lehet osztani: vannak, akiket a szülők nem engednek ki, akiket csak a gangra, és akiket a szülők feltételek nélkül leengednek, vagy munka miatt nem tudják megoldani a felügyeletet. Őket a Hős utca neveli -mondta Urbanovszky Zsuzsanna és hozzátette, a közösségi térben főleg utóbbiak fordulnak meg. Így volt ez október végén is, amikor egy közös kekszsütést szerveztek, és amire Tonté Barbarát, a Romani Gastro blog egyik tagját kérték fel.
Fotó: Népszava
Az egyesület foglalkozásaira összesen 50 gyerek jár rendszeresen, az óvodás korúaktól a tinédzserekig. – A gyerekeknek napi küzdelmeik vannak gyakorlatilag mindennel. Egymással, illetve azzal a drogproblémával terhelt térrel és bizonytalan lakhatási helyzettel, amelyben élnek – mondta Böhler Nóra múzeumpedagógus, aki tavaly csatlakozott az egyesülethez. – Közösségként csak ideig-óráig működnek. Ha közösségfejlesztő dolgot csinálunk, akkor az ott és akkor hat rájuk, de amint visszakerülnek a mindennapjaikba, a hatás elveszik. Ezért fontos, hogy sokat legyünk együtt. Csapatként kell tudniuk együtt dolgozni, hogy ne a saját érdekeik határozzák meg a döntéseiket, hanem rájöjjenek, hasonlóak a problémáik és a vágyaik. Ha összefognak, tehetnek azért, hogy elérjék, amit szeretnének – mondta és hozzátette: az egyesületnek több ötlete van a lakókörnyezet javítására. Ilyen például egy konyhakert, egy gumiabroncsokból kialakított játszótér és egy focipálya. Tapasztalataik szerint a gyerekek mindent lelkesedéssel csinálnak, ami a környezetük szépítésére irányul és amiről látják, hogy hasznos. Viszont sokszor átmeneti az, amit létre lehet hozni. A gyerekek ugyan nem rongálnák meg saját alkotásaikat, de a drogüzlet miatt nagy az átmenő forgalom, így a vandalizmus sokszor kívülről jön.
Annak ellenére, hogy a gyerekek viszonya konfliktusos, bennük és a lakókban is van egyfajta összetartozástudat. – A Hős utca identitást nyújt, az itt lakók próbálnak összekapaszkodni. Van, hogy ellenségesek egymással, de sokan rokonok, erős a családi kötelék. Akik elköltöznének sokszor azért utasítják vissza az önkormányzat által felajánlott lakásokat, mert azok is szegregátumban találhatóak, vagy mert a közeljövőben azt is bontani akarják, és nem akarnak ugyanilyen helyzetbe kerülni. Az itt élők ismerik egymást, ez biztonságot is nyújt nekik, hiszen vannak jó szomszédok, akikhez akár át lehet menni egy kis sóért, ha elfogyott – mondta Urbanovszky Zsuzsanna és hozzátette: a gyerekek számára gyógyító közösségként is szolgálnak a foglalkozások. Ki tudják játszani magukból a traumákat, amelyekről nem is tudják, hogy azok.
Forrás: Népszava