Hat új fenyőt ültetett el D. Kovács Róbert Antal polgármester Pap Sándor képviselőtársával Kőbánya hat különböző városrészében – így Pongráctelepen is, a játszótér középiskola felőli oldalánál. A csak Facebookon megtekinthető videóban látható az ültetés, és a biztatás egy közösségi karácsonyfa hagyományának megteremtésére. Az ötlet jó, csak ebben a kijárási korlátozásos időkben nehéz fizikailag közösségi élményt szervezni köré, és egy kicsit a játszótéri kerítés látványa is rontja az összképet. Azért a fácska szép, arra járva ki-ki ráakaszthat egy-egy díszt…
A Tegyünk együtt az élhető Népligetért!Facebook-csoport hívta fel figyelmünket Bardóczi Sándor, Budapest főkertészének ugyancsak Facebookon posztolt figyelemfelhívására, amit alább idemásoltunk:
“A Népliget tipikusan az a hely, ahol a sok bába közt valahogy mindig elveszett a gyerek. Kevesen tudják, de a Népliget közparki területe legalább 10 különböző helyrajzi számon különféle tulajdonosoké. Történetileg alakult így és soha senki nem volt képes a létrejötte óta ebben rendet vágni. Így aztán soha senki nem volt arra képes, hogy koherens, minden érintett számára elfogadható jövőt vázoljon a parknak. Mi most erre teszünk egy kísérletet, amikor összetereljük a tulajdonosokat és előállítunk egy a park hosszútávú jövőjét meghatározó stratégiai tervet. Ennek érdekében a feltett kérdéseket az illetékes Helyettes Államtitkársággal, a BFK-val és a X. kerület főépítészi irodájával, sőt a Népliget jövőjéért aggódó civilekkel is egyeztettük.
Térkép: Bardóczi Sándor Facebook posztjából.
Közös felelősségünk, hogy a Népligetet közparkként ráhelyezzük a budapestiek mentális térképére és leválasszuk róla azt a nem is nagyon igaz tételmondatot, miszerint a Népliget az a hely, “ahova rendes ember nem jár”. A Népliget ettől sokkal több, a főváros egyik legnagyobb közparkja. Amire ráfér a felújítás sok tekintetben.
De mi előbb kérdezünk, aztán “lövünk”, úgy ahogyan azt a Gellért-hegy kapcsán már megtettük, széles társadalmi bevonással. Ahhoz, hogy a tervezett Népliget a többségnek is tessen, a parkhasználókat, a környékbelieket és a budapestieket kell megkérdeznünk. A Gellért-hegy esetében több mint ötezren válaszoltak nekünk egy hasonló kérdőívre. Most azokon a sor, akik a “Nepcsit” szeretnék rendezettebben, közparkként használni, hogy válaszoljanak nekünk. Mit látnak ott a legnagyobb problémáknak, merre fejlődjön a park, mi az ami érték és mi az ami megoldásra vár. Arra kérünk minden budapestit, hogy szánjon arra időt, hogy megossza velünk a gondolatait. Előre is köszönjük!” https://www.kozossegitervezes.hu/dialogs/nepliget
A belinkelt kérdőívet szilveszterig lehet kitölteni – és mi feltételezzük, hogy sok pongráctelepi lakos használja a 10 perc sétatávolságra lévő közparkot, ezért buzdítunk mi is a kérdőív kitöltésére.
Az iskolaválasztás előtt álló diákokat szeretnék segíteni a Hova tovább – középiskolai felvételi expón és nyílt napokon. A Felelős Szülők Iskolája által életre hívott online platformon december 14-éig bemutatják az iskolákat, a szakmákat és több, a felvételivel összefüggő hasznos információ is elérhető.
Szó lesz egyebek mellett az alternatív, alapítványi és magániskolák kínálatáról, a szakképzés és a diploma előnyeiről. Beszélgetések hangzanak el a tanulás módszertanáról, a generációk közötti együttműködésről, és arról is hallhatnak majd több videóban az érdeklődők, hogy a szülő vagy a diák döntése legyen-e az iskolaválasztás, pályaválasztás. Melyiknek milyen előnyei, hátrányai, következményei lehetnek.
Fejlesztő, oktatási szolgáltatók is jelen lesznek a hét elején kezdődött platformon, egyéni megoldásokat is kínálva a felvételihez kötődően.
A sportoló diákokat is szeretnék segíteni, motiválni, a nyílt napokon arra is igyekeznek választ találni, hogyan lehet egyensúlyt tartani az oktatás és a sport kihívásai között.
A nyílt napok részletes programja és az esemény a Felelős Szülők Iskolája Facebook-oldalán érhető el, valamint az alábbi képre kattintva megtekinthető egy Facebook-videó, amiben a szakképzés – szakma választás és a diploma felé tartó út, gimnáziumi, szakgimnáziumi képzés anomáliáit járják körbe. Mi alapján válasszunk képzési formát?
A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő szakmai és civil közösség, előadásokat, kerekasztal beszélgetéseket, workshopokat szerveznek a szülők és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek érzékenyítéséért, szemléletük formálásáért, ismereteik bővítéséért. Céljuk az iskolaválasztás megkönnyítése, a tehetséggondozás segítése is.
A Kőbányai Önkormányzat a járványügyi veszélyhelyzet idején külön kérelem nélkül három hónappal meghosszabbítja ügyfeleinek a veszélyhelyzet idején megszűnő jogosultságát az alábbi támogatásokra vonatkozóan:
– rendszeres települési támogatás, – lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, – gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, – ápolási támogatás.
A veszélyhelyzetet követő hónap végéig lejáró rendszeres támogatások jogosultságát 30 nappal hosszabbítja meg. További tájékoztatásért kérjük hívja a +36 1 4338 330-as telefonszámot.
Pongráctelepi lakótársunk figyelt fel a 37-es villamos vasúti felüljárója utáni kanyarulatban egy szemetet szedő fiatalemberre. Kíváncsiságból rákérdezett, és milyen jól tette, mert az alábbi, tiszteletre méltó, sőt, példamutató sztorit osztotta meg velünk, mi pedig a lakótelepi olvasóinkkal.
Balázs november 30-án és december 1-én (hétfőn és kedden) munkahelye által támogatott, “önkéntes munkanap” keretében gyűjtötte zsákokba az eldobált szemetet a villamospálya mentén, azért, mert a 37-es villamossal jár munkahelyére, és folyamatosan zavarta a bántóan szemetes környezet. Elmondta azt is, az összegyűjtött szemét elszállításához segítséget szeretett volna kérni a kerületi önkormányzattól, de levelére nem kapott választ. Ez utóbbival kapcsolatban most mi is küldünk írásbeli érdeklődést az önkormányzatnak, hogy van-e lehetőség ilyen típusú alkalmi együttműködésre.
(Egyébként volt már ilyenre pozitív, ráadásul pongráctelepi példa, 2019-ben, amikor helybeli önkéntesek kihordták a rengeteg illegálisan felhalmozott hulladékot a Csilla utcai garázsok mögül. Akkor a polgármesteri hivatal Városüzemeltetési osztályának vezetője, Szász József szervezte meg a nagyméretű, illetve bezsákolt hulladékok teherautós elszállítását. Majd most, december 2-án jelent meg a sajnálatos gyászhír a Kőbánya.hu-n, hogy Szász József osztályvezető tragikus hirtelenséggel jött betegségben 2020. november 25-én elhunyt.)
Balázs önkéntes munkáját a pongráctelepi lakók nevében is nagyon köszönjük, és mindenkit arra kérünk, segítsenek a későbbiekben tisztán tartani a vágányok környékét – akár későbbi, szervezett önkéntes munkával is! (Pédául egy járványhelyzet utáni TeSzedd! kampány keretében…)
Végül, sajnos nem ismerjük Balázs elérhetőségét, pedig szeretnénk érdeklődni tőle, hogy a munkáltatója által biztosított “önkéntes munkanap” csak egyedi (ez esetben még becsülendőbb) szokás, vagy esetleg van valamilyen kevéssé ismert jogszabály, ami pl. adókedvezménnyel bátorítja ilyesmire a munkáltatókat? Aki tud ilyenről, kérjük, írja meg nekünk a pongractelep@gmail.com címre!
A koronavírus járványhoz kapcsolódó kormányzati intézkedések több bevételi lehetőséget is elvettek az önkormányzatoktól. A 10.kerület.ittlakunk.hu megkérdezte a Kőbányai Önkormányzat jegyzőjét, hogyan alakult a kerületi költségvetés 2020-ban a járványhelyzet közepette, és mi várható 2021-ben?
A jegyző elmondása szerint jelentősen csökkentek a X. kerületi önkormányzat idei bevételei: a gépjárműadója 210 millió Ft, a reklámhordozók építményadója 48,8 millió Ft mínuszt hozott, az ingyenes parkolás bevezetése miatt a járvány első szakaszában 13 millió Ft volt a bevételkiesés, a második szakaszra vonatkozóan még nincs adat.
Az idegenforgalmi adó bevételkiesése is 31,2 millió Ft-ra rúgott, de ennek egy része a központi költségvetésből támogatás jogcímen kompenzálásra kerül. Ezenkívül 2020. évben a szolidaritási hozzájárulási adó mértéke egy kiegészítő felmérés eredményeként 71,4 millió Ft-tal csökkent.
A kieső bevételeket az Önkormányzat a beruházási és felújítási feladatok egy részének elhalasztásával egyensúlyozta: komposztáló udvar létesítése, sportligeti beruházás, játszótér kialakítása, útfelújítások, lakásfelújítások, intézményi felújítások. A 2020. évi költségvetésben megtakarítást a járvány miatt elmaradt rendezvényekhez, programokhoz, akciókhoz kapcsolódóan, illetve az intézmények zárva tartása miatt a vásárolt élelmezésen számoltak.
A kerületi költségvetési egyensúly a fenti intézkedésekkel biztosított, hitelfelvétel a bevételkiesések kompenzálása miatt 2020-ban nem történt, és a következő költségvetési évben sem tervez ilyesmit a Kőbányai Önkormányzat.
Saját kiegészítés: a Kőbánya.hu önkormányzati hivatalos honlapon a 2020-as támogatások között nem találtunk pongráctelepi társasházi pályázatokat, ami végül is érthető a koronavírus járványhelyzetben. Hogy tervez-e 2021-re társasházi pályázati keretet az önkormányzat, azt még nem tudni, mert még nem fogadták el a 2021-es költségvetést. Jelen állás szerint az önkormányzatnak valószínűleg jövő évre is terveznie kell bevétel oldali veszteségeket a járványhelyzet és gazdasági válság miatt, ami nyilván szűkítheti a pályázati lehetőségeket 2021-ben is.
Ugyanakkor idén, 2020-ban Pongráctelepen látványosan sok társasház tudott részleges felújításokat eszközölni, jelentős összegű, még 2019-es pályázaton elnyert önkormányzati támogatással. Ezen társasházi felújításokról egy későbbi cikkben írunk majd.
Nemrég a We Love Budapest beleshetett a színfalak mögé: megnézték, hogyan készülnek a jelmezek, a kellékek és a díszletek, hogy a hatalmas acélszerkezet, ami egykor vonatokat rejtett, hogyan vált a kortárs darabok otthonává.
Az erről készült riportjuk sok és látványos fotót közöl a közönségterekről is, de főleg a valódi műhelyekről, kellékraktárakról, érdemes nézegetni. Kedvcsinálónak közöljük az alábbi fényképét, amin jól látszik az eredetileg vasúti járműjavító csarnok hosszúsága – és a fotón csak az egyik oldalszárny látható…
A MÁV Zrt. beruházásában 2019. júniusában kezdődött meg a Kőbánya alsó vasúti megállóhely felújítása, mely jelenleg is folyamatban van. Több kőbányai lakos is érdeklődött a beruházás megvalósulását illetően, amelyről a MÁV Zrt.-től kapott tájékoztatás alapján az alábbiak tudhatóak.
A karbantartás keretében az eddig elkészült és a 2020. évben még tervezett munkálatok az alábbiak.
A peron és a hozzá tartozó szerkezetek, az aszfaltozás, továbbá a perontető-lámpatestek cseréje és a tartóoszlopok karbantartása megvalósult.
A felvételi épületen lévő óratorony megújult, valamint az épület homlokzatburkolása is megtörtént.
A felvételi épület hátsó, vasúti rézsű felé eső oldalán az elektromos és távközlési vezetékek nagy részének cseréje, a vízelvezetés megoldása az előzetes tervek szerint még ebben az évben elkészülhet.
Kőbánya-alsó a Liget téri buszpályaudvar felől. Fotó: Kőbánya.hu
2021. évben folytatódik a felújítás, a még hátralévő munkálatok a következőek.
A felvételi épület tetőszigetelése, a nyílászárók cseréje és a villámhárító kivitelezése várhatóan a 2021. év első félévében fog megvalósulni.
Várhatóan 2021. év második félévében elkezdődik a felvételi épület belső átalakítása, ami az utazóközönség kiszolgálása mellett elsősorban a szakszolgálati működést segítő átalakítást jelent. A felvételi épületben bérbeadásra, kereskedelmi hasznosításra alkalmas területeket alakítanak ki. Megtörténik a peronhoz vezető lépcső karbantartása is.
Kőbánya alsó vasúti megállóhely és felvételi épület külső karbantartásai munkálatainak tervezett befejezési határideje 2021. év vége.
A felvételi épület belső átalakítási munkáinak befejezése pedig 2022. év végéig várható.
MEGJEGYZÉS: a fenti összesítés nem ír lift beépítéséről, nem véletlenül, mert ilyen tervbe sem volt. Még 2019-ben kérdezett rá egy olvasónk, mert a szolgálati épületben volt régebben egy teherlift, de a MÁV Zrt. a válaszában az anyagi keret szűkösségére hivatkozott, hogy miért nem gondoskodnak az akadálymentesítésről a vasútállomás felújítása során, valamint közölte, hogy korábban ugyan valóban működött egy teherlift, de kizárólag üzemi célból, utasforgalomtól elzárt területen, ráadásul most el is bontják ezt a liftet. Pedig évi félmilliós utasforgalom mellett igazán elkélne egy lift is…
A Budapesti Közlekedési Központ az adventi időszakban, december 5-étől 20-áig, a hétvégi napokon sűríti egyes járatait, illetve nagyobb kapacitású járműveket indít – jelezte a BKK.
A nagykörúti 4-es és 6-os, valamint a budai fonódó hálózaton a 17-es villamos sűrűbben közlekedik. Az újpesti 14-es vonalon nagyobb kapacitású, 3 kocsis szerelvények járnak.
Az autóbuszvonalakon sűrűbb menetrend szerint közlekednek az M3-as metrópótló, 85-ös, a 182-es, a 184-es és a 194-es autóbuszok, továbbá szóló helyett nagyobb befogadóképességű, csuklós autóbuszok közlekednek a 31-es, a 36-os, a 45-ös, a 95-ös, a 104-es, a 109-es, a 123-as, a 130-as, a 148-as, a 161-es, a 202E és a 204-es vonalakon.
A trolibuszok közül sűrűbb menetrend szerint indul a 80-as járat.
Idén volt száz éve a trianoni békeszerződés elfogadása és aláírása, mellyel a történelmi Magyarország elvesztette területének és népességének mintegy kétharmadát, valamint a magyar nemzet egyharmada is a trianoni határokon túl rekedt, a velük ellenséges utódállamok fennhatósága alá kerülve. A nemzeti tragédia évfordulójának kapcsán folytat intenzív és rendkívül szerteágazó történeti kutatásokat az MTA-Lendület Trianon 100 kutatócsoport, akik folyamatosan publikálják eredményeiket a honlapjukon, könyveket jelentetnek meg, konferenciákat szerveznek, stb. Történelmi adatbázisokat is találunk ezen az oldalon, pl. aki tudja (családi történetekből), hogy valamelyik nagyszülője, dédszülője trianoni menekült, jó eséllyel megtalálhatja itt, hogy mikor és hol lépett be a mai Magyarország területére, honnan menekült, mi volt a foglalkozása.
Ma este a Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményben tartott előadást a kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs, a koronavírus járványhelyzet miatt sajnos csak zárt körben, de internetes élő közvetítéssel. Az előadásról készült videó csak pár napig nézhető meg a Kőrösi Kulturális Központ Facebook oldalán. Mi nagyon ajánljuk mindenkinek a szűk egyórás előadás megtekintését, mert teljesen új szempontok szerint láttatja a magyar történelem egyik legnagyobb sorsfordító eseményét. Az előadás exkluzivitása miatt alább mi is igyekszünk összefoglalni a lényegét, különös tekintettel az előadás végén bemutatott kőbányai vonatkozásokra, a Pongrác út 17. szám alatti “másik” Pongráctelep helytörténetére.
Az előadás címe “Ismeretlen Trianon: erőszak, gazdaság, menekülés, 1918-1921”. Ablonczy Balázs bevezetésként felhívta a figyelmet, hogy Trianon, mint történelmi trauma az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált. Bár sokan “képben vannak” valamennyire a történelmi részletekkel, de ez az általános emlékezet, és nem utolsó sorban az elmúlt évszázad megannyi tudományos kutatása is alapvetően a diplomácia- és hadtörténetre van kihegyezve, kiegészülve a Teleki Páltól eredeztethető földrajzi szemlélettel, aminek egyes részleteire még sokan emlékezhetnek iskolai tanulmányaikból. (A trianoni békeszerződéssel Magyarország nem csak területének és népességének kétharmadát vesztette el, de gazdaságilag hasznosítható természeti erőforrásainak jelentős részét is, pl. szinte az összes fenyőerdőt, a vasérckészletek túlnyomó részét, stb.)
Ablonczy Balázs
Azonban az előadása további részében Ablonczy Balázs az eseményeket új megvilágításba helyezve elsősorban a társadalom egyes csoportjainak tapasztalataira fókuszált – a területének, népességének és természeti erőforrásainak nagyobb részét elvesztő országnál vagy nemzetnél átérezhetőbb az egyes emberek által megélt korabeli trauma. Azt igyekezett bemutatni, miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát, és milyen összefüggések tárhatók fel a nagypolitikai döntések és dilemmák, illetve a magyar társadalom mindennapi tapasztalatai között.
Amikor 1918 őszén összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, a történelmi Magyarország lakosságának első megrázkódtatása a háborús élmény volt. Ez elsőre meghökkentően hangzik, de hiába állt hadban a Monarchia 1914 óta, pár rövid idejű és kis területre kiterjedő orosz illetve román katonai betöréstől eltekintve, az otthon maradó lakosságnak 1918 végéig nem volt igazi és közvetlen tapasztalata a “Nagy Háborúról”. Négy éven keresztül elviselték a hátországi civil élet fokozódó nehézségeit (jegyrendszer, hadi cenzúra, háborús sérültek és rokkantak látványa, stb.), de ehhez képest váratlan megrázkódtatás volt a lakosságnak először a széthulló hadseregből hazatérő, talajt vesztett katonák erőszakoskodása, ami többnyire a háborús állapotokért felelősnek tartott helyi hivatalnokok (főleg a jegyzők) megverését jelentette, valamint fosztogatások és rablások terjedtek sok településen. Az 1918 végi erőszakhullámnak országszerte több halálos áldozata volt, mint az 1919/1920-as vörös- és fehérterrornak együttvéve. A halálos áldozatokon túl, áldozatnak tekinthetjük nem csak a megvert, kifosztott embereket is, de azokat is, akik kéretlen szemtanúként látták és traumaként élték meg az erőszakos eseményeket.
A rövid életű Tanácsköztársaság vörös terrorja és az azt követő fehérterror már az 1920-as évektől jól kutatott téma, az összesen mintegy 1500-1800 halálos áldozatuk száma viszont az ország népességéhez és nemzetközi összehasonlításban nem tűnik soknak. Például a harmadannyi népességű Finnországban szabályos vörös-fehért polgárháború zajlott le 1919-ben, mintegy 50.000 halálos áldozattal. Magyarországon viszont sajátos módon a vörösterror és a fehérterror egymást követve zajlott le, talán ennek az időbeli eltolódásnak is köszönhető a viszonylag mérsékelt számú halálos áldozat.
Minderre jött ráadásként a a csehszlovák, román és szerb katonai megszállás katonai erőszakoskodása, különösen a román hadsereg részéről (botozás, verések, kínzások, rablások). A megszállás 1919-es áldozatait eddig még nem nagyon kutatta senki, a jelenlegi adatok szerint több volt, mint a vörösterroré.
Az erőszak mellett szintén újszerű és traumatikus élménye volt a magyar nemzetiségű lakosoknak a kényszerű migráció az utódállamok által megszállt (majd a békeszerződéssel bekebelezett) országrészekből a trianoni Magyarország területére. Elsősorban állami alkalmazottak menekültek: vasutasok, postások, hivatalnokok, akikben nem bízott az utódállamok közigazgatása, és nem is esküdtek fel az utódállamok iránti hűségre. Ez olyan nagy arányú népességi mozgás volt, hogy a trianoni magyar állam – részben anyagi okokból, de a trianoni határokon túl rekedt magyar nemzetiségű régiók “kiürülésétől” is tartva – egy idő után már csak esetileg engedélyezte a trianoni menekültek “bevándorlását”. Sokan nem tudtak rokonokhoz költözni és állami munkahelyüket elvesztve jövedelmük sem volt lakhatásra, így teljes családok laktak hónapokig vasúti vagonokban nagyobb pályaudvarok mellékvágányain. Ilyen menekült vagonlakók éltek 1920-ban például Kőbánya-alsón is.
Az első világháború hadigazdasága után a trianoni békeszerződés szétzilálta a történelmi Magyarország, a földrajzi Kárpát-medence szerves gazdasági fejlődését, különös tekintettel a trianoni határokkal szétszabdalt régiók között megszűnt természetes gazdasági kapcsolatokra. Ennek ellenére a trianoni Magyarország viszonylag gyorsan kilábalt a gazdasági visszaesésből, az 1920-as évek végére az ország GDP-je (területarányosan) már meghaladta a Monarchia utolsó békeévének (1913) GDP-jét, jelentős részben a humántőke fejlődésének (Klebelsberg Kúnó iskolareformja).
De 1923-25-ben még így is hatalmas erőfeszítés volt a magyar állam részéről, hogy valahogyan civilizált lakhatáshoz juttassa a trianoni menekülteket, akik addigra a vagonokból már “átköltöztek” barakkokba. Budapesten több, Habsburg főhercegnőkről elnevezett, első világháború barakk-kórházat építettek át szükséglakásokká, de ezek tényleg szükségállapotú lehetőségek voltak – ilyen volt északi szomszédságunkban, a mai trolibuszgarázs és TEK-laktanya helyén volt Auguszta-telep, amit csak az 1950-1960-as években bontottak el. Ezért a magyar állam egy 300 millió koronás állami lakásépítési programot indított néhány vidéki városban, de főleg Budapesten.
A korabeli X. kerületben két ilyen lakótelep is épült, az egyik a ma már a VIII. kerülethez tartozó Stróbl Alajos (akkoriban Juranics) utcában, a másik pedig déli szomszédságunkban, a Pongrác út 17-ben. Ezen lakótelepek Trianon-központú kutatása még javában zajlik, ezért Ablonczy Balázs néhány régi fotó mellett még csak néhány kisebb megfigyelést és további kutatással megválaszolható kérdést, felvetést ismertetett. Például, bár eredetileg csak trianoni menekültek (mintegy 2.200 ember) költöztek be a Pongrác út 17. több, mint 500 lakásába, de az 1941-es népszámlálás lakásíveinek adatai szerint az 1930-as évek végén megindult egy észrevehető népességcsere. Ennek oka még nem kikutatott, Ablonczy Balázs itt meg is jegyezte, hogy nagyon híján vannak a Pongrác út 17.-hez kötödő személyes emlékeknek, nagyon örülne minden visszaemlékezésnek, naplónak.
Az eddigi kutatásokból már látszik, hogy a trianoni menekült lakosság élén társadalmi életet folytatott a lakótelepen, ugyanakkor észrevehető az írott forrásokból, hogy a Pongrác út 17. lakói kissé elveszettnek érezték magukat a lakótelepet építő állam és a fenntartást vállalni nem igazán akaró főváros között. Sok kutatási kérdés merült fel már eddig is, amivel már foglalkoznak a Trianon 100 kutatócsoportban. Ablonczy Balázs külön említette a “Menekültek Nemzeti Könyörgő Temploma” néven indult mai kápolnát a Pongrác úton, ami a trianoni menekültek lakótelepe által körülölelve sem tudott nemzeti zarándokhellyé válni, aminek szánták eredetileg.
Az előadás zárásaként Ablonczy Balázs felhívta a figyelmet, hogy a trianoni menekültek leszármazottai a mai magyar népesség egyharmadát is kitehetik. Ez persze nem azt jelenti, hogy ilyen sokan Trianon emlékével kelnek-fekszenek, de biztosan rengeteg emberi történet van manapság is Trianonról, amiknek megismerése sokkal érzékenyebbé tehet minket a nemzeti tragédiánk iránt, mint az eddigi, inkább diplomáciaközpontú szemlélet.
Végül a “reklám helye”: az akadémiai Trianon-kutatócsoport elmúlt öt évének eredményeit is összegzi a mai előadás főcímét viselő kötet, ami Ablonczy Balázs szerkesztésében idén jelent meg. Akinek felkeltette az érdeklődését a mai előadásban felvillantott történelmi szemléletmód Trianonról, ajánlott ezt a könyvet is elolvasnia.
