Ingatlanpiaci árak Pongráctelepen

Ezelőtt utoljára 2019. februárban néztünk körül az ingatlan.com pongráctelepi hirdetései között. Most azért is időszerű újra áttekintenünk a hirdetési árakat, mert 2020-ban a koronavírus járvány és a vele járó gazdasági válság előbb megállította a lakásárak növekedését Budapesten, majd az utóbbi hetekben már árcsökkenésről olvasni a sajtóban (az albérlet árak is csökkentek).

Internetes kutatásra továbbra is csak az ingatlan.com oldalán találtunk értelmezhető számú pongráctelepi hirdetést, jelenleg, november 1-én mintegy 43 db-ot; de sajnos dátum nélkül, így nem tudjuk, csak sejtjük és reméljük, hogy a legrégebbi hirdetés is már 2020-ban került fel az ingatlan.com-ra. A pongráctelepi illetőség általában könnyen megállapítható, mert a legtöbb hirdetésbe beírták legalább az utcanevet, de a fotók alapján a hirdetések háromnegyedénél a konkrét társasház is beazonosítható. (Az utcanév nélküli pongráctelepi hirdetések is lokalizálhatóak egyéb adatokból.)

A meghirdetett lakások túlnyomórészt földszintiek (12 db) vagy harmadik emeletiek (15 db), majdnem mind 36-38 nm alapterületű, általában 1+félszobás lakás (ilyen a pongráctelepi lakások több, mint 90 %-a), csak két 44 nm-es lakást és egy 55 nm-es lakást hirdettek a 43-ból. (A lakótelepi “sztenderd” 36-38 ill. 44-47 nm-es lakásoktól eltérő méretű, 55-60 nm-es lakások kizárólag a Csilla utca 6. társasházban, régi számozás szerint a 15-ös épületben vannak, ahol a második világháború utáni újjáépítéskor lakásokat vontak össze.) A lakások többsége a hirdetésük szerint legalább részlegesen felújítva, ezeket 20-23 millió Ft-ért kínálták eladásra.

A legolcsóbb lakásokat 16-19 millió Ft-ért hirdették/hirdetik, de ezek általában erősen felújítandók a hirdetés és a közölt fotók tanúsága szerint is. A legdrágábban hirdetett lakás mérete miatt érthetően az 55 nm-es lakás 28,9 millió forintért, valamint az egyik 44 nm-es lakás 25,5 millió Ft-ért. Ezekhez képest már kissé elrugaszkodottnak tűnik a 36-38 nm-es lakáshirdetések legdrágábbikja 25 millió Ft-ért, de ez lehet, hogy még év eleji hirdetés volt. A négyzetméterárak 418 ezer Ft-tól 670 ezer Ft-ig szórnak, de utóbbi lakás árában a Csilla utcai garázs is benne van. A lakáshirdetések fele az 500 ezres tartományban van, a 36-38 nm-es lakások átlag négyzetméterára is 558 ezer Ft-ra jött ki. Ez eléggé elmarad a kőbányai téglalakások 660 ezer Ft-os nm árától (ezt a Kőbánya.info október 20-i cikke közli). Persze ezek csak kínálati árak, azt nem tudjuk meg ebből, hogy végül milyen áron kelt el egy-egy lakás, egyáltalán, hány lakást adtak el a most vizsgált 43 hirdetésből.

Végül pár érdekesség a lakáshirdetésekből. Már évekkel korábban felfigyeltünk egy olyan hirdetésre, amiben két, egymás fölött lévő, de lépcsővel egybe nyitott lakást hirdettek eladásra. Akkor 72 nm-esként hirdették a lakást, most viszont csak az alsó lakásrészről (36 nm) találtunk hirdetést, amit viszont áron alul hirdettek (17 millió Ft) azért, mert a fűtés és a konyha, fürdőszoba a fölső lakásrészben van. Egy másik, tetőtéri lakásról csak egy fotót közöltek a hirdetésben, de azon ipari loft berendezésű szoba látható, ami pongráctelepi viszonylatban érdekes.

Pongráctelepi 1956-ról írt a Kőbányai Hírek

A X. kerületi önkormányzat havonta megjelenő újságjának októberi számában, a helytörténeti rovatban 1956-ról írnak több cikket, és a fő írás Pongráctelep 1956-os “eseményei” közül a kilenc srác haláláról. November 6-án mi is külön cikkben emlékezünk meg lakótelepi 1956-unkról, új helytörténeti információkat is közreadva, de addig is alább idézzük a Kőbányai Hírek két cikkét (amik legalul kifotózva is láthatóak).

Kilenc pongráctelepi fiatalt lőttek le a szovjet offenzíva idején

Háborús bűntett volt az ‘56-os kőbányai mészárlás

November 6-án, az utóvédharcok napjaiban történt az a máig tisztázatlan tragédia, amelyben a pongráctelepi fiatalembereket megölték. Nevüket 2013 óta emléktábla őrzi a Pongrác Közösségi Ház falán.
– A történtekről a tizen-huszonéves áldozatok kilétén túl kevés konkrétumot tudunk – mondta Bánó Soma helytörténész, aki kutatásait a pongractelep.hu-n publikálja. Tény, hogy a holttesteket a mai Hungexpo területén találták meg, ahol 1956 szeptemberében az Országos Mezőgazdasági Kiállítást rendezték. Tény, hogy halálukat lőtt seb okozta. És tény az is, hogy voltak túlélők. Egyikükkel, aki Dániába emigrált, Bánó Soma beszélt is. Visszaemlékezése szerint hatan mentek át a „vásárváros” területére abban a reményben, hogy hátha találnak élelmiszert. Ott szinte azonnal szovjet katonákba futottak bele, akik falhoz állították, majd kivégezték őket. Négyen meghaltak, ketten viszont túlélték a mészárlást.
Ha ez valóban így történt, akkor ugyanabban az időben más fiataloknak is járniuk kellett arra, hiszen összesen kilencen haltak meg. A többi öt áldozat látogatásának célja és haláluk körülményei azonban máig nem tisztázottak,
ezért csak valószínűsíthető, hogy a szovjetek pontosan ugyanígy oltották ki az életüket. A tragédia ügyében egy nyugalmazott, de az 1956-os eseményeket ma is aktívan kutató újságíró, Matthaeidesz Konrád feljelentést tett.
– Kaptam egy fotót, amelyen fejkendős asszonyok állnak a koporsók felett. A fénykép láttán azt éreztem, hogy köteles vagyok az áldozatok mellé állni – hangsúlyozta. Az ügyészség a közelmúltban szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntettnek minősítette az esetet. A hatóság jogi
álláspontja szerint ugyanis az offenzíva megindításától kezdve Magyarország és a Szovjetunió háborúban állt egymással. Az ügyészség a tanúvallomások alapján arra jutott, hogy az áldozatok nem vettek részt a
harcokban, így civilnek számítottak.
– A valós okát nem tudhatjuk már meg annak, hogy egy szovjet tiszt vagy altiszt miért adta ki a tűzparancsot. Elképzelt válaszom van csak. Talán átélte a második világháborút, és bevillant neki a bolsevikok egyik
ideológusának, Ilja Ehrenburgnak A német címmel írt propagandakötete, amely a németek elpusztítására buzdít. 1956-ban talán ugyanaz jutott eszébe a magyarokról, mint 1941-ben, a Szovjetunió megtámadása után a németekről – vélekedett Matthaeidesz Konrád.

Mementó

Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége emléktáblát állítana vagy emlékhelyet alakítana ki a mai Hungexpo területén a pongráctelepi áldozatok tiszteletére – nyilatkozta lapunknak a szervezet alelnöke. Csigás Zoltán azt mondta, hogy a vásárvárost üzemeltető cég már megadta a hozzájárulást, de szükség van további engedélyek beszerzésére is. A Világszövetség, amelynek elnöke dr. Sántha Gábor, alapító okiratban rögzített célja a forradalom eszméjének továbbörökítése.

Forrás: Kőbányai Hírek

Még egyszer a csapvíz ólomtartalmáról

Még 2019-ben írtunk egy azóta véget ért projektről, melynek keretében ingyen lehetett bevizsgáltatni a lakások csapvizének ólomtartalmát.

Akkor a Csilla utca 2. társasházban, ahol a Kis-Pongrác projekt 2014-ben lecserélte az ólómcsöves víz (és csatorna) strangot, a 2019-es laborvizsgálat még mindig határérték körüli ólomkoncentrációt mutatott ki az egyik lakás csapnyitás után, illetve egy perc folyatás után levett vízmintájában, ami a lakás saját vezetékének ólomtartalmára utalhat. Más pongráctelepi társasházban (Csilla utca 10.) viszont 0 közeli értéket mutatott ki a labor.

Az az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben az ivóvíz ólomtartalmának megengedett határértéke 10 μg/l (10 mikrogramm literenként). De hiába a határérték, még az ennél nem sokkal alacsonyabb koncentrációnál is a hivatalos ajánlás szerint (hidegen) folyassuk a csapot legalább egy percig, ha ivásra és ételkészítésre karjuk használni a csapvizet. Várandós nők, csecsemők, számára egyéb forrásból származó víz (pl. ásványvíz) felhasználását javasoljuk ivás és ételkészítés céljából.

Határérték fölött pedig egészségi szempontból javasolt valamilyen módon csökkenteni a csapvíz ólomkoncentrációját. Végleges megoldást az ólomcsövek TELJES cseréje jelenthet. Az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten, mivel az eltérő összetételű (réz, ólom stb.) vezetékek összekötése különböző elektrokémiai folyamatok miatt az ólomcsőből való kioldódást elősegítheti. Átmeneti megoldásként szóba jöhet bizonyos típusú otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések alkalmazása, azok hátrányainak figyelembevételével és a közegészségügyi szempontból megfelelő alkalmazásukkal járó többletköltség (pl. időszakos fertőtlenítés és szűrőcsere stb.) mérlegelése mellett. Az NNK honlapjáról van az alábbi hasznos táblázat is a háztartási utótisztító berendezések ólomeltávolítási képességeiről. (Belekattintva nagyítható a táblázat.)

Ezt a témát azért hoztuk most újra, mert körbement a médián a Qubit október 21-i cikke, miszerint elkészült az ivóvíz általi ólombevitel magyarországi vizsgálatát célzó projekt kiértékelése: a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kutatása szerint ma Magyarországon körülbelül 750 ezer ember él a csapvíz ólomtartalma szempontjából magas kockázatú épületben. Az ólomszennyezett víz fogyasztása senkinek sem egészséges, de a várandósok és a kisgyermekek kiemelten érzékeny csoportnak tekinthetők. A csapvíz magas ólomtartalmának az 1945 előtt épült épületben a legnagyobb a kockázata.

Márpedig Pongráctelep húsz társasháza 1939-1940-ben épült, eredetileg ólomcsövekkel, és kérdéses, hogy az utóbbi évtizedekben (amióta ismert a vízben oldott ólom káros hatása) mely társasházakban, milyen mértékben cserélték az ólomcsöveket (nem csak a strangot, hanem a lakáshoz tartozó szakaszt is!). Így érthető, hogy az NNK itt nézegethető térképén az egész lakótelepünk nagyon magas kockázati besorolásúnak van színezve a csapvíz ólomtartalmát illetően. A térképről készített, Pongráctelep-központú képernyőfotónkat alább mutatjuk. (Belekattintva nagyítható.)

Ha valaki mostanság szeretné bevizsgáltatni budapesti lakása csapvizének ólomtartalmát, azt legolcsóbban a Fővárosi Vízművek akkreditált laboratóriumában teheti meg, kb. 5 ezer forintért, igaz, ehhez Újpest-külsőn kell beadni a vízmintát. Részletek ezen az oldalon. (Magukat a társasházakat ellátó, vagyis közcélú vízvezetékek elvileg már rég ólommentesek mindenhol.)

Forrás: Qubit

Óraátállítás vasárnap

Október 25-én, vasárnap hajnali 3-kor 2 órára kell visszaállítani az órát, ekkor kezdődik a téli időszámítás.

Uniós népszavazás volt két éve arról, eltöröljék-e az óraátállítást. A döntő többség igennel szavazott. Az Európai Parlament (EP) később a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Ez a döntés nem végleges: az EP-nek a tagállami kormányokat tömörítő uniós testülettel, az EU Tanácsával is meg kell állapodnia. A dátumokról és az óraátállítás eltörlésének részleteiről az Európai Parlament és az EU Tanácsa közösen fognak dönteni.

Az egész Európában eddig egységesen alkalmazott óraállítási módszer alapja, hogy március 21. és szeptember 21. – azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – között a nappalok hosszabbak az éjszakáknál. Minél inkább egybeesik a lakosság ébrenléti ideje (a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak) a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

A módszernek a világháborúk és a hetvenes évek olajválsága alatt kimutatható hatása volt, jelentősen csökkent az energiafelhasználás, azonban az azóta eltelt közel 50 évben teljesen megváltozott a fejlett világ embereinek életmódja. Nyáron a hosszabb ideig tartó világosság már nem vágja vissza a fogyasztást, többek között azért, mert egyre több elektromos eszközt használunk, valamint világszerte elterjedtek a légkondicionálók. Tavaly nyáron már nagyjából egységes volt az áramfogyasztás volt az évben, egy-két téli csúccsal.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Márton-napi rajzverseny

A koronavírus fokozódó második hulláma közepette is lelkesek a Pongrác Közösségi Ház dolgozói: klubfoglalkozások és rendezvények helyett online foglalkozásokat, feladatokat találnak ki, melyekkel igyekszenek egy kicsit visszalopódzni a lakótelepi családok életébe, ezekben az emberi kapcsolatokat sajátosan próbára tevő időkben.

Most Márton-napi rajzversenyt hirdetnek gyermekeknek, kérve, hogy a kész munkadarabok beküldésekor mindenképpen feltüntetve az e-mailben a készítők létszáma és életkora, mert ez fontos információ a zsűri számára a versenyművek értékelésekor. További részletek a plakáton.

Bárkire veszélyes lehet a koronavírus – a kőbányai polgármester példája

Október 11-én, az ATV-n a vasárnap esti “Heti Napló Sváby Andrással” riportműsorban Burián Gergely 22 éves vízilabdázó és D. Kovács Róbert Antal kőbányai polgármester mondták el részletesen, hogyan estek át a koronavírus fertőzésen az elmúlt hetekben. Alább belinkeltük a 14 és fél perces műsor részletet, nagyon tanulságos, mindenkinek ajánljuk megtekintésre – különösen azoknak ajánljuk, akik még mindig csak legyintenek, netán szkeptikusak a koronavírus veszélyességével kapcsolatban. A műsorvezető kérdésére mindketten kiemelték, hogy a koronavírus fertőzés sokkal erősebb megbetegedést okoz az influenzánál.

Az ifjú élsportoló, azaz kiváló kondíciójú Burián Gergely csapattársától kapta el a fertőzést, ami nem várt módon megviselte az addig teljesen egészséges, kisportolt szervezetét. Egymást követő szakaszokban szinte mindenféle tünet kijött rajta. Először levertség, izomfájdalom, fejfájás volt, majd olyan erős torokfájás, mintha kést szúrnának a torkába (nem tudott enni-inni tőle), ezután láz, majd a 10-12. nap tájékán köhögés következett. A két hetes karantén után kötelező sportorvosi vizsgálat tüdőgyulladást mutatott ki. Összességében otthon heverte ki egy hónap alatt a koronavírus fertőzést.

A középkorú D. Kovács Róbert Antal nyári szabadságról visszatérve a polgármesteri hivatalba, csak a közvetlen kollégájával beszélgetve vette le a maszkot, de ennyi is elég volt a megfertőződéshez, hiába tartott be minden elővigyázatossági szabályt márciustól kezdve. Ő előbb levertséget, egész testet behálózó fájdalmakat érzett (“mint akit agyonvertek”), így töltött otthon két hetet; majd tüdőgyulladást is kapott, amivel már a kórházban töltött újabb két hetet. A covid-19 vírusnál mondhatni “szokásos” íz- és szaglásérzékelés vesztés mellett még a bőrérzékelése is megváltozott.

Lezárás lesz szombat éjszaka a Hungária körgyűrűn

Lezárják szombat este 23.30-tól vasárnap 04.30-ig a Hungária körgyűrűt a Kőbányai úttól a Salgótarjáni utcáig daruzás miatt. A Rákóczi híd felé vezető oldalon nem lesz korlátozás.

A 909-es autóbusz Kispest felé terelve közlekedik, a Kőbányai út/Könyves Kálmán körút és a Kőbánya alsó vasútállomás közötti megállókat nem érinti. Kiegészítő járattal utazhatunk a Hidegkuti Nándor Stadion és a Liget tér között – írja a BKK.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Már online is nyomon követhető a repülőtéri zajszennyezés

Új zajmonitorrendszert és járatkövető alkalmazást fejlesztett ki a Budapest Airport, így már az interneten is nyomon lehet követni a repülőtéri zajszennyezést.

Hat állandó helyszínen telepítettek hitelesített zajmérő műszereket, az adatokat pedig – az aktuális forgalmi helyzettel együtt – a zajmonitor-alkalmazás honlapján elérhetővé teszik – közölte a Budapest Airport.

Az ingyenes honlapon a le- és felszálló gépek mellett a zajmonitorrendszer által begyűjtött információk is elérhetők, nyomon lehet követni a X. és a XVIII. kerületbe, valamint Vecsésre és Üllőre telepített zajmérők által gyűjtött adatokat.

Alábbi képernyőfotónkon a címkeresővel megjelöltül Pongráctelepet is, így jól látható, hogy a legközelebbi zajmérő is viszonylag messze van lakótelepünktől, a Fehér úton is túl. Ez a műszer péntek este alapjáraton 45 dB körül ingadozik, amikor pedig repülőgép halad el fölötte (“élőben” látható ezen a térképen), akkor felugrik 65-70 dB-re zaj hangereje, ami már nem kevés, főleg, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy mostanság töredék forgalmat bonyolít a ferihegyi repülőtér a járványhelyzet miatti utazáskorlátozások közepette. Szerencsére Pongráctelep a légifolyósón kívül esik, így nálunk korábban is csak korlátozott mértékben volt zavaró a légiforgalom zaja.

https://bud.flighttracking.casper.aero/

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Már háromféle poloska ellen küzdhetünk otthonainkban

Az ősz beköszöntével egyre több helyet lepnek el a poloskák: a nem őshonos, inváziós fajok egyedeivel év közben is találkozhatunk, de többnyire inkább a szabadban. Ilyenkor azonban helyenként szinte elözönlik a lakásokat, házakat, hogy telelő rejtekhelyet keressenek maguknak. A legkisebb résen is bejutnak, gyakran csapatostul találkozhatunk velük a nyílászárók körül vagy a falakon.

Az invazív címeres poloskák azonban még nem mindenütt lakták be az országot. Van, ahol szinte inváziószerű a jelenlétük kora ősszel, máshol viszont alig találkozni velük. A Sokk a rovar elnevezésű Facebook-oldal most kéthetes akcióval igyekszik felmérni, hogy hol, mennyi és milyen fajta invazív címeres poloska található az országban. Egy kérdőív kitöltésével bárki segíthet az országos poloskatérkép létrehozásában.

A kérdőív ezen a linken érhető el közvetlenül, és sikerült olyan új infókat is megtudnunk, hogy az idén már pongráctelepi lakásokban feltűnő új rovar is invazív poloskafaj, noha csak kicsit hasonlít a címerpajzsos társaira.

Azt is megtudhatjuk a kérdőívből, hogyan néznek ki a poloskák petéi és lárvái a növényeken:

A poloskák elterjedtségét megmutató felmérés adatai a kutatók, biológusok munkáját is segíthetik, hiszen a Magyarországon viszonylag újkeletű rovarfajok itteni életéről is kevés még az információ, tapasztalat. Egy ilyen térkép segíthet megérteni, miért és hol terjednek a leggyorsabban, milyen környezeti feltételek járulnak hozzá a leginkább az elszaporodásukhoz. A felmérés arra is választ keres, ki hogyan küzd meg a poloskaözönnel, mekkora gondot jelent számára.

Forrás: HVG