Ma délután tartotta a Kőbányai Önkormányzat főépítésze, dr. Mozsár Ágnes a lakossági tájékoztatást az önkormányzati településkép védelmi rendelet módosítás tervezetéről, melynek szövege itt olvasható. A tájékoztatón csak néhány lakossági érdeklődő kérdezett az Újhegyi lakótelepről, a Városszéli telepről (Kőbánya-Kertváros) és természetesen mi, a Pongráctelepről. A főépítész asszony és munkatársai készségesen válaszoltak minden kérdésre, így mi is sok mindent megtudtunk.
A 2017-ben elfogadott 21/2017. (IX. 22.) sz. önkormányzati rendelet még elsősorban a reklámcélú és egyéb felhasználás szempontjából foglalkozott a X. kerületi településképpel, míg a rendelet mostani módosítás tervezete már az épületek megjelenésével is foglalkozik. Ezzel összefüggésben mindenekelőtt tudni kell, hogy Pongráctelep (Pongrác úti Kis-Pongrác lakótelep) egésze kerületi védettség alatt áll, mint “hagyományos építésű lakótelep”, és ezen belül is az összes lakóház és a középületek jó része, sőt a közterületi telkek is fel vannak sorolva a rendelet 1. sz. mellékletében (195-250. sorok). A rendelet előírásai a változtatások esetére vonatkoznak, ezért fontos, sőt kötelező a homlokzatot, az épület közterületről látható megjelenését érintő átalakítások terveiről szakmai tájékoztatást és konzultációt kérni a kőbányai főépítésztől (60. paragrafus).
Így például, ha valaki új ablakokat építtetne be, az ablak kiosztásnak (egy, két-, három- vagy akár négyosztatú ablaknak) igazodnia kell az épület eredeti ablak kiosztásához (vagy az épületen jelenleg már többségben lévő új ablakok kiosztásához). Az új klíma kültéri egységeket a homlokzaton egységes rendben elhelyezve lehet fölszereltetni (pl. egymás alatti lakásoknak a kültéri egységei függőlegesen egy vonalban legyenek). Védett épületek eredeti homlokzata megőrizendő, így a nyerstégla homlokzat utólag nem vonható be hőszigeteléssel. Vakolt falfelületek színezésében pasztell árnyalatok használhatóak, akár több is egyszerre, de legföljebb három szín egy homlokzaton.
Külön rákérdeztünk a pongráctelepi lakóházak között még mindig kifeszített T-Com légkábelekről: amíg a szolgáltató nem tervez fejlesztést, változtatást lakótelepünk ellátásában, addig nem köteles földkábelbe levinni a légvezetékeit.
A rendelet módosítás tervezet 13. fejezete a Történeti telepszerű lakóterületekről szól, itt szó szerint kimásoljuk a 28. paragrafus szövegét, ami a homlokzatok építészeti megjelenéséről (pl. falszínek, nyílászárók, stb.) szól.
(1) A történeti telepszerű lakóterületen meglévő lapostetős épületen magastető nem létesíthető.
(2) Magastető átalakítása, illetve felújítása esetén a jellegzetes tetőidomok eredeti formában megőrzendőek, manzárdtető nem alakítható ki. A tetőfelépítmények kerülendők, tetőtérbeépítés esetén a tető síkjához igazodóan legfeljebb egy sorban helyezhetők el ablakok, melyek nyíláskiosztásának és méretének illeszkednie kell a homlokzati nyílások ritmusához.
(3) A homlokzatok egyedi építészeti stílusjegyei megtartandók, illetve helyreállítandók, utólagos hőszigetelés csak ezen elemek megtartásával kivitelezhető. A védett tégla architektúrájú épület utólagos hőszigetelése nem megengedett.
(4) A nyílászáró felújítása, illetve cseréje esetén a nyílászáró kialakításának módja, osztása, nyílásrendje, nyílásmérete, színe, anyaga a teljes épületen egységesen, az eredeti kialakítással jellegében és látványában megegyezően lehetséges. Felújítás során új nyílás nem létesíthető, a meglévő nem bővíthető.
(5) Terasz, erkély és loggia utólagosan nem beépíthető, a korlát eredeti jellege, színe, átláthatósága nem változtatható meg. Új előtető, terasz és pergola közterületről látható módon nem építhető.
(6) Rács, redőny, napellenző, valamint árnyékoló épületenként csak egységes kialakítással (forma, mintázat, szín, kialakítás módja) valósítható meg.
(7) Kerti építmény, tároló vagy garázs telken belül csak egységes elvek alapján, tervezetten létesíthető.
(8) A hulladékgyűjtő edényeket a kertvárosias lakóterületen telken belül, a városias lakóterületen
(a) telken belül vagy
(b) – amennyiben más módon nem megvalósítható – tervezett módon kialakított, a környezethez illeszkedő gyűjtőedény-tárolóban kell elhelyezni.
(9) A külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,5 méter magas áttört, lábazat nélküli kerítéssel vagy sövénnyel lehet elválasztani. A közterületi telekhatáron csak áttört kerítés létesíthető.
A 29. paragrafus pedig a gépészeti elemek homlokzati megjelenéséről szól:
(10) A közép- és kisfeszültségű erőátviteli, valamint közvilágítási hálózat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.
(11) Az épületen antenna, hírközlési egység a közterületről nem látható módon helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, épületenként legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el takartan.
(12) Épületgépészeti vezeték kizárólag épületen belül helyezhető el.
(13) Szellőző-, valamint klímaberendezés kültéri egysége a kertvárosias lakóterületen közterületről nem látható módon vagy takartan helyezhető el.
(14) Szellőző-, valamint klímaberendezés kültéri egysége a városias lakóterületen a teljes homlokzaton egységes módon,
a) erkélyen vagy loggián takartan vagy
b) a homlokzaton azonos módon kialakítva függőleges oszlopban elrendezve helyezhető el.
A településkép védelmi rendelethez kapcsolódik a 2017-ben elfogadott Kőbánya településképi arculati kézikönyve, ami ajánlásokat fogalmaz meg, konkrét ábrákkal is segítve az építkezni vagy átépíteni szándékozó kőbányai lakosokat, társasházakat, vállalkozásokat. A majdnem 750 oldalas kézikönyv 7 oldalon keresztül ismerteti Pongráctelep építészeti értékeit, fotókkal és eredeti tervrajzokkal.
Forrás: Kőbánya.hu