Pongráctelepi szempontból ez inkább csak nyári uborkaszezonos hír, de így is érdekes a G7.hu hírportál mai cikke, ami arról számol be részletesen, hogy egyéb egyéb területek mellett Budapest déli és keleti területére is lehet pályázni kőolaj- és földgázkutatás, valamint termelés céljával. A G7 által szerkesztett térkép szerint szinte teljes Kőbánya, így lakótelepünk is beleesik az ún. “Érdi szénhidrogén koncessziós területbe”. Aki 2019 végére győztesként kerül ki a pályázati körök után, az jövőre már el is kezdheti a Budapest közel fele alatti szénhidrogén kincs felderítését, majd kitermelését.
A G7 cikke hivatkozik egy 260 oldalas szakmai dokumentumra is, amely a koncessziós terület nagy részét kitevő beépített részeken lakó embereket az olajkutak, üzemek, tárolók és általában a termelés akadályaiként jeleníti meg, de nem ír arról, hogy az olajtermelés felfuttatásának milyen hatása lenne mondjuk az olajkutak környékén lakók ingatlanáraira, vagy hogy hogyan befolyásolhatja ez az emberek életminőségét, milyen társadalmi ellenállásba ütközhet, semennyi szó nem esik.
A bányatörvény 2010 utáni módosításánál jelentősen egyszerűsítették és több szempontból is rugalmassá tették az engedélyezési folyamatot, de azért a pesti kitermelés esetében így is szigorú korlátnak tűnik, hogy belterületen elvileg nem folytatható bányászati tevékenység. Ezt néhány fővárosi önkormányzat fel is rótta a vizsgálati jelentés szerint, Ferencváros és Zugló például egyenesen azt írta a bányászati hivatalnak, hogy területén egyáltalán nem jöhet szóba semmiféle bányászati termelés. Más önkormányzatok nem ilyen kategorikusak, több helyen nagyon is számításba jöhetnek a budapesti külterületi részek. Rákerestünk a hivatkozott földtani jelentésben a X. kerületre, a Kőbányai Polgármesteri Hivatal, Hatósági Főosztály, Építésügyi és Környezetvédelmi Osztály véleménye szerint a tanulmányban foglaltak a
településrendezési eszközökkel összhangban vannak; a településrendezési
tervek tiltó, korlátozó rendelkezéseket nem tartalmaznak.
Egyébként technológiailag a beépített területek alatti kőolajat, gázt is ki lehet termelni, a beépítetlen szomszédságból indított ferde fúrással; olyannyira, hogy a G7 által hivatkozott szakmai anyag több helyen is leszögezi, hogy „egy város sem jelent akadályt egy-egy szénhidrogén tározó biztonságos letermelésénél”. Összességében azért így sem kell tartanunk attól, hogy egyszer csak az alábbi fotómontázshoz hasonló látványra ébredjünk Pongráctelepen… (Bár a Csilla utcai vasúti töltés túloldalán lévő ún. vasúti delta pont ideális senkiföldje lenne ilyen olajkutak telepítéséhez.)
Forrás: G7.hu