A koronavírus okozta évközi fennakadások ellenére a Pongrác Közösségi Ház az idei esztendőben is sikeresen zárta a gyerekeknek szervezett “Halak, vizek, nádasok…” klubfoglalkozást. Olyannyira sikeresen, hogy június végén megtartották a foglalkozáshoz kapcsolódó, immár talán hagyományosnak is mondható Dunakeszi-horgászhétvégét.
A a klubfoglalkozáson rendszeresen résztvevő gyermekek kerületi önkormányzat és a Dunamenti Sporthorgász Egyesület támogatásával három napot tölthettek el a dunakeszi kavicsbányató partján. A táborozóknak bőven jutott mindenből, amit a foglalkozás neve ígért. Ráadásul voltak ott még récék, hattyúk, gémek, rákok, szúnyogok, eső és pára, valamint sok-sok napsütés, ami a jelek szerint elvette a tóban lakozó halak étvágyát. Ezzel együtt is sikerült azért horogra csalni néhány halat, ami az alábbi fotón is látható. Bővebb fotóalbum a közösségi ház Facebook oldalán tekinthető meg.
Miután a kormány pénzt és támogatást biztosított rá, a Közlekedési Múzeum szerződést írt alá az új épülete tervezésére. A tervezési szerződést a tervpályázaton győztes Diller Scofidio + Renfro irodával (a New York-i iroda 2019 végén a projektre magyarországi leányvállalatot hozott létre) – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A megbízás értéke 7,87 milliárd forint. Ez csak a tervezés költsége, azon belül viszont benne van minden a vázlattervek elkészítésétől kezdve az engedélyezési tervek elkészítésén át a kiállítási tervezésig. A megbízás magában foglalja a Hungária körúti vasúti megállóhely tervezését, egyéb csatlakozó közterületek rendezését, fejlesztését, illetve a Törekvés Művelődési Ház épülete és környéke tervezését.
Május elején jelent meg az a kormányrendelet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum építését és a Törekvés Művelődési Központ felújítását. A vázlatterv, engedélyezési terv és a kivitelezési terv elkészítésére 2021–2023-ban összesen 5,7 milliárd forintot biztosítanak, a beruházás felelőse a Fővárosi Kormányhivatalt vezető Sára Botond lesz kormánymegbízottként.
Az új Közlekedési Múzeum, a MÁV korábbi Északi Járműjavítójának dízelmozdony-javító csarnokát felhasználva, annak átépítésével és bővítésével épül meg nagyjából 30 ezer négyzetméteren.
Zárva lesz a gyógyszertárak többsége, valamint zárva tartanak a háziorvosi rendelők és szakrendelők is július 1-jén, hétfőn az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napján, a Semmelweis-napon. Az egészségügyi államtitkárság kezdeményezésére 2011. óta július 1. – Semmelweis Ignác születésének napja – munkaszüneti nap az egészségügyben dolgozók számára, így ezen a napon a munkaszüneti napoknak megfelelően működik a betegellátás. A 24 órás folyamatos ellátást nem biztosító, egészségügyi dolgozókat foglalkoztató szolgáltatók – háziorvosi rendelők, szakrendelők, gyógyszertárak – ezért zárva lesznek.
Július 1-jén, szerdán csak az ügyeletes gyógyszertárakban lehet hozzájutni gyógyszerekhez, ezen kívül csak néhány patika lehet nyitva, melyek vállalják a rendkívüli munkavégzést.
A 2020. június 28-a, vasárnap esti RTL Klub Híradóban egy 2 perc 20 másodperces riportban foglalkoztak a trianoni menekültekkel, akiknek egy része Kőbánya-alsó pályaudvaron lakott, és a riporter elmondása szerint az 1920-as években “a Pongrác úti lakótelepen” építettek nekik lakásokat. A lakótelepünk térképi megnevezéséhez illően az RTL Klub nálunk forgatott pár vágóképet a riporthoz, ami itt nézhető meg.
Lakótelepünkön forgatott az RTL Klub Híradó, de eltévesztették a házszámot…
Viszont eltévesztette a házszámot az RTL Híradó, mivel a mi Pongráctelepünk 1939-1942 között épült a Pongrác út 9. házszám alatt; fővárosi beruházásban az általános lakásínséget enyhítendő. Ezzel szemben az 1920-as évek elején Budapesten nyomorgó trianoni menekülteknek a Pongrác út 17. szám alatti lakótelepet építette a magyar állam 1924-25-ben. A Pongrác úti kis templom körül lévő földszintes családi házak illetve kétemeletes társasházak alkotta “másik”, időrendben “első” Pongráctelep ez.
A Kőbányai Hírek júniusi számának 12. oldala nagy terjedelemben foglalkozik ezzel a közel-környékünk helytörténetének trianoni vonatkozásaival, igaz, az újságban sem konkretizálják, hogy a Pongrác út 17-ről van szó, csak a Föltámadott Krisztus templom fotójából ismerhető fel a helyes “tájolás”. Ugyanakkor ezen az újságoldalon is láthatunk egy tévesen beazonosított régi fényképet. A jobb felső sarokban lévő fotó felirata szerint “1922, lakóház építése a Pongrác-telepen”, “Fotó: Fortepan, Jankovszky György”. Utóbbi a fénykép adományozója, nem a készítője, magán a fotón pedig a háttérben felismerhető a mai Főgáz telephely Zách utcai oldalán (1916-1989 között állt) gáztartó és a ma is meglévő kémény. Márpedig ezen két háttérelem elhelyezkedéséből és relatív közelségéből következik, hogy a fényképen látható építkezés nem történhetett a Pongrác út 17. sz. alatti lakótelepen, hanem sokkal inkább a mi Pongráctelepünkön; konkrétan a mai Salgótarjáni utca 47-51. társasházak (régi 8., 9. és 10. épületek) valamelyikének építését fotózhatta az ismeretlen szerző, 1939/1940-ben.
Ezen fotó a FORTEPAN oldalán szerencsére helyes hivatkozással látható. (Bár, igazság szerint a fénykép csak nagy valószínűséggel, de nem 100%-os bizonyossággal készült lakótelepünk építéséről.)
Amíg a koronavírus miatt elrendelt országos veszélyhelyzet tartott, a társasházak nem tartottak közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie – szólt a rendelkezés. Ez idő alatt a közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt és az intézőbizottságot sem. Ha a megbízatásuk automatikusan lejárna ebben az időszakban, akkor értelemszerűen meghosszabbodott.
Tehát, ha eddig nem volt meg az idei éves, tavalyi beszámolót elfogadó közgyűlés, van rá nagyjából kilencven napotok megszervezni. Az új határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. nap, azaz szeptember 16.
Új honlapot hozott létre a fővárosi önkormányzat, melyen bárki elmondhatja, hogy szerinte minek és milyen irányba kellene a leginkább fejlődnie Budapesten.
2020-ban új fordulatot vesz a tervezés folyamata Budapesten. A város fejlesztésének alapja a különböző szektorok közötti együttműködés, egy digitális részvételi platformon történő közös munka lesz. Az Okos Város módszertant alkalmazva, a fővárosi tervek kidolgozása során a koordinátor irodák kapcsolatot teremtenek a projektek érintettjei között, akik egy erre a célra létrejött digitális térben, később pedig párhuzamosan szakági tematikus munkacsoportokban (így például lakhatás, klímavédelem, közlekedés) fogalmazhatják meg véleményeiket, céljaikat, elvárásaikat a fejlesztésekkel kapcsolatban – írja a fővárosi önkormányzat.
A város működésének átalakítása tehát nemcsak elviekben igazodik a városlakók és a vállalkozók elképzeléseihez, hanem velük együtt szeretnék kijelölni a legfőbb irányokat és beavatkozási területeket. Ezzel a céllal készült el az its2027.budapest.hu oldal, ahol amellett, hogy a tervezés folyamatáról lehet tájékozódni, kérdőívek kitöltésével máris be lehet csatlakozni a tervezésbe.
A közös (Integrált Településfejlesztési Stratégia ITS néven futó) munkában bárki részt vehet, és olyan dolgokban mondhat véleményt, mint például a Duna partjainak szorosabb kapcsolódása a városhoz, a tömegturizmus problémáinak kezelése, vagy akár új közparkok létesítése.
„Sok fejlesztés megvalósítása továbbra is a rendelkezésre álló fejlesztési források függvénye lesz, amin a jelenleg kialakult gazdasági válsághelyzet nehezít. Keressük azokat az eszközöket, beavatkozásokat, amitől a város otthonosabb, szerethetőbb lesz, amit a város fejlődését fontosnak érző partnereinkkel együtt megvalósíthatunk.
A stratégia tehát nem más, mint annak összegzése, hogy a kitűzött jövőkép elérése érdekében a következő 6-7 év alatt – a rendelkezésre álló erőforrások, lehetőségek és társadalmi igények figyelembevételével – milyen utat, milyen beavatkozásokat és eszközöket választunk, hogy azzal a lehető legjobb, legkívánatosabb eredményt értjük el – ha lehet, a leghatékonyabban” – olvasható a városvezetés felhívásában.
„Kőbánya számít Rád” címen ismét meghirdették a szociális alapú tanulmányi ösztöndíjat. Pályázni július 6-ig lehet. Az általános iskola 5-8. évfolyamos tanulói 5 ezer forint/hónap, a középfokú oktatási intézmény tanulói 10 ezer forint/ hónap összegre pályázhatnak. Az ösztöndíj 2020 szeptemberétől 2021 januárjáig, öt hónap időtartamra szól. A pályázat benyújtásának feltétele:
kőbányai lakcím,
71.250 forint alatti egy főre jutó jövedelem a családban,
megfelelő tanulmányi eredmény.
A pályázat részleteiről az önkormányzat oldalán lehet olvasni (ugyaninnen letölthető az adatlap is).
2020. május 15-én indult a „Virágos balkonok, virágos kertek” elnevezésű, pályázat, a Magyar Turisztikai Ügynökség több mint hat héten át várja az előkertekről és erkélyekről készült fényképeket. A negyedszázadosnál is hosszabb múltra visszatekintő Virágos Magyarország verseny hazánk legnépszerűbb környezetszépítő kezdeményezése, idén, a pandémiás körülményekhez igazodva átalakul.
A verseny 27 éves fennállása alatt még egyszer sem maradt el, így idén, a helyzethez alkalmazkodva is megrendezik a Virágos Magyarországot, csak egy különleges formában. “2020-ban az önkormányzatok helyett az egyéni erőfeszítéseket ismerjük el, így kaphat díjat a legszebb balkonkert, a legvirágosabb előkert tulajdonosa” – mondta az MTÜ vezérigazgatója. Guller Zoltán abban bízik, hogy az átalakult verseny a hazai díszkertész szakmának is támogatást nyújthat ebben a példa nélküli helyzetben.
Pályázni 2020. május 15-étől lehet összesen 6 db balkonkerti/előkerti fotóval és egy legfeljebb 400 karakteres leírással, 2 kategóriában („Legvirágosabb balkon” és „Legvirágosabb előkert”).
A fotókat 2020. július 1-jéig várják a szervezők a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny honlapján (palyazat.viragosmagyarorszag.hu).
A verseny fővédnöke Borbás Marcsi, a szakmai zsűri tagja Bálint Gyuri bácsi és számos neves kertészeti szakember, akik kategóriánként az első 3 legvirágosabb balkont és előkertet díjazzák majd 150 ezer forintos kertészeti utalványokkal az augusztusi eredményhirdetésen. Ezenkívül 7-7 pályázatot 100 ezer forint értékű kertészeti utalvánnyal jutalmaznak, továbbá egyedi, tematikus díjakat is kiosztanak a különleges pályaműveket beküldők között. A közönség is szavazhat kedvenceire, mindkét kategória 3-3 legnépszerűbb pályázata 100 ezer forint értékű kertészeti utalványt nyer.
Felépülhet a Mázsa téren az új uszoda és kosárlabda csarnok, miután döntött a kormány arról, hogy támogatja a beruházást – jelentette be D. Kovács Róbert kőbányai polgármester.
Már tavaly elkészültek a Kőbányai Sportcentrum, valamint a Mázsa téri sportcsarnok és uszodakomplexum kivitelezési tervei. A létesítmény Kőbányán, a volt Mázsa teret is magába foglaló két különálló önkormányzati tulajdonú telken jön létre.
A vasúti pálya és a Bihari út közötti kisebbik, közel 13600 négyzetméter nagyságú telken egy 500 fő befogadó képességű lelátóval, FINA minősítésű, 50 méteres versenymedencével, bemelegítő és tanmedencével ellátott uszodakomplexum épül. A Bihari út túloldalán elhelyezkedő, közel 17500 négyzetméter alapterületű nagyobbik telken pedig egy 3000 nézőt befogadó sportcsarnok lesz, melyet a FIBA előírásoknak megfelelően a kosárlabda sportra kellett optimalizálniuk a tervezőknek.
A környező utak és közművek is megújulnak. A kivitelezői közbeszerzés lebonyolítása és a kiviteli szerződés megkötése után kezdődhet majd az építkezés, melynek átfutási ideje várhatóan mintegy másfél év lesz.
Az új sportcentrum uszodai részébe a mintegy 50 éves Kőér utcai uszodából költöznének át az úszóakadémia sportolói, a másik épület pedig három, keresztbe forgatott normál kosárlabdapálya elhelyezésére is elegendő lesz. A pályákat ebben az esetben motoros mozgatású függönyök választják el egymástól, így akár hat csapat is edzhet, illetve játszhat mérkőzést ugyanabban a teremben. A centerpálya kialakításával akár nemzetközi mérkőzés megrendezésére is sor kerülhet a tervek szerint.
A küzdőtéren a kosárlabdán kívül más labdajáték is űzhető: a burkolaton a tervezők helyet biztosítottak a röplabdának, kézilabdának, és a teremfocinak is. A létesítményben ezeken kívül külön megközelítéssel és öltöző csoportokkal, 300 – 300 négyzetméteres edzőtermeket alakítottak ki az ökölvívásnak, valamint a birkózó és a szumó sportnak.
A sportcsarnok mellett lesz egy 300 személygépkocsi parkolását ellátó parkolóház, melynek zöldfelülettel ellátott tetőszerkezetén kap helyet három darab B3*3-as – a streetballhoz hasonló- kültéri kosárlabda pálya, mintegy 500 fős lelátóval.
A tervekről a Magyar Építők oldalán több fotót is látható. Pongráctelepi szemmel feltűnő, hogy a Mázsa téri közlekedési csomópontot át fogják építeni olyan módon, hogy a Mázsa térről is be lehessen hajtani gépjárművel a Bihari útra.
