Verbai Lajos, a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény vezetője sokakban felmerülő kérdésről írt ma a Facebook oldalán: hogyan kell írni a lakótelepünknek is nevet adó főút nevét, Pongrác út vagy Pongrácz út?

Hivatalosan az utcaneveket úgy kell írnunk, ahogyan azokat az arra illetékes testület elnevezte. (Lásd hivatalos hatályos utcanév lista.)

Azonban a Pongrác(z) utat (az utcanévtárak szerint) arról a Pongrác(z) Lászlóról nevezték el, aki élete során így is és úgy is írta a családnevét, vagyis bármennyire furcsának tűnhet, de mind a kettő írásmód indokolható. A Pongrácz grófi családnak Kőbánya ezen területén is voltak birtokai. Pongrácz László (1824-1890) honvéd alezredes volt. 1848-tól – republikánus elvei miatt- polgáriasan, c-vel kezdte írni a nevét. 1849-ben Buda várának visszavételekor különösen kitűnt, ekkor és ezért kapta az alezredesi rangot. A bukás után ugyanezért elzárták, de a fogságból megszökött és külföldre menekült. 1867-ben hazatért és újra katona lett. Ekkor visszatért a cz-vel történő íráshoz, de következetlenül, mert sokszor a c-s változatot használta.

Verbai Lajos fenti kifejtését mi azzal egészítjük ki, hogy már a Pongrácz László születése körüli időkben, a nyelvújítás korában felmerült a magyar ábécében a cé hangot c betűvel való jelölés szándéka, de hivatalosan csak az 1900-as évek elején váltották fel a helyesírási szabályzatoban a cz-t c-vel. Ettől függetlenül a mindennapi írásképben és magyarosított családnevekben már a XIX. század folyamán is előfordult a c betű használata, mint azt Pongrác(z) László esete is mutatja. Maga a cz betű még az ellenreformáció korának katolikus Biblia-fordításaiból ered, míg a családnevekben mai napig előforduló, szintén cé hangot jelölő tz betű a református Bibilia-fordításokból ered. (Tehát a manapság Pongrátz nevet viselők névadó őse vélhetően református vallású volt, akinek családnevét a református egyház anyakönyvezte tz betűs írásmóddal.)

Forrás: Verbai Lajos Facebook oldala