Elhunyt Moldova György

Életének 89. évében meghalt Moldova György Kossuth-díjas író – tudatta lánya, Moldova Júlia az MTI-vel. Moldova György szombaton otthonában, családi körben hunyt el.

Az egyik legnagyobb példányszámú könyveket író kortárs irodalmár-riporterről ma minden médiában megemlékeznek, a sok nekrológ közül mi a 24.hu itt olvasható cikkét ajánljuk olvasóink figyelmébe, ami ugyan hosszú, de sok, jó idézetet tartalmaz 2010-es évekbeli interjúkból, melyek nagyon plasztikusan mutatják be a ma elhunyt Moldova Györgyöt.

Mi viszont az alábbiakban, mint Pongráctelepről elszármazott híres emberről emlékezünk meg Moldova Györgyről, az Utolsó töltényig című önéletrajzi sorozatára támaszkodva.

Moldova György 1971-ben (fotó: Vahl Ottó, forrás: Wikipédia)

Moldova György eredetileg Reif Györgyként született 1934-ben Budapesten, Kőbányán, és családjával sokáig Kőbányán lakott: eleinte a Kőbányai út – Pongrác út sarkán volt barakkházas szükséglakótelepen, majd 1942-ben beköltözhettek a két évvel korábban felépült Pongráctelep egyik bérlakásába, a régi 1. épületben (ma Salgótarjáni utca 63. társasház). 1944-ben zsidó származásuk miatt várható kilakoltatást megelőzendő inkább elcserélték az új bérlakásukat egy nyomorlakásra a mai troligarázs helyén akkoriban volt Auguszta-telepen, de később a budapesti gettóban vészelték át a magyarországi holokausztot és a főváros ostromát. A második világháború után, 1945-ben visszaköltözhettek a pongráctelepi bérlakásukba, és az ifjú Reif György itt lakva vette föl a Moldova nevet az 1950-es években, amikor beindult az írói pályafutása, és valamikor az 1960-as években költözött el a szülői lakásból, Pongráctelepről.

Moldova György az “Utolsó töltényig” cím önéletrajzi könyvsorozatában ugyan keveset ír a lakótelepünkön megélt éveiről, de így is, szó szerint Pongráctelepről indult az írói munkássága, ugyanis az első, 1955-ben kiadott műve egy novella Mandarin, a híres vagány címmel, ami egy valóban élt korabeli pongráctelepi férfiról és általában a korabeli pongráctelepi emberek nehéz életkörülményeiről szól.

Eleinte szépirodalomban alkotott, drámákat írt, de igazán az 1960-as évektől írt riportköteteivel vált híres, és az egyik legolvasottabb kortárs magyar íróvá. Nagyon alapos, személyes részvételen alapuló kutatómunkával a Kádár-korszak Magyarországának (1960-1980-as évek) sok területét ismertette meg az olvasókkal, a vasutasoktól kezdve a fővárosi bűnözésig. Az 1989/1990-es rendszerváltás után is írt riportokat, valamint saját, védelmező szemszögű Kádár János életrajzot is, mivel Moldova György az 1950-es évektől haláláig következetesen baloldalinak, sőt kommunistának vallotta magát, aki szerint a Kádár-korszak volt Magyarország XX. századi történelmének a magyar nép számára legjobb korszaka.

Moldova György életéről és munkásságáról a legteljesebb digitalizált gyűjtemény Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) honlapján található. Ugyanide van beintegrálva a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) keretében Moldova írásainak jelentős része, amik így ingyen olvashatók az interneten is, mint ahogy antikváriumokban is kaphatóak régebbi művei, és könyvesboltokban az utóbbi években írt könyvei. A Mandarin, a híres vagány című novella itt olvasható (vagy az alábbi képernyőképre kattintva).

A PIM honlapján a Gázlámpák alatt – Az idegen bajnok című novelláskötet töltődik be, de a baloldali menüben a Mandarin a híres vagány linkre kattintva egyből a pongráctelepi novellára ugorhatunk.