Ma este 17:00-20:00 óra között zajlott le a Kőbányai Önkormányzat szokásos, évente megtartott közmeghallgatása, amin bárki kérdezheti közügyekről az önkormányzatot. Ilyenkor a pódiumon a polgármesteren kívül az alpolgármesterek, képviselők, a főjegyző, néhány szakhivatalnok, a kerületi közterület-felügyelet és rendőrség vezetője, valamint olyan külsős “vendégek” szoktak helyet foglalni, mint a MÁV vagy a BKV képviselője. Magát a közmeghallgatást D. Kovács Róbert Antal polgármester vezette le, többnyire ő válaszolt a kérdésekre, de sok esetben Dr. Szabó Krisztián jegyző adott jogi-közigazgatási jellegű választ, néha pedig az adott téma szakmai felelősének adta át a mikrofont a polgármester. A kérdéseket papíron lehetett előre leadni a közmeghallgatás előtt és közben, de élőszóban kellett elmondani, mikrofonba, legföljebb három percben, ami a legtöbb kérdezőnek kevés volt; ezért alkalmazza a polgármester már évek óta a fotónkon is látható “közlekedési” lámpát, ami a 3 perc nagy részében zölden világít, a vége felé narancssárgára vált, és az idő lejártát pirossal jelzi.

A pódium első sorában balról jobbra: Révész Máriusz kormánybiztos, Radványi Gábor és Weeber Tibor alpolgármesterek, Dr. Szabó Krisztián jegyző, D. Kovács Róbert Antal polgármester, Mustó Géza és Somlyódy Csaba alpolgármesterek, Kovács Róbert képviselő, tanácsnok. (Középen hátrébb a X. kerületi rendőrkapitányt távollétében helyettesítve válaszol a BRFK egy munkatársa.)

De még a kérdések-válaszok majdnem három órája előtt mintegy 20 percben a polgármester tartott beszámolót az önkormányzat 2019. évi tevékenységéről, eredményeiről. Ezt az előadást sajnos lekéstük, így csak a közmeghallgatásokra ugyancsak szokásosan kiadott önkormányzati füzetben találtuk meg az alábbi, Pongráctelepet érintő 2019-es témákat, melyek újdonságot nem tartalmaznak, de azért érdemes itt összefoglalni.

A Gyöngyike Bölcsőde és Óvoda között új kerítést épített az önkormányzat, megerősítették a pincét, hőszigetelték a a bölcsőde homlokzatát és az udvaron új elektromos árnyékolókat építettek be, mindösszesen 57.786.000 Ft értékben. A Gyöngyike Óvoda utcai kerítését is felújították, az óvoda homlokzatát is hőszigetelték, akárcsak a padlásfödémet, valamint új előtetőt építettek, összesen 47.587.000 Ft értékben. Az óvodával és bölcsődével egy épülettömbben lévő Gyermekek Átmeneti Otthonában is homlokzati és padlásfödém hőszigetelést végeztek 14.010.000 Ft értékben. Vagyis a “Gyöngyike tömb” elsősorban energetikai felújítására összesen több, mint 119 millió Ft-t fordított idén a Kőbányai Önkormányzat, ami mindenképpen jelentős beruházás, és ráadásként a hőszigetelés festése sokat dobott az amúgy egyszerű homlokzat megjelenésén is. (A jelek szerint egyébként folytatódik a hőszigetelés a szintén a tömb részét képező Pongrác Idősek Klubjával is, amely esetében egyéb felújításokat is tervez az önkormányzat már a 2020-as évben.) Ezenkívül, konkrét említés nélkül, jobbára általánosságban ír a brosúra a kerületi játszóterek építéséről és felújításáról, mely utóbbiban a pongráctelepi központi játszótér is részesült; bár a nyár nagy részében, építésre hivatkozva, de valójában munkálkodás nélkül zárva tartott játszótér miatt sok pongráctelepi szülő inkább megkeseredett szájízzel örült az új, kisebb gyerekekre is tervezett játékoknak.

Az éves beszámoló után összesen mintegy 16 kérdező kerületi lakos kérdés feltevései és a válaszadások egészen 20:00 óráig tartottak – a közmeghallgatáson az évi egyszeri jelleg miatt nincs határidő, amíg van írásban leadott, közérdekű kérdés, addig a teljes önkormányzati testület is kitart a pódiumon (tavaly ilyenkor kb. este fél tízig húzódott el a közmeghallgatás a rengeteg kérdés miatt). A ma kérdező lakosok Kőbánya több lakónegyedéből jöttek, általában kimondottan helyi témákat felvetve, mint ahogy mi is pongráctelepi szemszögből jegyzeteltünk és kérdeztünk is.

A ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmával járó zajhatás hosszú évek óta visszatérő panasztéma a kőbányai közmeghallgatásokon. Most meglepő módon nem szólaltak fel a leginkább érintett újhegyi és délebbi lakosok (talán belefáradtak a szélmalomharcnak tűnő küzdelmükbe), de így is akadt olyan kérdező, aki bevallása szerint csak 2018. augusztus 16-a óta érzi át a téma súlyát, amióta új eljárási rendben szállnak fel a repülőgépek, Kőbánya sokkal nagyobb részén zavarja a lakosságot a ferihegyi repülőzaj, azóta már Pongráctelepen is többen szóvá tették ezt. Most a főjegyző azzal tudott biztatni, hogy a kőbányai önkormányzat másokkal egyetemben már évek óta pereskedik a légiforgalmat irányító Hungarocontrol Zrt.-vel, s a bírósági eljárás jelen szakaszában már jó esély látszik arra, hogy végül akár újra lehessen/kelljen meghatározni a repülőtér körüli zajvédelmi zónákat.

A Mádi utcai lakótelepről egy fiatalember minden lakótelepi lakost érintő témában kérdezett: nem szereti a negyedik emeleti lakásába felcipelni nap, mint nap a biciklijét, amivel munkába is jár, viszont közterületen sem meri kint hagyni éjszakára a biciklijét, még a legjobb lakattal sem. Ezért az iránt érdeklődött, hogy az önkormányzat foglalkozna-e zárt közterületi bringatárolók létesítésével a lakótelepeken, vagy legalább (átmeneti) megoldásként kerékpár támaszok telepítésének is örülnének a környéken. D. Kovács Róbert Antal polgármester válasza szerint maga a kerületi önkormányzat már tervezget valamilyen zárt tárolós megoldást; jelenleg a szabályozási környezetet vizsgálják, majd haza és külföldi mintákat is keresnek – ilyeneket most mi is kerestünk az interneten:

Helytakarékos, zárható kerékpártároló Győrben.

Ezenkívül a pódiumon helyet foglaló Révész Máriusz, korábban kőbányai önkormányzati, jelenleg országgyűlési képviselő, és egyben “a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos” is válaszolt, mivel ő kormánybiztosként jelenleg egy pályázati rendszer kidolgozásával foglalkozik, melynek keretében az önkormányzatok 30%-os támogatásra pályázhatnak majd, igaz nem zárt, hanem csak fedett kerékpártárolók létesítésére. Továbbá mindketten említették a következő években állami forrásból kiépülő Rákos-patak menti bicikliutat, amire a kőbányai önkormányzat tervez ráhordó kerékpárutat építeni a Tárna utcai gyalogos vasúti felüljáró átépítésével, és a kerület több pontján (főleg Ó- és Újhegyen) várhatóak kisebb-nagyobb útszakaszok kiépítése. Egy Harmat utcai lakos azt nehezményezte, hogy a Harmat utcában a járdán vezetett bicikliút balesetveszélyes a gyalogosokra nézve. Ezzel a polgármester és a kormánybiztos is egyetértett, hogy előbb-utóbb az úttestre kell terelni a bicikliseket, kétoldali, menetirányhelyes sávok kiépítésével, de ehhez ugye szélesíteni kell a meglévő utakat, ami az anyagi vonzat mellett érdeksérelmek leküzdésével is jár. Végül a polgármester említést tett egy január végére tervezett kőbányai bringás lakossági fórum tervéről, amire igyekszünk elmenni, és már előzetesen, írásban is felvetni ötleteket Pongráctelep biciklis közlekedési kapcsolatainak javítását illetően.

Saját kérdéseink a Pongráctelep tágabb környékén zajló “ingatlanfejlesztésekhez” kapcsolódtak. Ami pongráctelepi szempontból a legfontosabb kérdésünk volt: az Egészségház jelenleg várható bezárási időpontjára kérdeztünk rá. Az új szakrendelő a jelenlegi tervek szerint 2020. szeptemberétől fogadhatja majd a pácienseket a Maglódi úton, vagyis a pongráctelepi és környéki lakosok nagyjából jövő nyár végéig élvezhetik a népligeti Egészségház viszonylag kényelmes közelségét. A Bajcsy Kórház mellett épülő új kerületi szakrendelő biztosan jobban felszereltebb lesz, és remélhetőleg a nagyobbra tervezett kapacitása a várakozási (előjegyzési) időt is csökkenti, de a Hungária körút térségében élő kőbányai lakosoknak ezzel együtt is fájdalmasan sokkal többet kell majd utaznia a Maglódi útra átköltöző Egészségházba. Éppen ezért arra is rákérdeztünk, vagy inkább felkértük az önkormányzatot, hogy lobbizhatna a BKK-nál, hogy a jövőben a 37-es villamos hétköznaponként legalább a reggeli és esti csúcsidőszakok közötti nappali idősávban is végigmenjen az Új Köztemetőig, ne forduljon vissza a Sörgyárnál. Egy ilyen “járatsűrítéssel” a Hungária körút (és Kolozsvári utca) térségében lakóknak átszállásmentes, közvetlen kapcsolata lenne/maradna az új rendelőintézettel, rendelési időben. A polgármester elgondolkozott ezen a felvetésen, valamint említést tett az Albertirsai úton közlekedő 10-es busszal kapcsolatos, de nem részletezett önkormányzati tervekről.

A Mázsa térre tervezett uszoda- és csarnok építéséről az önkormányzati brosúra is ír, miszerint már 2022-re megépülne, de a polgármester ezt túl optimista bejegyzésnek minősítette, mondván még nincsen állami forrás a több milliárdos beruházásra. Addig is, az önkormányzat már túl van a szabályozási terveken, az engedélyeztetésen, és ez év végéig kész lesz a közműkiváltás is. Azonban arról is szót ejtett, hogy az állami beruházás miatt igazából csak úgy lesz esélye egyszerű (nem sportoló) kőbányai lakosoknak is használnia a tervezett uszodát és csarnokot, ha erre az önkormányzat tud majd ilyen-olyan szerződéseket kötni az állammal (ezek szerint az állam működtetné is a leendő Mázsa téri sportlétesítményt).

A Hungexpo vásártelep szeptemberben megkezdődött felújítása-fejlesztése kapcsán arra kérdeztünk rá, hogy várható-e az 50 milliárdos állami forrásból, vagyis jelentős mértékben felfejleszteni kívánt Hungexpo tömegközlekedési kapcsolatainak fejlesztése is? Mert egyre kevesebb idő marad komoly műszaki beruházásokra a 2021 őszén esedékes vadászati világkiállításig, mely három hónap alatt akár nagyságrenddel több látogatót vonzhat, a mai átlagos Hungexpo-rendezvényekhez képest, amiknek a megközelítésével így sokan vesződnek: a dugóban araszoló 10-es (régi 100-as) buszon, a parkolási díjat megfizetni nem akaró autósok által elfoglalt lakóövezeti parkolóhelyeken és a 37-es villamos Pongrác úti felüljáróján, majd a rossz állapotú ösvényen végigbotorkálva. A szeptember 30-i ünnepélyes alapkő letételről mi is hírt adtunk, kiemelve, hogy akkor nem esett szó semmilyen konkrét közlekedésfejlesztési elhatározásról, vagy legalább tervről.

A polgármester elmondta, hogy több szinten zajlik a gondolkozás a lehetőségekről, mert azt mindenki elismeri (a Hungexpót fejlesztő állam, a főváros és a kőbányai önkormányzat), hogy bővíteni kell a Hungexpo megközelítését. Egyes tervekről már évekkel ezelőtt olvashattunk a médiában, mint a leglogikusabbnak és talán legegyszerűbbnek tűnő verzióról, a hajdani 29-es villamos pályájának visszaépítése, de a polgármester olyan, általunk még nem ismert opciókat is felsorolt, mint a Királyvágány révén vasúti kapcsolat, vagy a ferihegyi repülőtérre tervezett gyorsvasút a jelenlegi tervek szerint megállna Kőbánya-alsón, de akkor már megállhatna a Hungexpo előtt is. Ezenkívül az önkormányzat erősen támogatná a cegléi vasútvonal keleti oldalán a Pongrác úthoz hasonlóan végigvonuló közút kiépítését, vagyis az Albertirsai út és a Korponai utca összekötését, valahogyan a 37-es villamos S-kanyarján keresztül (“Korponai-átjáró”). A legérdekesebb tömegközlekedési koncepció szerint a Pillangó utcai metrómegállótól egy gyalogos alagút vezet a Kincsem Park lóversenypályájának közepéig, és ezt az alagutat akár meg lehetne hosszabbítani a Hungexpóg, mozgójárdával kiegészítve. Mindehhez mi még azt tettük hozzá a közmeghallgatáson, hogy az országos médiában bő két évvel ezelőtt ment körbe a híre egy szigetüzemben, csak a Pillangó utcai metrómegálló és a Hungexpo főbejárata között közlekedő (egyvágányú) gyorsvillamos terve – de ennyi erővel akkor már egy ilyen villamosvonalat össze lehetne kötni a hajdani 29-es villamos visszaépíthető pályájával, és akkor két irányból is lehetne kötött pályás tömegközlekedési kapcsolata a Hungexpónak (és a Kincsem parknak is).

Végül a Hős utcára kérdeztünk rá: hol tart most, és meddig tarthat a gettó szanálásának folyamata, különös tekintettel arra, hogy az állam által az önkormányzatnak e célra adott 2,1 milliárd Ft támogatás felhasználásának eredeti határideje 2019. év vége. A polgármester azt válaszolta, hogy már megkérték az állami támogatás határidejének egy éves meghosszabbítását, bár lehet, hogy ez túl optimista megközelítés, de azért reméli, hogy a pereskedésekkel együtt is sikerül kiköltöztetni 2020 végéig minden Hős utcai lakást, ami után jöhet a bontás, amit már nagyon várnak a Hős utca környékén élők.

És ha már a Hős utcai gettó felszámolása: ebben a témában olyan sok kérdés-válasz hangzott el a közmeghallgatáson, hogy erről külön cikkben számolunk be.