Már hónapok óta tart a Hős utcai villamosmegállóval szemközti volt TTL szőnyegáruház épületének átépítése, pár hete már a Lidl felirat is látható, de csak most figyeltünk fel a Hungária körúton az autósoknak kihelyezett táblákra, melyek szerint október 20-án nyit meg a Pongráctelephez legközelebbi Lidl áruház.
Október elejétől november végéig lehet sms-ben szavazni a Prima Primissima 2016-os jelöltjeire. Mint arról már hírt adtunk, az idei jelöltek között, a Magyar tudomány kategórián belül van egy Pongráctelepről elszármazott jelölt, Maróth Miklós klasszika filológus, orientalista, a Pázmány Egyetem bölcsészettudományi karának első dékánja, később az MTA alelnöke.
A Prima Primissima díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban; célja „a magyar értelmiség eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének pártoktól független erősítése”. A díjat 2013-tól kezdve Csányi Sándor és az OTP Bank gondozza és finanszírozza tovább.
A 2016. évi Prima Primissima díj tíz kategóriájának harminc jelöltje közül – a szakmai elismerésen kívül – a közönség által legtöbb szavazatot kapott Prima a Demján Sándor által felajánlott 15 millió forinttal járó Közönségdíjban részesül. Akik most Prima Primissima jelöltek, ők már Prima díjban részesülnek, és december elején egy “zsűri” választja ki kategóriánként a 3-3 Primából a Prima Primissimákat, valamint az sms szavazással egy közönségdíjas jelölt is Prima Primissima lesz. (A prima szó latinul elsőt, legjobbat jelent, a primissima pedig a jelző felsőfoka.)
A teljes jelöltlista ezen a honlapon érhető el, sms-ben szavazni a 06-70-707-7000 telefonszámon lehet (tehát ez nem emelt díjas szám). A szavazás szabályzata itt olvasható, aki Maróth Miklósra szavaz, 11-es kódot küldjön sms-ben (egy telefonszámról legfeljebb egyszer lehet szavazatot küldeni ugyanarra a jelöltre, a szavazók között egy autót sorsolnak ki). Reményeink szerint októberben sikerül egy beszélgetésen keresztül kicsit részletesebben is bemutatni őt.
Forrás: www.primissima.hu
Budapest Székesfőváros önkormányzata a lakásínség enyhítésére egy 3.000 lakásos bérházépítési programot indított 1939-ben, 20 millió aranypengős állami kölcsönből. Ennek keretében épült fel a korabeli Tomcsányi (ma Salgótarjáni) utca és Pongrác út sarkán lévő fővárosi telken a 818 lakásos, ma Pongrác úti lakótelep, Pongráctelep néven ismert lakótelep. 1940-ben még javában zajlott a 20 bérház építése, amikor a főváros az egyéb szociális intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi rendelő, közfürdő) mellett egy mozit is megszavazott az épülő lakótelepnek. A Horváth Szabolcs építészmérnök által 420 személy befogadására tervezett épületet a nézőtéren kívül előcsarnokkal, pénztárral, ruhatárral és egyéb szükséges mellékhelyiségekkel, valamint gépházzal összesen 75 ezer pengőből tervezték megvalósítani. A második világháború fokozódó anyag- és költséghiánya miatt a mozi épülete ideiglenes jelleggel épült, korabeli fotók szerint egyszerű, jellegtelenül funkcionális megjelenéssel.
A mozi épülete a Tér és Forma 1942/11. számában.
A Filmművészeti évkönyv 1942-es kiadása szerint 1942 elején kezdték Zsabka Kálmán, Iványi János és dr. Bodonyi Viktor engedélyesek üzemeltetni a 450-ről 470 férőhelyesre bővített kapacitású mozit „Hungária-filmszínház” néven; és valóban, a Mozi ujság c. magazinban először az 1942. január 29-től február 4-ig ismertetett moziműsorban tűnik fel a Hungária mozi. Maga a névadás illeszkedett a háborús időszak magyaros divatjához. Az 1942-es moziműsorok szerint a Hungária ún. továbbjátszó moziként működve időrendben a bemutató és másodhetes mozik után vetítette a filmeket, melyek a háborús körülmények miatt túlnyomórészt hazai gyártású filmek voltak. A második világháború éveiben jelentősen fellendült a magyar filmgyártás, de a hazai közönség a német és olasz filmek mellett egy ideig még angol, amerikai és francia filmeket is nézhetett, a Pongrác úti Hungária moziban is. Egyébként ekkoriban Kispesten is működött egy Hungária mozi, ezért jelenlegi tudásunkkal nem eldönthető, hogy az alábbi fotón látható jegy melyik mozié volt.
Ez a jegy nem biztos, hogy a pongráctelepi moziból van, mert ekkoriban Kispesten is működött egy Hungária mozi. Fotó: Hangosfilm.hu
Budapest ostromakor (1944/1945) olyan súlyos károkat szenvedett az amúgy is ideiglenesnek szánt épület, hogy a második világháború után évekig használaton kívül volt. Ezen időszakban a pongráctelepi lakosok számára legközelebbi három mozi a Törekvés művelődési házban működő mozi, a Kápolna utca elején volt mozi, és a Pongrác út torkolatával szemközt a Kerepesi út túloldalán üzemelt mozi voltak. 1953-ban a Budapest Városi Tanács és a FÖME újjáépítette a pongráctelepi mozit, állandó használatra, 410 ülőhellyel, tágas előtérrel. Az új fővárosi filmszínház Petőfi mozi néven nyílt meg – az eredeti terv szerint 1953. szeptemberben adták volna át a közönségnek, de egy Népszava cikk szerint végül 1954. március 4-én volt a nyitó vetítés az Ezüstszínű por című szovjet filmmel. Egy korabeli Népszava olvasói levél szerint Petőfi Sándor arcképén kívül a költő János vitéz című elbeszélő költeményének alakjait ábrázoló képek voltak a falon. A moziépület körül társadalmi munkában a pongráctelepi lakosokkal parkosítottak. Az 1950-es években eleinte túlnyomórészt szovjet, magyar filmeket és más szocialista „testvér” országok filmjeit vetítették, a filmek előtt filmhíradókkal, a filmek közötti szünetekben pedig artista előadások voltak. A gyerekeknek vasárnap délelőtt matinéműsorok voltak mese-, kaland-, báb- és természetfilmekkel. Az 1950-1960-as évek mozija olcsó népszórakozás volt a külvárosi mozik 2-6 forintos jegyáraival (kortárs pongráctelepi lakosok visszaemlékezései szerint a kétrészes filmekre dupla jegyárat kellett fizetni, az első három-négy sorba volt a legolcsóbb). Az 1960-as években már nyugati filmeket is vetítettek a fővárosi mozik, így a Petőfi is.
A Petőfi mozi 1969-ben. Fotó: Szakértői vélemény a PETŐFI-filmszínház épületéről (Budapest Műszaki Egyetem, 1969)
Az 1953-as újjáépítés után leginkább az 1957-től újra megjelenő Pesti Műsor adataiból követhető a Petőfi mozi működése, innen tudhatjuk, hogy 1964-65-ben tatarozták az épületet. 1969-ben statikai felülvizsgálat történt, ennek során készült a legjobban sikerült fénykép a Petőfi mozi bejárati frontjáról. A Hangosfilm.hu filmográfiai és mozilexikon honlaptól ismerünk 1973-as fotókat a mozi belsejéről is, ezeken az előtérben Petőfi Sándor arcképén kívül már csak kisméretű moziplakátok látszanak.
A Petőfi mozi 1973-ban. Fotó: Hangosfilm.hu
A pongráctelepi mozi egy idő után egyre kisebb forgalmat bonyolíthatott le, mert a Pest Műsorból tudhatóan az 1970-es évek második felében már nyári szüneteket tartottak. Ennek oka a változó szokásokban kereshető: ekkoriban már rohamosan terjedtek a tévékészülékek a kőbányai otthonokban is. Ezenkívül a külvárosi mozik egyre kevésbé voltak vonzók a belvárosi premier mozikhoz képest, amint az alábbi érzékletes leírásban is olvasható.
„Kispiszkos. Három héttel a premier után. Zötyögős villamosút a város peremére, térképpel, termosszal felszerelkezve. A pénztárosnő unott arccal tép le két jegyet az érintetlen tömbből. Kezdésre vagy nyolcan összeverődnek, melegedő kisnyugdíjasok és helyi kamaszfiúk. Recsegő székek, szotyolaszőnyeg az olajos fapadlón. A kamaszok a híradó alatt elkezdik külön műsorukat, néha jobbak is annál, mint amit a vásznon látni. Szünetben a luxusélet reklámjai – a létminimumon tengődőknek. Aztán végre a nagyfilm. A gépész lerövidíti a felvonásokat. Szexjelenetek már nincsenek, azt még az elsőhetes moziban kivágták, hazavitték. Reklamálni nincs kinél. A pénztáros hazament, az üzemvezető szakmai továbbképzésen van. Örülhetünk, ha ép bőrrel, nátha nélkül megússzuk az estét. A jegyszedő nénike a drámai végkifejlet alatt húzogatni kezdi a kijárati függönyt. Hűvös levegő vág az arcunkba.” (Kelecsényi László: Mozizó Budapest.)
1980-ban viszont nem volt nyári szünet, hanem a nyár végéig működött a Petőfi mozi, akkor viszont végleg bezárt. Az utolsó műsor három napig ment: Az ötödik évszak című szovjet filmmel 1980. szeptember 3-án, szerdai nappal a mozi megszűnt. A mozi bezárása után a FÖMO dekorációs üzemét tervezte az épületbe költöztetni, majd műteremházzá alakította át az épületet. Ezen átalakítás során tűnt el a bejárati portál és az oldalsó kijáratok, helyettük a ma is látható, jellegzetes, a falsíkból háromszögként kiálló ablakok tagolják a homlokzatot. A rendszerváltás után privatizálták az épületet, jelenleg Pongrác Irodaházként működik vegyes irodai és ipari funkcióval.
A moziépület hátulról, átépítve, Pongrác Irodaházként 2013-ban. Fotó: panoramio.com/photo/97404632
Kedves Vendégek! Október 20-án SZABADULÓSZOBÁBA megyünk. Várjuk a 10-25 év közötti jelentkezőket! Jelentkezés korlátozott számban, jelentkezési sorrendben! Részletek az alábbi plakáton olvashatók.
Kedves Vendégek! 2016 október 21-én pénteken 14.00-17.00 óra között tartjuk az ŐSZ-IDŐ zenés, táncos mulatságot. A rendezvény ingyenes regisztrációs jegyhez kötött, melyek személyesen vehetők át a Pongrác Közösségi Házban 2016. október 5-től október 17-ig 9.00-12.00 illetve 13.00-19.00 óra között. Jegyek korlátozott számban vannak, ezért érdemes minél hamarabb átvenni őket.
Kedves Vendégeink! Következő Barangolónk a Törley Gyűjtemény és Látogató Központba vezet. Jelentkezés korlátozott számban, jelentkezési sorrendben! Részletek az alábbi plakáton olvashatók.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tízévenkénti népszámlálások között, félidőben úgynevezett mikrocenzust szokott tartani. Most októberben is a számlálóbiztosok országszerte 1 millió embert keresnek meg 2148 településen, 440 ezer címen, így esélyes, hogy néhány pongráctelepi lakásba is becsöngetnek. A részvétel a kiválasztottaknak kötelező a törvény szerint, de ők erről levélben kapnak értesítést szeptember 26-30. között, és a kiválasztott állampolgárok október 1-9. között interneten is kitölthetik a népszámlálási kérdőívet a www.mikrocenzus.hu oldalon. Ha nem sikerült interneten, akkor mennek a kérdezőbiztosok: a 4000 számlálóbiztos október 10–31. között érkezhet. Ha még ezt sem sikerült összehoznunk, a pótösszeírás november 1. és 8. között lesz.
A csalások elkerülésére a rendőrség felhívja a figyelmet, hogy a kérdőívek nem kérdeznek nevet, készpénz vagy banki megtakarításra vonatkozó adatokat. A számlálóbiztos pedig arról ismerszik meg, hogy magát számlálóbiztosi igazolvánnyal igazolja, amelyen szerepel a neve és az azonosítószáma. A számlálóbiztosi igazolvány kizárólag a számlálóbiztos személyazonosságát igazoló fényképes igazolvánnyal (személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél) együtt érvényes. A számlálóbiztosok személyét a Központi Statisztikai Hivatal 06-80-200-014 ingyenesen hívható, zöld számán ellenőrizhetik le. A számlálóbiztosok érkezéséről a címen hagyott értesítőn előre lehet tájékozódni. A számlálóbiztosok a mikrocenzusban érintettektől nem kérhetik el a személyes okirataikat.
Így néz ki a számlálóbiztosi igazolvány.
A rendőrség a trükkös tolvajok feltűnésekor azt ajánlja, hogy ellenállni csak az adott helyzet mérlegelésével szabad, mert az addig csak megtévesztésre, figyelemelterelésre koncentráló elkövető a zsákmány megszerzése érdekében akár erőszakot is alkalmazhat. Ha trükkös tolvajra gyanakszunk, célszerű a szomszédok, járókelők vagy éppen a rendőrség segítségét kérni az ingyenesen hívható 107-es, vagy a 112-es segélyhívó számokon.
Forrás: Index
A K&H Bank kisvállalkozóknak hirdetett programja részeként nyitott egy interaktív térképet, ahol bárki bejelölhet az ország területén helyeket, ahol hiányol valamilyen üzletet, vállakozást, valamint szavazni is lehet egy-egy térképen bejelölt üzletre, mint kívánságra. Már sok pongráctelepi lakos is felfedezte ezt a térképet, mert jelenleg összesen 74 szavazat támogatja, hogy gyógyszertár nyíljon a Pongráctelepen. Ezenkívül zöldséges, pékség, hentes és éjjel-nappali élelmiszerboltra is lehet már szavazni lakótelepünkön, de természetesen további üzleteket is lehet javasolni.
Bár kicsi az esély, de elég sok szavazat ezen a térképen esetleg tényleg felhívhatja egy-egy vállalkozó figyelmét a Pongráctelepre, és talán pont ennek hatására próbál szerencsét itt. Ezért bátorítunk minden pongráclakót a szavazásra.
Forrás: K&H
Kedves Vendégek! Az október havi kézműves foglalkozás programja az alábbi plakáton megtekinthető.
Befejezéséhez közelít az új Hidegkuti Nándor Stadion építése, már a székeket szerelik be. A Sporting Lisszabon csapatával szervezett nyitó mérkőzés október 13-án, csütörtökön lesz, 5.900 Ft-ért lehet rá jegyet venni. Az MTK hivatalos honlapján sok belső fotót lehet nézegetni az épülő stadionról, de sajnos a lényeget nem mutatják ezek a fotók, hanem a 444.hu hívta fel rá a közfigyelmet, hogy a focipálya két rövidebbik végénél nem csak lelátók nem lesznek, hanem a lelátók helyett felhúzott függőleges betonfalak – a stadion egy-egy oldala – mindössze két méterrel a kapuk mögött húzódnak. Ez látványra is nagyon rosszul mutat, és talán veszélyes is lehet, pl. lendületes kapu (alapvonal) felé rohanás esetén…
Fotó: 444.hu
Maga a lelátók hiánya valószínűleg azzal függ össze, hogy a 90-es évek óta már ezren sem járnak ki a hazai meccsekre, ezért nem volt értelme a lebontott régi stadion 10-15 ezres befogadó képességét megtartani, hanem az új stadion mindössze 4.000 ülőhelyes lesz.
