Kétmilliárdot ad a kormány a Hős utcai nyomortelep rendbetételére

A 444.hu figyelt fel a Magyar Közlöny mai számában megjelent 2029/2017. (XII. 27.) Korm. határozatra, amely fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítások között (35804. oldal) 2,1 milliárd forintot csoportosít át, amivel a belügyminiszter támogatja a Kőbányai Önkormányzatot a Hős utcai “ingatlan helyzetének rendezésére”.

“Budapest X. kerület, Hős utca 15/A–B szám alatti ingatlan helyzetének rendezése cím javára átcsoportosított 2 100 000 000 forint terhére külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, előfinanszírozás keretében, egy összegben a támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeit meghatározó támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján 2 100 000 000 forint támogatást nyújtson Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat részére a támogatási szerződés megkötését, vagy a támogatói okirat kiállítását követően;”

Ez nem előzmények nélküli lépés. A Hős utca 15/A és B társasházakat eleve szükséglakásként építette 1939-ben a főváros, mindig is szegény rétegek lakták, de igazán a 2000-es évektől kezdett eldurvulni a helyzet a kábítószer fogyasztás és kereskedelem, valamint a nyomor elmélyülésével. Igazából már rég le kellett volna bontani a három oldalról laktanyákkal, negyedik oldalról is raktárakkal körbevett, vagyis a zárvány jellege miatt is élhetetlen gettót, de az önkormányzat által már régóta tervezgetett szanálást megnehezítette az, hogy a 300 bérlakás felét még a kilencvenes éveken privatizálták.

Így aztán  a megmaradt önkormányzati bérlakások lassú kiürítésén kívül nem nagyon történt semmi éveken keresztül, csak a költségek nőttek, mivel a lakók nem nagyon fizetnek közös költséget és rezsit, viszont az egyik házat egy gázrobbanás után több, mint százmillió forintból kellett helyrehozni, ez a költség (is) valószínűleg behajthatatlanul terheli az ingatlant. A kerületi önkormányzat szanálási tervei mellett a Kontúr Egyesület már évek óta foglalkozik a helybeli lakosokkal, főleg a gyermekekkel, kicsit jobb élet lehetősége felé terelni őket.

A sok évtizedes áldatlan állapot idén augusztusban lépett új szintre, amikor egy félresikerült dizájner drogtól összesen 18 ember lett olyan rosszul a Hős utcában és a környékén (Salgótarjáni utcától a Stadionokig), hogy kórházba kellett vinni őket. Akkor a rendőrség hetekre-hónapokra megszállta a Hős utcát és a drogdílerek által kedvelt 1-es villamos megállóit, így érezhetően javult Laposdűlő bűnügyi helyzete és a környékbeli, pongráctelepi lakók közérzete is. De nyilván nem tartható fenn hosszútávon ez az állapot, erre hivatkozva nyilatkozott Kovács Róbert kőbányai polgármester szeptemberben, hogy a kormány segítségét kéri a Hős utcai gettó rehabilitálásához, mert erre az önkormányzatnak nincs elegendő pénze.

Az Abcúg/Hajdú D. András fotóján “minden egyben”: fővárosi címer 1939-ből, végletekig lepusztult házak, sivár környezet, fokozott rendőri jelenlét…

Végül, a mai kormányhatározat szerint a kőbányai polgármester sikerrel “lobbizott” a kormánynál, mivel szeptemberben mintegy kétmilliárd forintot tartott szükségesnek a Hős utca rehabilitációjához. A részletekről még nem tudni semmit, de várhatóan a Hős utcai lakástulajdonosok kivásárlása és az önkormányzati bérlők máshova átköltöztetése után lebontják az egyre romosabb állapotú két épületet, ami új korszakot hozhat egész Laposdűlő életében, és sokat javíthat a szélesebb környék, így a Pongráctelep közmegítélésén is. És nem utolsó sorban, remélhetőleg, az augusztusi drog botrány óta megsokasodott helyszíni riportokban bemutatott, a Hős utcai gettóba beszorult, de egyébként jobb sorsra érdemes emberek, gyermekek is jobb, emberhez méltó életkörülmények közé kerülhetnek (költözhetnek).

Hős utcával foglalkozó eddigi cikkeinket a Hős utca címke alatt lehet 2014-ig visszamenőleg olvasgatni.

Forrás: 444.hu

Pongráctelepi édességgyártó kisüzem 1960-as évekbeli filmen

Karácsony alkalmából egy helytörténeti különlegességgel ajándékozzuk meg olvasóinkat.

Manapság talán már nem divat, de régebben a bejgli mellett a kókusztekercs is elmaradhatatlan tartozéka volt a karácsonyi házi édességkínálatnak. Ha pedig kókusztekercs, akkor igazi “retró” hangulatot teremt az alább látható 9 perces videó, melyet Knébl László digitalizált a családi kamerával felvett filmtöredékekből és bocsájtott a rendelkezésünkre. A filmen Knébl László családi kisüzeme látható működés közben az 1960-as években. A Pongráctelepen a 18-as épületben (mai Csilla utca 4-ben) 1954-1967 között működött édesipari pinceműhelyről tavaly márciusban írt helytörténeti cikkünk itt olvasható.

Lakótelepünkről (még ha csak pár képkockán tűnik is fel) jelenleg ez az egyetlen ismert retró (2000 előtti) filmfelvétel, ezért különösen köszönjük Knébl Lászlónak a közreadás lehetőségét. Ha más, lappangó filmek is előkerülnének Pongráctelepről, szíves-örömest várjuk a megkereséseket a pongractelep@gmail.com e-mail címen.

Karácsonyi adomány a Gyermekek Átmeneti Otthonának

December 19-én, kedden Kovács Róbert polgármester hozott sok-sok ajándékot a Pongráctelepen működő Bárka Gyermekek Átmeneti Otthona kis lakóinak. Az ajándékok mellett egy jelképes, 200 ezer forintos bankót is átadott, mint elmondta, a Kőbányai Önkormányzat által szervezett adventi rendezvényeken a krampampuli fogyasztásához eladott bögrék árából befolyt összeget adta át az Otthonnak, hogy ebből mozijegyre, színházjegyre, állatkerti belépőre lehessen költeni. A 200 ezer forintos “bankjegy” átadását megtetézte a rendezvényeken jelen lévő cégek, civil szervezetek ajándékaival. Így átadta a hallássérültek egyesület ajándékcsomagját, a Witeg-Kőporc Kft. bögréit, mesekönyvet, a Down Alapítványtól a rajzot és két darab kézzel festett magasságmérőt. Zeke Erika léggömb-művész átadta az óriási lufi-karácsonyfát és több apró lufiajándékot is.

Fotó: 10kerkult.hu

A gyermekek süteménnyel, szaloncukorral várták a vendégeket és karácsonyi énekkel köszönték meg az adományokat. Bővebb fotógaléria a 10kerkult.hu Facebook oldalán tekinthető meg.

Forrás: 10kerkult.hu

Jön a kötelező bárányhimlő elleni védőoltás

Kötelezővé teszik a bárányhimlő elleni védőoltást a Nemzeti immunizációs programban – írja az Index.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a bárányhimlő elleni vakcinák beadása a jelenlegi védőoltási naptárba úgy illeszthető be a legjobban, ha az 15 és 18 hónapos életkorban, egy másik kötelező oltással egy időben történik.

Fotó: 10.kerület.ittlakunk.hu

Magyarországon a bárányhimlő adja a bejelentett fertőző betegségek felét. Az évi megbetegedések száma 28.800 és 52.600 között változott 1998 és 2016 között, míg a kórházban ápolt betegek aránya 0,7-1,7 százalék között mozgott. a lakosság 95 százaléka esik át a cseppfertőzéssel terjedő, általában enyhe lefolyású betegségen. Az Emmi szerint azokban az országokban, ahol az oltási rendbe illesztették a bárányhimlő elleni vakcinát, az éves megbetegedések száma 80-90, a kórházi ápolások száma 80, míg az orvoshoz fordulásoké 60 százalékkal csökkent – írja a lap.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) is támogatja, hogy a kötelező oltások közé kerüljön a bárányhimlő elleni vakcina.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Karácsonyi fuvolakoncert volt a Pongrác Közösségi Házban

Idén is karácsonyi koncerttel zárta az évet a Pongrác Közösségi Ház. Ezúttal az Operaház fuvolásai tették feledhetetlenné az estét. A zenélés előtt Mózes Árpádné pongráctelepi lakos szavalt ünnepi köszöntőt. Bővebb fotógaléria a közösségi ház Facebook oldalán nézegethető.

Pongráctelep szomszédságába költözik a Közlekedési Múzeum

A 2011-ben bezárt MÁV Északi Járműjavító üresen árválkodó csarnokai közül idén a műemléki védettségű Eiffel-csarnokot kezdték el átépíteni az Operaház háttérbázisának ide költöztetése céljából, erről már több cikkben írtunk, utoljára ebben a posztban.

Most pedig a magyar kormány arról határozott a Magyar Idők napilap szerint, hogy a Városligetből már kiköltöztetett Közlekedési Múzeumnak ugyancsak a Pongrácteleppel délnyugati irányban szomszédos iparterületen jelöltek ki új helyet. A kormány szerdai döntése értelmében az előzetes tervekben szereplő mintegy 30 ezer négyzetméteres múzeumi épületkomplexumban, az ún. Dízelcsarnokban helyezik el a múzeum nagy járműveit. Az összesen héthektáros területen új restaurációs és raktározási központ, dokumentumtár, szabadtéri kiállítás is helyet kaphat. Az újság úgy tudja, hogy a kötött pályás kapcsolattal is rendelkező új múzeumi központban lehet a nosztalgiajáratok végállomása is.

Fotó: MTI

A 2009-ben bezárt, azóta üresen álló Északi Járműjavító a hazai vasúti jármű- és mozdonygyártás, -javítás fellegvára volt. A múzeum fő épülete az úgynevezett Dízelcsarnokban kap helyet, amely nemcsak a Kőbányai úthoz esik közel, de a Könyves Kálmán körút és az 1-es villamos felől is könnyen megközelíthető lesz a projekt részeként tervezett új köztéren és bejáraton át. A múzeum tervezése a kormánydöntés nyomán jövő év elejétől megkezdődik. A szomszédos, úgynevezett Eiffel-csarnokban a Magyar Állami Operaház fejlesztése valósul meg, ezáltal új kulturális negyeddé formálják az elhanyagolt X. kerületi ipari zónát.

A mostani döntés előzménye, hogy a Liget Budapest projekt koncepcióját május 17-én felülvizsgálták. A kormány úgy döntött: a Közlekedési Múzeum fő kiállítóhelye nem a Városligetben, hanem új helyszínen, nagyobb területen, a közlekedési gyűjtemény teljes spektrumú bemutatását lehetővé tevő környezetben valósulhat meg.

Vitézy Dávid, a jelenleg csak raktárakban “létező” Közlekedési Múzeum igazgatója Facebook posztjában be is rajzolta az új Közlekedési Múzeumnak helyet adó csarnokokat, amiket mi az alábbi madártávlati Google Earth térképen feliratozással jelöltünk meg. Vitézy írása szerint az új helyszínen az intézmény újra nemzetközi szinten is jegyzett, a világ vezető közlekedési múzeumai között számon tartott kiállítóhelyként, tudásközpontként és családi szabadidős célpontként születhet újjá. A tervezett új állandó kiállítás korszerű eszközökkel mutatja majd be a magyar közlekedéstörténet legfontosabb tárgyi emlékeit, a térképektől a gőzmozdonyokig, a kontinens első metrójától az Ikarus-gyár legfontosabb járműveiig. Ennek érdekében a Múzeum korábbi gyűjteményének aktív bővítésébe kezdtek, illetve számos régi jármű restaurálását tervezik. Az új állandó kiállítás a tervek szerint a reformkortól indulva mutatja majd be a magyar közlekedés történetét egészen napjainkig és kitekintéssel a jövőre is.

Gyermek karácsonyi műsor volt a Pongrác Közösségi Házban

Szerdán az elmaradhatatlan év végi karácsonyi műsor ismét jó hangulatban telt. Ehhez a Szegedi Látványszínház művészei szolgáltatták a műsort. Bővebb fotógaléria a közösségi ház Facebook oldalán tekinthető meg.

Adventi séta vasárnap a Fiumei úti Sírkertben és a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőben

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) 2017. november 18-tól minden hétvégén, előre meghirdetett időpontban indít ingyenes tematikus sétákat saját idegenvezetőivel a Fiumei Úti Sírkertben és a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőben.

Fotó: Fiumei Úti Sírkert

A séták időtartama nagyjából 2 óra, gyülekező minden esetben a Fiumei Úti Sírkert vagy Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető bejáratánál. A részvétel regisztrációhoz kötött, jelentkezni a séta címével, a jelentkező nevével, a dátummal, a jelentkezők létszámával és egy telefonos elérhetőség feltüntetésével email-en a regisztracio@nori.gov.hu címen vagy telefonon a +36-1-896-3874 számon lehet (9-17 óra között).

Utolsó időpont (idén): 2017. december 17. (vasárnap) 10.00: Bálint Angelika: Adventi séta (Fiumei Úti Sírkert, 25 fő).

Adventi séta

Decemberben a Fiumei Úti Sírkertben is az ünnepi hangulat nyomában járunk. Angyalszobrok és Mária-ábrázolások felkeresésével idézzük fel a karácsony hagyományos motívumait, a művészparcellában költők és zeneszerzők művei segítenek a ráhangolódásban. Az ünnepi ízekről neves mézeskalács-készítők és cukrászcsaládok síremlékei kapcsán ejtünk szót, miközben régi idők karácsonyi szokásaival is megismerkedünk.

Forrás Fiumei úti Sírkert