Február elsején közölte honlapján a Kontúr Egyesület, hogy a Kőbányai Önkormányzat április 30-i dátummal felmondta a bérleti szerződést a Hős utcában. Az egyesület 2014-ben kezdte közösségépítő tevékenységét a Hős utcai gettóban, 2015-től a Norvég Alap pályázati támogatásából, ami 2016. áprilisig tartott. Az önkormányzat annak idején egy üres lakás kedvezményes bérbeadásával támogatta az egyesületet, amely közösségi célnak megfelelően újította fel és rendezte be azt. A Kontúrosok tevékenysége nagyobbrészt az ott lakó gyermekekkel való foglalkozásra koncentrált, ami sok, nem elhanyagolható élményt adott eddig a meglehetősen ingerszegény környezetben élő, és az anyagi, szociális helyzetük miatt szinte minden szórakozási, kulturális lehetőségtől elzártan élő Hős utcai gyerekeknek. Az egyesület 2016 óta magánadományokból és alkalmi pályázatokból, valamint önkéntesek intenzív segítségével folytatta tevékenységét idáig.
Az önkormányzati vagyonkezelő január végén kézbesített, három hónapos felmondási idejű levele kapcsán a Kontúr Egyesület saját honlapjuk szerint még próbálkozik a bérleti szerződés meghosszabbításával, mivel meglátásuk szerint aligha sikerülhet az önkormányzatnak ez év végéig befejeznie a Hős utcai gettó még lakott lakásainak kiürítését (kivásárlás és cserelakások révén) – noha a kőbányai önkormányzat 2017 utolsó napjaiban 2 éves felhasználási időre, azaz 2019.12.31-i határidővel kapott 2,1 milliárd forintot az államtól a Hős utca “rendbe tételére”, ami a tervek szerint a kiürítést és teljes elbontást jelenti (hogy utána sporttelep épüljön a telekre). Azért a Kontúr Egyesület bízik a pozitív elbírálásban, de bármilyen döntés is születik, folytatni fogják a munkát a Hős utcában.
Szokás szerint kedd esténként, ezúttal a farsangi témakörben, változatos tárgyú kézműves foglalkozásokkal vár a Pongrác Közösségi Ház. Részletek a plakáton.
A Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, Verbai Lajos minden hónap utolsó csütörtökjén szokott érdekes helytörténeti előadásokat tartani a Kőrösiben, néha vendégelőadókkal. Múlt csütörtökön is ilyen eseményen vettünk részt, ami ráadásul kiállítás látogatásra is sarkallt, csipetnyi pongráctelepi vonatkozással fűszerezve.
Sáfár József ipartörténeti kutató 1968 óta foglalkozik a magyar távírótörténettel, és ennek kőbányai vonatkozásairól tartott most előadást a Kőrösiben. Az amerikai Samuel Morse 1837-ben szabadalmaztatta a róla elnevezett Morse-ábécét és az ennek használatához általa kifejlesztett elektromos távírót; majd 1843-ban helyezték üzembe az első távíróvonalat Washington és Baltimore között. Az első távíróvonal átütő sikere nyomán gyorsan átvették az európai országok is a távírót, hiszen ez volt az első vezetékes távközlési technika, amire az ipari forradalom és főleg a gőzvasutak elterjedése miatt felgyorsult modern életnek oly nagy szüksége volt. Magyarországon is korán, 1847-ben jelent meg az első távíróvonal, majd állami kezelésben elsősorban a vasútvonalak mentén épült ki az országos hálózat. Az 1860-as években már kisebb, helyi vezetékeket is kezdtek építeni, így jutott el 1864-ben Kőbányára is a távíró.
Eckling-féle távíró 1855 körül. (Forrás: taviromuzeum.hu)
Pontosabban, a ceglédi vasútvonal mellett már addig is volt egy vonal, de csak a vasút használatára. 1864-ben a belváros felől a Kőbányai út mentén építettek egy új távíróvezetéket a mai Liget térig, ahol Kőbánya első állandó lakosai, a sertéskereskedők telepedtek meg, és akik a felfutó üzlet, a távolsági kereskedelem miatt erősen igényelték már a naprakész kommunikációs technikát. Sáfár József levéltári és helyszíni kutatásaival beazonosította a kőbányai távirda állomás első és további helyeit a Liget tér környékén, és a vonal leágazásait pl. a Kőbányai úti Ganz és MÁVAG gyárakba. Az előadást korabeli levelek, térképek és városképek, fotók mellett egy igazi, kézzel fogható, sőt, működő távíró berendezés is színesítették.
Sáfár József, az asztalon egy eredeti, működő XIX. századi távíróval.
Az érdeklődőknek az előadás után Sáfár József a “Tájak – Korok – Múzeumok – Kiskönyvtára” sorozat 842. füzetét osztogatta, mely az általa alapított és gondozott távírótörténeti muzeális tárlatot mutatja be. Élve a legközelebbi lehetőséggel, mindjárt szombaton meg is látogattuk a tárlatot, ahol maga Sáfár József vezette körbe az érdeklődőket. Magát a kiállítást nem lehet fotózni, de a műszaki érdeklődésű olvasóinknak (gyerekeknek is) ajánljuk figyelmébe ezt a viszonylag kicsi, de mégis változatos, érdekes tárlatot, ami a kezdetektől a fénykoron át a lassú hanyatlásig és megszűnésig mutatja be a távíró történetét, több esetben interaktív élményeket is nyújtva.
A távírótörténeti kiállítás a szépen felújított Podmaniczky-Vigyázó kastély oldalszárnyában látogatható minden csütörtökön 10-14 óráig és minden hónap első szombatján 10-14 óráig, a belépés díjtalan! Ugyanakkor arra is felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy jelenleg technikai okból nincs fűtés a kiállításnak helyet adó épületrészben, így mostanság kifejezetten hideg van a vastag falakon belül, érdemes előbb érdeklődni erről (tel: 70/ 264-6005; e-mail: info@taviromuzeum.hu). A kastély parkjában szabadtéri környezetben is körbejárhatóak és tanulmányozhatóak a különféle régi távírópóznák és szerelvények. A Podmaniczky-Vigyázó kastély a XVII. kerület városközpontjában van, a kerületi művelődési ház mellett, a Pesti út 115. szám alatt. Megközelítés: csütörtökönként a 195-ös busz közvetlenül odavisz, szombaton pedig a 162 és a 262-es busz a Liget térről indul, míg a 161-es buszra az Élessaroknál lehet felszállni. Mindegyik buszról a Bakancsos utcai megállónál kell leszállni, és előrébb sétálni a kastélyig. (Vannak még az E betűs gyorsjáratok az Örs és a XVII. kerület között, de azokra csak az Örs vezér terén lehet felszállni: 97E, 169E, 261E.) Kényelmesebb olvasóink figyelmébe pedig ajánljuk a www.taviromuzeum.hu honlapot vagy a Mindenki Akadémiája M5 által sugárzott előadását, ami a Youtube-on nézhető meg.
És végül a valóban csipetnyi pongráctelepi kapcsolódás: a kiállításon feltűnő volt, hogy a távíróvonalak sokáig légvezetékként voltak telepítve, faoszlopokon, később pedig földkábelben vezették őket. Ma már általában egyre kevesebb a faoszlop, mert beton vagy fémoszlopokkal váltották fel őket az utóbbi évtizedekben, vagy a légvezetéket földkábellel cserélték fel (városokon belül), akár távközlésről, akár áramszolgáltatásról van szó. Pongráctelepen a 2011-2015 között, európai uniós támogatásból lezajlott Kis-Pongrác projekt egyik fejlesztése volt a régi légvezetékes közvilágítás korszerűsítése új lámpákkal és kandeláberekkel, valamint a közvilágítási áramvezetékek földkábelbe vezetésével. Így lakótelepünkön ma már csak távközlési légkábelek láthatóak még itt-ott, kifeszítve az épületek között, noha a száloptikás szolgáltatást nyújtó Digi a közvilágítási kábelcsatornában vezette be lakótelepünkre az extra szélessávú internetet. Ugyanakkor mégis van még egy faoszlop Pongráctelepen, mintegy utolsó hírmondónak a régebbi korokból: a Pongrác útra kivezető névtelen utca végénél áll ez a faoszlop, távközlési légkábel-összeköttetést biztosítva a Szolgáltatóház és a Csilla utca 10. (régi 11-es épület) között. Megmutattuk ezen oszlopot fotóját Sáfár Józsefnek is, aki szerint a T-Com használhatja még ezt az oszlopot.
A fotó bal szélén látható a fa oszlop, beton gyámon.
Verbai Lajos, a hamarosan méltó helyre költöző Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény vezetője mai Facebook posztjában tisztázza a bizonyára több pongráctelepi olvasónkban már felmerült kérdést, hogy melyik a helyes változata a lakótelepünknek nevet adó útnak? Ha figyelünk erre, sokszor Pongrác út, máskor meg Pongrácz út változatot láthatunk táblán, térképen, sajtóban, könyvekben egyaránt.
Pongrácz László altábornagy
Pongrácz út vagy Pongrác út – mindkettő helyes, mivel a jelenlegi ismereteink (legalábbis a fővárosi utcanév lexikonok) szerint az út névadója Pongrácz László volt, ő pedig a saját életében mindkét módon írta a saját családnevét. Pongrácz László (1824-1890) honvéd tiszt volt 1848-ban, amikor is – republikánus elvei miatt – polgáriasan, c-vel kezdte írni a nevét. 1849-ben Buda várának visszavételekor különösen kitűnt, ekkor és ezért kapta az alezredesi rangot. A bukás után ugyanezért elzárták, de a fogságból megszökött és külföldre menekült. 1867-ben hazatért és újra katona lett, a Monarchia hadseregéből altárbornagyként vonult nyugállományba. Ekkor visszatért a cz-vel történő íráshoz, de következetlenül, mert sokszor a c-s változatot használta.
A Nyest.hu (Nyelv és tudomány) blog 2014-es cikke szerint már a XIX. század eleje óta használatban volt a régebbi eredetű cz mellett a c betű használata is a “cé” hang írására. Bár a helyesírási szabályzatok a nyelvújítás kora óta a cz betűt írták elő (miközben a XIX. század folyamán folyamatos szakmai vita volt, hogy inkább a c betű legyen a hivatalos), de a c betű fokozatosan előre tört a cz hátrányára, amely folyamat például a rendszeresen kiadott fővárosi utcanév jegyzékekben is megfigyelhető. 1903-ban aztán a vallás- és közoktatási miniszter felkérte Simonyi Zsigmondot, hogy az iskolák számára új helyesírási szabályzatot dolgozzon ki. Ebben a cz helyett már a c szerepelt, de a Magyar Tudományos Akadémia csak 1922-ben adott ki új helyesírási szabályzatot, ami már szintén a c betút írta elő, így 1903-1922 között egyszerre volt “hivatalos” a c és a cz betű is.
Most bukkantunk rá az alább belinkelt tavalyi videóra, ami igazából még mindig csak látványterv, de már mozgó emberfigurákkal, “működés közben” mutatja be 2 percben az idén tavasszal elkészülő Eiffel Műhelyházat. Az első ide tervezett előadások április elejétől szerepelnek az Operaház műsornaptárában, de jegyet még nem lehet venni rájuk.
Ugyanakkor a tervek szerint május 11-én szombaton délelőtt 11 órakor az Operaház a kismamákat és kísérőjüket szeretettel várja egy ingyenes előadásra az Eiffel Műhelyházba, ahol ekkor Kodály Zoltán Háry János című daljátékát adják elő. A részvétel ingyenes, mindössze regisztrációhoz kötött, mely a jegy@opera.hu címen végezhető el. Részletek a Kőbánya.info oldalán.
Február 4-tól, jövő hétfőtől felújítás miatt, 22 km hosszan lezárják a Budapest-Hatvan vasútvonalat Aszód és Pécel között. A munka 10 hónapig tart, ezalatt vonatpótló buszok szállítják az M3-as bevezetőn és a 3-as úton azt a napi 6000-8000 utast, aki erre jár be dolgozni. A felújításról és a vonatpótlásról tartott MÁV-sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Budapest-Hatvan vonal 52 kilométer hosszú szakaszát 150 milliárd forintból újítják meg. A rekonstrukció már egy éve elkezdődött, de az uniós források lehívásának szoros határideje miatt fel kell gyorsítani a munkát, ezért kell lezárni a Pécel-Aszód közötti szakaszt.
Fotó: Index
A nagyjából év végéig tartó vágányzár idején Hatvan felé és felől csak a személyvonatok fognak közlekedni a Csilla utca mellett haladó vágányokon Pécelig, vagyis a vasúti forgalom ezen időszakban érzékelhetően kisebb lesz Pongráctelep mellett, a sebes-, gyors- és Intercity vonatok átmeneti kimaradásával.
Ugyanakkor, a zajterhelés szempontjából nem jó jel, hogy a MÁV azt várja, hogy a felújítás után gyorsabb lesz a vonatok sebessége, ezért sűríthetnek a járatokon, azaz a felújítás után akár még több lehet a zajos vonat a Csilla utcában, ha csak nem állítanak be Hatvan felől is új, korszerű elővárosi vonatokat, melyek egész halkan közlekednek.
Most péntektől, vagyis február 1-től már mindenki fizethet az új ötszázassal. A változással fontos időszak ér véget, ugyanis lezárul a 2014 óta tartó forintcsere – írja a Napi.hu.
Az új bankjegyet, Pálinkás György grafikusművész tervezte. Első oldalán II. Rákóczi Ferenc portréja, a hátsón pedig a sárospataki vár látható.
Forrás: hvg.hu
A bankjegy új biztonsági elemeket is kapott, ezek a következők:
a nyomtatott portré tükörképét ábrázoló vízjelkép az új bankjegyeken kiegészült a portrévízjel mellett elhelyezkedő, vízszintes 500 értékjelzéssel.
A hologram A régi ötszázason lévőhöz képest az újon már markánsabb;
a számmal és betűvel írt értékjelzések jobban tapinthatóak;
továbbá a bankjegy bal szélén található hologramfólián pedig II. Rákóczi Ferenc portréjának tükörképe látható.
Emellett a bankjegy előoldalának közepén egy olyan nyomtatott elem (egy vágtázó ló) található, amely mozgatás hatására liláról zöld színűre változik.
Forrás: hvg.hu
A régi, 1998 decemberében piacra került ötszázassal idén október végéig lehet fizetni. Október vége után a megmaradt régi ötszázasokat 2022. október 31-ig – bármelyik postán és bankfiókban lehet újra cserélni. A Magyar Nemzeti Bank pedig 20 évig –2039. október 31-ig – ad helyettük újat.
Megjelent a Kőbányai Kalendárium a 2019-es esztendőre, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ kiadásában és a Kőbányai Önkormányzat költségvetéséből. A kőbányai lakosoknak ingyenes kalendáriumhoz többek között a Pongrác Közösségi Házban is hozzá lehet jutni.
A több mint kétszáz oldalas könyv hónapokra bontva eleveníti fel a múlt év nevezetes pillanatait, eseményeit, de megismerteti az olvasót a kerület történelmével, kulturális értékeivel is. A gyermekeket mesék szórakoztatják, a konyhaművészet hódolói ízletes főételek és sütemények receptjeivel ismerkedhetnek. Az olvasó az új esztendő nagyszabású programjairól, így koncertekről, szabadtéri programokról is tájékozódhat, de a fontos közérdekű információk szintén megtalálhatók a kalendáriumban.
Ma búcsúztatták el hozzátartozói, barátai és szomszédai Jóga Józsefet, aki január 8-án váratlanul hunyt el, életének 51. évében. Jóga József a Hungária körúti volt honvédségi lakótelep majd’ mindegyik társasházának, összesen mintegy 600 lakásnak a közös képviselője volt (Pongráctelepen 888 lakás van).
Megérkezett az első abból a 21 trolibuszból, ami a tesztek után megkezdheti a szolgálatot Budapest utcáin. Az új Solarisok nevükhöz méltóan kissé futurisztikus külsejűek, mint erre az Index felhívta a figyelmet. A 64 fő befogadóképességű szóló trolibuszok közül mindegyik alacsony padlós. Bővebb fotógaléria a BKK Facebook oldalán nézegethető.
