Verbai Lajos, a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény vezetője osztott meg a Facebookon egy apró, de érdekes helytörténeti adalékot: Kőbánya címerének részleteiről eddig is tudhattuk, hogy a középső kis pajzson a Csősztorony a hajdani kőbányai szőlőskerteket jelképezi, míg a csákányos oroszlán a X. kerületnek nevet adó kőbányászatra, a gabonaszálat mancsában fogó oroszlán pedig a sörgyártásra utal.

Az viszont új érdekesség, hogy a fekete és ezüst sávok száma nem véletlenül annyi, amennyi, ugyanis a kerületi dűlőkre utalnak. A Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése után kialakított Kőbánya, X. kerület lényegében teljes területe külterjes volt, ezért akkoriban még nem városrészeknek, hanem dűlőknek hívták Kőbánya nagyobb területrészeit. A címer jobb felső sarkában lévő sáv jelképezi Laposdűlőt, ami ma is Kőbánya része a Hungária körút – Kerepesi út – Pongrác út – Kőbányai út által határolt területen, azaz Pongráctelep is Laposdűlő egy kisebb része.

A fenti képen minden címersáv feliratozva van, így olvashatunk ma már meglepőnek tűnő dűlőneveket, ami arra utal, hogy 1950 előtt a X. kerület nagyobb kiterjedésű volt a mainál, korábban hozzátartozott a mai VIII. kerületben lévő Kerepesi temető, a Hungária körút nyugati oldala, a Józsefvárosi pályaudvar és a GANZ gyártelep, valamint a Tisztviselőtelep is, sőt, a XIV, kerület létrehozásáig Kőbánya része volt Rákosfalva is (a Kerepesi út északi oldalán).

A fent látható címer, mint rajz (feliratok nélkül) Felsmann Tamás grafikusművész alkotása, amit alkotói pályázatot követően, 2000. december 7-én fogadott el az önkormányzat Kőbánya címerének. A címer tartalmai elemeit viszont már a 46/1993. (XII.7.) sz. önkormányzati rendelet előírja, azóta is változatlanul.

Forrás: Verbai Lajos Facebook oldala