A Kőbányai hírek című önkormányzati havi újság novemberi számában figyeltünk fel az alábbi plakátra, ami szerint lakossági véleményezésre bocsátanak újabb terveket, módosításokat a kőbányai önkormányzat területén, vagyis a X. kerületben. A plakáton olvasható hivatkozások a Kőbánya.hu hivatalos önkormányzati honlap ezen aloldalán találtuk meg, ide további aloldalak vannak belinkelve. Az összesen négy PDF dokumentumot átnéztük, és igyekszünk kiemelni belőlük pongráctelepi szemmel a helyi érdekű részleteket. Tekintettel az így is nagy terjedelemre, több cikkben ismertetjük a négy PDF dokumentumot.
A Budapest X. kerület Kőbányai Önkormányzat hatályos kerületi építési szabályzatának egybeszerkesztése 40 db BVKSZ alapú kerületi szabályozási tervvel című tervezet négy kötetből áll (a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. szerkesztésében), ezekből az I. kötet a Megalapozó munkarész. Ebben az anyagban lényegében a jelenlegi állapotot ismertetik, történeti kitekintéssel, és a jövőre vonatkozó eddigi tervekkel.
A területfejlesztési dokumentumokkal és a területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata azért fontos, mert Budapest, és benne Kőbánya területrendezését országos törvények is szabályozzák: Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló, 2019.03.15-én hatályba lépett, 2018. évi CXXXIX. törvény MÁSODIK RÉSZE Az országos területrendezési terv és a HARMADIK RÉSZE A Budapesti agglomeráció területrendezési terve érinti. A területfejlesztési és területrendezési tervek Kőbányára releváns megállapításait részletesen Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Képviselő-testülete a 335/2015. (IX.24.) KÖKT határozattal jóváhagyott X. kerület Kőbánya Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó kötete tartalmazza.
A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció (767/2013. (IV. 24.) Főv. Kgy. hat.) Laposdűlő déli részét, gyakorlatilag a volt Északi Járműjavító területét is jelöli barnamezős beruházási területként, ahol ugye az Eiffel Műhelyház kialakításával már zajlik is a funkcióváltás, iparterületből kulturális negyed lesz – az ipari örökség újrapozícionálásával (a Közlekedési Múzeum és a Kőbányai Zenei Stúdió ideköltöztetésével, illetve az Eiffel Műhelyház további terjeszkedésével). A Népliget esetében a cél a zöldfelület rekreációs célokat szem előtt tartó minőségi fejlesztése.
A közlekedési infrastruktúra részletesebb ismertetésénél a kőbányai II. rendű főutak között sorolják fel a Salgótarjáni utat, míg a Pongrác út nincs sehol megemlítve (ezek szerint nem főút?). Viszont a területi szabályozási tervben (TSZT) van egy távlatilag kialakítani tervezett felszín alatti vasútvonal éppen Pongráctelep délkeleti sarka alatt, ami a Déli körvasút és a Nyugati pályaudvar-Cegléd vasút vonal között teremtene közvetlen, zavarmentes kapcsolatot.
Vasútvonalak védőtávolsága került kijelölésre a kerületet érintő vasútvonalak esetében. A 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 38. § (10) bekezdése meghatározza a vasútvonalak működése miatt a szomszédos
területeken korlátozással érintett sáv szélességét. Az országos törzshálózati vasúti pályák szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vasútüzemeltető, vasútfejlesztő és a közlekedési szakhatóság hozzájárulása szerint helyezhető el a vasúti közlekedésből fakadó elektromos és rövidhullámú zavarás, por, rezgés és zajterhelésre való figyelemmel. Ezt a részt azért másoltuk be szó szerint, mert lényegében erre hivatkozással nem támogatta a kőbányai önkormányzat a pongráctelepi lakosok igényét, hogy a kutyafuttató hátsó részében esetleg sportolásra is lehetne hely (pl. kosárlabda-, tengópálya, pingpong asztalok).
Az alább kimásolt tervlapon sárgával jelöltük Pongráctelep területét, és jól látszik a távlatilag tervezett vasúti alagút, illetve a Salgótarjáni út felüljáróval tervezett összekötése az Albertirsai úttal és a Jászberényi úttal. Ez régebben még az M4 autópálya bevezető szakasza lett volna, ezen a tervlapon már csak másodrendű főútként van feltüntetve, de túl sok realitása ennek sincs, talán csak akkor lenne rá pénz, ha Budapest tényleg olimpiát rendezne, aminek egyik helyszíne a Hungexpo lenne. Ebben az összefüggésben már értelmezhető az is, miért sorolták a Salgótarjáni utat a II. rendű főutak közé (amit két bekezdéssel feljebb észrevételeztünk).
Egy másik tervlapon arra figyeltünk fel, hogy a Salgótarjáni út Zách utca és Pongrác út közötti szakasza alatt nagynyomású gázvezeték van, ami nem csoda, hiszen a Salgótarjáni út 45. szám alatti Főgáz telephelyen régebben a főváros legnagyobb gáztartálya, illetve a Kőbányai Gázgyár működött. A telephelyen ma már csak a gázüzemű kukásautók és BKV buszok vételeznek üzemanyagot, egyébként a szerelőkocsik bázisa és céges irattár működik itt már az 1990-es évek óta.
A kőbányai zöldfelületeket ismertető fejezet külön említi a Pongráctelep keleti szélén, a Pongrácz út melletti zöldfelületet, ami a Kis-Pongrác projekt által 2014-2015-ben végzett felújítása óta “a korábbiakhoz képest új rekreációs lehetőséget (fitnesz‐park) kínál. A dús lombsátrat adó beállt faállományt japánakácok alkotják.” Ide kívánkozik egy másik tervlap megfigyelése, amin a Keleti pályaudvarból jövő vasútvonal és a Déli körvasút menti-közrefogott sáv, gyakorlatilag a vasúti delta területe (a Hungária körút, Pongrác út és a Kőbányai út közötti szakaszon) a jelmagyarázat szerint “jelentősebb kondicionáló zöldfelületként” van jelölve. A fogalom nincs ismertetve az anyagban, de ezen a linken találtunk kifejtést: a kondicionáló célú zöldfelületek ökológiai, rekreációs, esztétikai szolgáltatásokat nyújtanak. Ide tartoznak a városi zöldterületek (közparkok, közkertek), fasorok, külterületeken a tájképvédelmi takarófásítások. Ez ránézésre reális, mert elég dzsungelszerű a Csilla utcai vasúti töltés, az más kérdés, hogy a harmadik vágány hónapok óta tartó építése során jelenleg eléggé feltúrják a vasúti delta mezős részét.
Bár Kőbánya nagy része játszóterekben bővelkedik, kevésbé kedvező a helyzet a kisebb lakónépességű kerületrészek esetében. Laposdűlőn a helyi igényeket kielégítő zöldfelületek, játszóterek megtalálhatók. A városrészt délről vasút határolja, így a Népliget, mint legközelebbi jelentős méretű zöldfelület, közvetlenül nem megközelíthető. Ezen a nehézségen könnyítene, ha megvalósulna a kerületi szabályozási tervlapokon berajzolt Zách utca átvezetése a Csilla utcai vasúti töltés alatt, de közlekedési szakemberek szerint ez nem reális terv távlatilag sem, mert azon a részen még szintben van a Déli körvasút Keleti pályaudvar felé kanyarodó vágánypárja. Pedig egy ilyen átvezetéssel közvetlenül az Eiffel Műhelyházhoz jutnánk át, amelyet jelenleg csak jó másfél kilométeres kerülővel érhetünk el Pongráctelepről (akár a Horog utca, akár a MÁV-telep, Könyves Kálmán körút felől közelítjük meg), miközben az Eiffel Műhelyház északi vége légvonalban csak pár száz méterre van a Csilla utca és a Gyöngyike utca sarkától.
Akadnak elavult vagy téves adatok is ebben az anyagban, pl. a közintézményeknél a Pongrác Idősek klubját vagy nem tüntetik fel, vagy a Főgáz telephely területére teszik a térképen, valamint egy plusz orvosi rendelőt jelölnek a Szolgáltatóházban. Talán a szomszédos Pongrác Irodaház (volt mozi) épületében működő sportklubra céloztak?
Sok egyéb térkép mellett az “Épületek állagának vizsgálata” térképet hozzuk még szóba. Ennek jelmagyarázata szerint Pongráctelepen, 2021-ben a volt Gomba abc betonépületét és a Csilla utcai garázsokat minősítették rossz állapotúnak, míg jó állapotúnak a volt mozi, ma Pongrác Irodaház épületét, a Pongrác Közösségi Háznak és Emberbarát Alapítványnak helyet adó volt közfürdői épületet és a Salgótarjáni utca 47. és 49. társasházakat jelölték meg. Utóbbiakkal könnyű egyetérteni a hőszigetelt homlokzatukat látva, míg az irodaház és a szociális épület látható állapotát nem minősítenénk jónak. Az összes többi társasház és egyéb épület állagát közepesnek minősítették, ami szintén vitatható (pozitív irányban) egyik-másik társasház (pl. a Csilla utca 2.) esetében, melyek átfogóbb belső és külső felújításon estek át a 2010-es években. (Feltűnő még, hogy a Hungexpo területén idén átadott kongresszusi központ épülete helyett még a korábbi C pavilon épülete látszik, szintén közepes állapot jelöléssel, ami szintén vitatható tartalmi elem ezen a, valószínűleg nem túl friss térképen.)
A Helyi védelemről szóló 1.7.5.5. fejezet táblázatokban sorolja fel a Budapest főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű – műemléki védettség alatt nem álló – épületeit Kőbányán. Pongráctelep a “kerületi helyi védett egyedi és területi értékek” táblázatban van felsorolva, E14 sorszámmal: Pongrác úti Kis-Pongrác lakótelep, leírás: kislakásos munkáslakótelep. Pongráctelep helyi védettségét a Kőbánya településkép védelméről szóló rendelete szabályozza (15/2019 (VI. 27.) számú önkormányzati rendelet).
A kőbányai környezetvédelemről szóló fejezetben van egy kis térkép, ami szerint a ferihegyi Liszt Ferenc repülőtérről felszálló repülőgépek felszállási irányát 2018.08.16-tól változtatták meg olyan módon, hogy azóta Pongráctelep térsége fölött kanyarodnak délnyugat felé. Az anyag szerint “a módosítást Európai Bizottság rendelete tette kötelezővé. A repülési zajterhelés csökkentéséhez kerületi önkormányzati szintnél magasabb szintű intézkedések szükségesek.” Ezenkívül figyelemre méltó még a zajterheléseket ábrázoló tervlap, amin a Csilla utcai vasúti töltésen és a vasúti delta Horog utcai ágán 10-15 decibel közötti “zajterhelési konfliktust” tüntettek fel, míg a Pongrác út melletti vágányokon “csak” 5-10 dB érték a maximum. (Ezeket a számokat vélhetően a megengedett zajszint határértéke fölött kell érteni.)
A következő cikkünkben a II. kötetet, az ún. “Alátámasztó munkarészt” fogjuk bemutatni pongráctelepi szemszögből. Végül cikksorozatunk befejező, harmadik része itt olvasható.
forrás: Kőbánya.hu