Bringás Mikulás fog ellátogatni Pongráctelepre

Posted by on

A Kőbányai Bringás Egyesület idén is szervez Mikulás-tekerést a kerületben. A közösségi esemény nem csak ünnepi hangolódást és társas biciklikörtúrát kínál, de jótékony célja is van: a pongráctelepi Gyermekek Átmeneti Otthona lakóinak kívánságát igyekszik teljesíteni a Bringás Mikulás. Részletek a plakát alatt, illetve a Facebookon.

A Mikulás újra bringával érkezik!

Találkozzunk december 7-én 18 órakor a Szent László téren és bringázzuk végig a kerületet a gyerekek barátjával. Díszítsd fel a kerékpárod, húzz magadra Mikulás vagy Krampusz jelmezt és csatlakozz hozzánk, vigyük el közösen a kilométergyűjtő akciónkból vásárolt ajándékokat a kőbányai Bárka Átmeneti Otthon kis lakóinak. Neked csak a jókedved kell magaddal hoznod és némi szaloncukrot, amit a járókelőknek osztogathatsz menet közben.
Hideg van és Te már ilyenkor nem tekersz? Semmi gond, figyeld merre teker a Mikulás, köszöntsd nagy “Hóhóóhóóóhóóóó, bringázni jaj de jó” felkiáltással és nem marad üres a markod 🙂

Tervezett útvonal: Szent László tér – Liget tér – Kőbányai út – Pongrác telep – Kőbányai út – Újhegyi sétány.

Az Újhegyi sétányon forró teával és harapni valóval zárjuk az eseményt.

Közmeghallgatás: Hős utcáról feketén-fehéren

Posted by on

A 2019. november 21-i kőbányai közmeghallgatáson a legtöbb kérdező a Hős utcai gettó felszámolásával kapcsolatban kérdezett a kőbányai önkormányzattól, és a válaszokkal együtt olyan sok információ hangzott el, hogy erről inkább ebben a külön cikkben írtunk. (A közmeghallgatás többi, Pongráctelept érint(het)ő témáiról ebben a cikkben írtunk.) Mivel Pongráctelep lakosai általában várják a lakótelepünket is beárnyékolóan rossz hírű lakótömb lebontását, ugyanakkor a hivatalos önkormányzati médiában nem nagyon hallani a szanálás folyamatáról, igyekszünk részletesen beszámolni a közmeghallgatáson elhangzottakról. Azt, hogy honnan indult a jelenleg zajló felszámolás, legutóbb ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

A kérdezők egyrészt a Hős utcai gettóban közösségépítéssel (főleg gyerekekkel) foglalkozott Kontúr Egyesület képviselői voltak, akik az utóbbi időben a Hős utcai lakók, főleg a lakástulajdonosok érdekeit próbálják képviselni. Másrészt felszólalt három Hős utcai lakástulajdonos is, akik nem a közvélemény által tipikusnak gondolt “gettólakók” voltak, hanem nyugdíjasok, akik régóta ott laknak, rendben fizetik a közös költséget és közüzemi számlákat, felújították, komfortosították az otthonukat, mint saját tulajdonukat; most viszont már évek óta létbizonytalanságban vannak, lesz-e lakhatásuk a Hős utca lebontása után? A lejjebb olvasható beszámolónkban nem tudtuk érzékeltetni a közmeghallgatáson felszólaló lakástulajdonosok érezhető elkeseredettségét, de a Magyar Hang c. hetilap itt olvasható, októberi cikkben egy Hős utcai lakástulajdonos lakó érzékletesen írja le, hogyan érzik magukat most a “közmegegyezés szerint” jóravaló lakók, mert ilyenek is élnek a Hős utcai gettóban, amit a közvélemény Budapest leglecsúszottabb helyének tart.

Először a Kontúr Egyesület részéről Urbanovszky Zsuzsa és Mihály Bulcsú drámai fellépéssel azt kérte számon a kőbányai önkormányzattól, hogy bánjon emberekként a Hős utcai lakosokkal, ne tegyék őket tönkre a 4-5 millió Ft-os lakásvásárlási ajánlattal, amivel nem oldható meg a lakhatásuk, hanem hajléktalanságba kerülhetnek. Valamint nehezményezték, hogy az önkormányzat nem működik együtt a civil szervezetekkel, pedig a Kontúr Egyesület továbbra is segítene egyeztetni a lakókkal, illetve szociális munkával. Kitértek arra, hogy az önkormányzati tulajdonú Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. nem figyel eléggé oda, hogy önkényes lakásfoglalók ne törjék fel a már kiürített önkormányzati bérlakásokat. Leginkább az önkormányzat általános hozzáállását bírálták, hogy úthengerként, jogszabályokon átgázolva próbál eljutni a bontásig, de ez így, a kisajátítási eljárások körüli pereskedésekkel még évekig el fog húzódni, miközben tárgyalókészebb hozzáállással és anyagilag nagyvonalúbb vételi szándékkal a kőbányai önkormányzat már mostanra eljuthatott volna céljáig, a gettó teljes kiürítéséig.

A Kontúr Egyesület felszólalására többek között Révész Máriusz, Kőbánya egyik országgyűlési képviselője is válaszolt, ő szerinte inkább a civil szervezetek, a Kontúr Egyesület akadályozzák a helyzet (minél hamarabbi) megoldását. D. Kovács Róbert Antal polgármester válaszában hangsúlyozta, hogy az önkormányzat jogszabályi keretek között végzi a Hős utcai gettó felszámolását, a kisajátítási eljárásokat.

Az elsőként felszólaló Hős utcai lakó, lakástulajdonos egy Youtube-videóra hivatkozott, amiben D. Kovács Róbert Antal polgármester arról nyilatkozott, hogy az idén elkezdődött kisajátítási eljárások során a kirendelt igazságügyi értékbecslő 5,6 millió Ft-ra értékelte a Hős utcai lakásokat, miközben a lakástulajdonos által felfogadott értékbecslő 12 millió Ft-ra értékelte az ő lakását, tekintetbe véve a karbantartott lakás állapota mellett a telek értékét, a jó közlekedési kapcsolatait is, stb. Ezenkívül, a bíróságon megtámadott kisajátítási eljárással kapcsolatban a napokban kapott igazságügyi határozatot, miszerint jogosult a kisajátítás során készpénz helyett cserelakást kérni. Végül nehezményezte az első Hős utcai lakó, hogy az önkormányzat, mint a társasház többségi tulajdonosa, csak a negyedét fizeti a közös költség rájutó részének.

Az értékbecsléssel kapcsolatban Dr. Szabó Krisztián kőbányai jegyző adott részletes választ, miszerint nem a kerületi önkormányzat, hanem a fővárosi kormányhivatal választotta ki az igazságügyi értékbecslőt (aki nagyságrendileg a lakástulajdonos által megbízott becslőéhez hasonló munkadíjért végezte a becslést, miközben az önkormányzat saját alkalmazású értékbecslője lakásonként csak kb. 30 ezer Ft-ba került volna). Ha a lakástulajdonosok által perre vitt kisajátítási eljárásoknál a bíróság magasabb vételárat határoz meg, mint amennyit a kisajátítási eljárás során becsültek, az önkormányzatnak rendelkezésére áll a megemelt összeg. Jelenleg 54 lakás kisajátítási eljárása van folyamatban, de ezek nem mindegyikét indította a kőbányai önkormányzat, egyes kisajátításokat a fővárosi kormányhivatal kezdeményezett. (A Kontúr Egyesület tagjai közbeszólásokkal jelezni próbálták, hogy a Fővárosi Kormányhivatalt György István, korábbi kőbányai polgármester vezeti, ezzel feltehetően a fővárosi kormányhivatalnak a kőbányai önkormányzat felé való részrehajlásának lehetőségére akartak utalni.)
Dr. Szabó Krisztián jegyző válasza szerint aki cserelakást kér a kisajátítási eljárásban, azt is elfogadja az önkormányzat, de a cserelakás beszerzése időbe telik, sokáig eltarthat, mert az évek óta erősen dráguló budapesti lakáspiacon nehezen lehet a kisajátításra kerülő Hős utcai lakással arányos paraméterekkel rendelkező lakást találni, a kisajátítási értékkel arányos vételáron.
A társasházi közös költség részleges fizetésével kapcsolatban a jegyző kijelentette, hogy a Hős utcai társasház önálló jogalany, a kőbányai önkormányzat pedig azért nem fizeti teljes egészében a közös költség tulajdoni hányaddal arányos részét, mert az elmúlt két évtizedben már többször hitelezett a társasháznak, valamint fizetési kötelezettségeket vállalt át a társasháztól. Legutóbb például idén nyáron 100 millió forintos közműtartozást fizetett ki az önkormányzat (talán a 2,1 milliárd forintos állami támogatásból?); valamint év végén lejár a társasház egy nagy összegű havi törlesztési kötelezettsége, amit eddig az önkormányzat fizetett, így januártól ezen havi összeg felszabadulásával jelentősen nőni fog az önkormányzat, mint résztulajdonos közös költség befizetése. Ezenkívül előfordult olyan eset is, hogy az önkormányzat 40 millió Ft-t fizetett be közös költség előlegként, hogy megelőzze az egyszer már lenullázott társasházi közmű hátralékok újbóli felhalmozódását, mert például a társasház jó ideje nem tudja fizetni a szemétszállítási díjat, az FKF Zrt. nemrég is ingyen vitte el a civil-lakossági esemény során összegyűjtött rengeteg szemetet. (A Kontúr Egyesület képviselői itt is közbeszóltak, hogy szerintük az önkormányzat közös költség elmaradása miatt nem tudja fizetni a társasház a szemétszállítási díjat.)

Ezek után a második Hős utcai lakástulajdonos a felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. “hűtlen kezelése” miatt kerül egyre rosszabb helyzetbe a társasház, mivel “nem odavaló” bérlőket költöztettek be az önkormányzati lakásokba, akik folyamatosan teszik tönkre a bérlakásokat és a közös társasházi tulajdont is, míg a lakásukat karban tartó, közös költséget és közműszámlákat rendben fizető lakástulajdonosok elszenvedik a folyamatos romlást.

Erre a felszólalásra a polgármester reagált, aki szerint sokféle felelősség van a Hős utcai állapotok végletes leromlásával kapcsolatban. D. Kovács Róbert Antal már 36 éve ismeri a Hős utcát, mivel az 1980-as évek eleje óta a Hungária körúti Bem József Általános Iskolában tanított, így például családlátogatások során közvetlen közelről is megismerkedett a Hős utcai viszonyokkal, emberekkel. A polgármester szerint a (korábbi) önkormányzat ott hibázott, hogy privatizálta a Hős utcai lakások felét, mert amíg csak önkormányzati bérlők laktak a Hős utcában, valamennyire kézben tudta tartani a helyzetet az önkormányzat, de ez régen is alacsony társadalmi státuszú lakótömb volt, majd a privatizációval indult el a végletes szegregálódás. A Hős utcai lakók is felelősek a kialakult helyzetért, mert például egy év alatt 2.000 m3 szemetet halmoztak fel a két háztömb körül. A Hős utcai “állapotok” megoldása csakis a bontás lehet. Élnek normális lakástulajdonosok is a Hős utcában, akiknek normális megoldást kínál az önkormányzat: cserelakást – igaz, nem öröklakást, csak bérlakást, mert egyszerűen nem érnek annyit a Hős utcai magánlakások az ingatlanpiacon, hogy öröklakást ajánljon cserébe az önkormányzat. (Itt vélhetően arról volt szó, amikor az önkormányzat magától ajánlott a 4-5 millió Ft-os vételár ajánlat alternatívájaként csere bérlakást, míg ha a kisajátítási eljárásban választ cserelakást a Hős utcai lakástulajdonos, akkor az önkormányzat kénytelen öröklakást felajánlani cserelakásként.)

Ezután kérdezett a harmadik Hős utcai lakástulajdonos, hogy mikor ér véget a szanálás? Ő is régóta lakik a Hős utcában, ahol mostanában megint sokasodnak a drogosok, lépjen fel ellenük a rendőrség. A dílerek önkényesen lakásokat foglalnak, nem fizetnek semmilyen közműszolgáltatásért, nincs is semmilyen közmű mérőjük, mégis használnak vizet, villanyt, megbontják a tetőt, stb. A lakó a rendőrség jelen lévő képviselőjéhez fordulva azt is kérdezte, hogy lehetne-e újra éjjeli razziákat tartani (havonta egyszer), mint régen is volt ilyen a Hős utcában. A társasház lépcsőházainak sötétsége is bátorítja a bűnözőket, miért nem lehet visszakapcsolni a társasház közösségi világítását.

A harmadik Hős utcai lakos közbiztonság körül forgó kérdéseire részben a polgármester válaszolt, hogy például az önkormányzat tavaly év végén kerítést, beléptetőkaput tervezett a Hős utcai tömb köré, ami távol tarthatta volna a drogosokat és önkényes lakásfoglalókat, de a kerítés projektet megakadályozták a civilek, konkrétan a Kontúr Egyesület is. (Akik közbeszólásukban 130 millió Ft-os kerítés költséget emlegettek, amire reagálva a polgármester 10 millió Ft-os beruházási költséget mondott. Az akkori hírek szerint valóban “csak” 10 millió Ft körüli összegbe került volna a kerítés és beléptető kapu kiépítése, de további 120 millió Ft nagyságrendű összeget költött volna az önkormányzat egy nonstop portaszolgálatra (bő egy évig), az egyébként lebontás előtt álló laktótömbben, a 2,1 milliárd Ft-os állami támogatási keretből.) A társasházi lépcsőházakban a nagy hátralék miatt van kikapcsolva a világítás. A legutóbbi lakástüzet is egy áramlopás okozta.

Végül a rendőrség is felszólalt (a távollévő kerületi rendőrkapitányt egy BRFK-s rendőr őrnagy helyettesítette), aki válaszában jelezte, hogy 2018. szeptemberében a rendőrség sikeresen kiszorította a drogosokat és az addig ott működő dílereket a Hős utcából és környékéről (ezt a Kontúr Egyesület és a megjelent lakók is vitatták); a rendőrség azóta nem érzékel érdemi drogos jelenlétet az utcán, még a hős utcában sem. Éjjeli razziákkal nem akarja indokolatlanul zavarni a rendőrség a Hős utcai (békés) lakók nyugalmát (csak konkrét bejelentésre mennek ki). A közműveket illetően a rendőrség évente négyszer-ötször közös “razziát” tart az ELMŰ-vel a Hős utcában, de hiába fülelik le ilyenkor az illegálisan áramvételezőket, nem sokkal később újra visszakötik a “lopóvezetéket”.

A fenti, egymást követő felszólalásokból, kérdésekből válaszokból és közbeszólásokból álló Hős utcai “vitát” végül a mi pongráctelepi szemszögű kérdésünk zárta le: hol tart most, és meddig tarthat a gettó szanálásának folyamata, különös tekintettel arra, hogy az állam által az önkormányzatnak e célra adott 2,1 milliárd Ft támogatás felhasználásának eredeti határideje 2019. év vége? A polgármester azt válaszolta, hogy már megkérték az állami támogatás határidejének egy éves meghosszabbítását, bár lehet, hogy ez túl optimista megközelítés, de azért reméli, hogy a pereskedésekkel együtt is sikerül kiköltöztetni 2020 végéig minden Hős utcai lakást, ami után jöhet a bontás, amit már nagyon várnak a Hős utca környékén élők.

Összességében nem igazán látjuk “eredményesnek” a fent ismertetett vitát abban az értelemben, hogy a felszólaló Hős utcai lakástulajdonosok kifejezett nyugtalanságát (hogy a saját lakásukból az utcára kerülhetnek) nem kifejezetten nyugtatta meg az önkormányzat részéről válaszoló polgármester, mint ahogy a Kontúr Egyesület is hiába fejezte ki (erőteljesen) tiltakozását, hogy miért nem működik velük együtt az önkormányzat, és a polgármesterrel egymásnak ellentmondóan beszéltek jogszerű és jogszerűtlen lépésekről a szanálási, főleg a kisajátítási folyamatban. Mi leginkább azt hiányoljuk, hogy legalább valamennyire átlátható folyamat szerint haladjon a Hős utcai gettó felszámolása. A kőbányai önkormányzat sosem nyilatkozott részleteiben a szanálásról, ami érdemi részletek eddig kiderültek, az nem hivatalos módon bukkantak fel a médiában, így viszont nehéz átlátni, hol tart, és főleg meddig fog tartani a folyamat, mikor indul meg a kiürített gettó elbontása.

Közmeghallgatás – pongráctelepi szemmel

Posted by on

Ma este 17:00-20:00 óra között zajlott le a Kőbányai Önkormányzat szokásos, évente megtartott közmeghallgatása, amin bárki kérdezheti közügyekről az önkormányzatot. Ilyenkor a pódiumon a polgármesteren kívül az alpolgármesterek, képviselők, a főjegyző, néhány szakhivatalnok, a kerületi közterület-felügyelet és rendőrség vezetője, valamint olyan külsős “vendégek” szoktak helyet foglalni, mint a MÁV vagy a BKV képviselője. Magát a közmeghallgatást D. Kovács Róbert Antal polgármester vezette le, többnyire ő válaszolt a kérdésekre, de sok esetben Dr. Szabó Krisztián jegyző adott jogi-közigazgatási jellegű választ, néha pedig az adott téma szakmai felelősének adta át a mikrofont a polgármester. A kérdéseket papíron lehetett előre leadni a közmeghallgatás előtt és közben, de élőszóban kellett elmondani, mikrofonba, legföljebb három percben, ami a legtöbb kérdezőnek kevés volt; ezért alkalmazza a polgármester már évek óta a fotónkon is látható “közlekedési” lámpát, ami a 3 perc nagy részében zölden világít, a vége felé narancssárgára vált, és az idő lejártát pirossal jelzi.

A pódium első sorában balról jobbra: Révész Máriusz kormánybiztos, Radványi Gábor és Weeber Tibor alpolgármesterek, Dr. Szabó Krisztián jegyző, D. Kovács Róbert Antal polgármester, Mustó Géza és Somlyódy Csaba alpolgármesterek, Kovács Róbert képviselő, tanácsnok. (Középen hátrébb a X. kerületi rendőrkapitányt távollétében helyettesítve válaszol a BRFK egy munkatársa.)

De még a kérdések-válaszok majdnem három órája előtt mintegy 20 percben a polgármester tartott beszámolót az önkormányzat 2019. évi tevékenységéről, eredményeiről. Ezt az előadást sajnos lekéstük, így csak a közmeghallgatásokra ugyancsak szokásosan kiadott önkormányzati füzetben találtuk meg az alábbi, Pongráctelepet érintő 2019-es témákat, melyek újdonságot nem tartalmaznak, de azért érdemes itt összefoglalni.

A Gyöngyike Bölcsőde és Óvoda között új kerítést épített az önkormányzat, megerősítették a pincét, hőszigetelték a a bölcsőde homlokzatát és az udvaron új elektromos árnyékolókat építettek be, mindösszesen 57.786.000 Ft értékben. A Gyöngyike Óvoda utcai kerítését is felújították, az óvoda homlokzatát is hőszigetelték, akárcsak a padlásfödémet, valamint új előtetőt építettek, összesen 47.587.000 Ft értékben. Az óvodával és bölcsődével egy épülettömbben lévő Gyermekek Átmeneti Otthonában is homlokzati és padlásfödém hőszigetelést végeztek 14.010.000 Ft értékben. Vagyis a “Gyöngyike tömb” elsősorban energetikai felújítására összesen több, mint 119 millió Ft-t fordított idén a Kőbányai Önkormányzat, ami mindenképpen jelentős beruházás, és ráadásként a hőszigetelés festése sokat dobott az amúgy egyszerű homlokzat megjelenésén is. (A jelek szerint egyébként folytatódik a hőszigetelés a szintén a tömb részét képező Pongrác Idősek Klubjával is, amely esetében egyéb felújításokat is tervez az önkormányzat már a 2020-as évben.) Ezenkívül, konkrét említés nélkül, jobbára általánosságban ír a brosúra a kerületi játszóterek építéséről és felújításáról, mely utóbbiban a pongráctelepi központi játszótér is részesült; bár a nyár nagy részében, építésre hivatkozva, de valójában munkálkodás nélkül zárva tartott játszótér miatt sok pongráctelepi szülő inkább megkeseredett szájízzel örült az új, kisebb gyerekekre is tervezett játékoknak.

Az éves beszámoló után összesen mintegy 16 kérdező kerületi lakos kérdés feltevései és a válaszadások egészen 20:00 óráig tartottak – a közmeghallgatáson az évi egyszeri jelleg miatt nincs határidő, amíg van írásban leadott, közérdekű kérdés, addig a teljes önkormányzati testület is kitart a pódiumon (tavaly ilyenkor kb. este fél tízig húzódott el a közmeghallgatás a rengeteg kérdés miatt). A ma kérdező lakosok Kőbánya több lakónegyedéből jöttek, általában kimondottan helyi témákat felvetve, mint ahogy mi is pongráctelepi szemszögből jegyzeteltünk és kérdeztünk is.

A ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmával járó zajhatás hosszú évek óta visszatérő panasztéma a kőbányai közmeghallgatásokon. Most meglepő módon nem szólaltak fel a leginkább érintett újhegyi és délebbi lakosok (talán belefáradtak a szélmalomharcnak tűnő küzdelmükbe), de így is akadt olyan kérdező, aki bevallása szerint csak 2018. augusztus 16-a óta érzi át a téma súlyát, amióta új eljárási rendben szállnak fel a repülőgépek, Kőbánya sokkal nagyobb részén zavarja a lakosságot a ferihegyi repülőzaj, azóta már Pongráctelepen is többen szóvá tették ezt. Most a főjegyző azzal tudott biztatni, hogy a kőbányai önkormányzat másokkal egyetemben már évek óta pereskedik a légiforgalmat irányító Hungarocontrol Zrt.-vel, s a bírósági eljárás jelen szakaszában már jó esély látszik arra, hogy végül akár újra lehessen/kelljen meghatározni a repülőtér körüli zajvédelmi zónákat.

A Mádi utcai lakótelepről egy fiatalember minden lakótelepi lakost érintő témában kérdezett: nem szereti a negyedik emeleti lakásába felcipelni nap, mint nap a biciklijét, amivel munkába is jár, viszont közterületen sem meri kint hagyni éjszakára a biciklijét, még a legjobb lakattal sem. Ezért az iránt érdeklődött, hogy az önkormányzat foglalkozna-e zárt közterületi bringatárolók létesítésével a lakótelepeken, vagy legalább (átmeneti) megoldásként kerékpár támaszok telepítésének is örülnének a környéken. D. Kovács Róbert Antal polgármester válasza szerint maga a kerületi önkormányzat már tervezget valamilyen zárt tárolós megoldást; jelenleg a szabályozási környezetet vizsgálják, majd haza és külföldi mintákat is keresnek – ilyeneket most mi is kerestünk az interneten:

Helytakarékos, zárható kerékpártároló Győrben.

Ezenkívül a pódiumon helyet foglaló Révész Máriusz, korábban kőbányai önkormányzati, jelenleg országgyűlési képviselő, és egyben “a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos” is válaszolt, mivel ő kormánybiztosként jelenleg egy pályázati rendszer kidolgozásával foglalkozik, melynek keretében az önkormányzatok 30%-os támogatásra pályázhatnak majd, igaz nem zárt, hanem csak fedett kerékpártárolók létesítésére. Továbbá mindketten említették a következő években állami forrásból kiépülő Rákos-patak menti bicikliutat, amire a kőbányai önkormányzat tervez ráhordó kerékpárutat építeni a Tárna utcai gyalogos vasúti felüljáró átépítésével, és a kerület több pontján (főleg Ó- és Újhegyen) várhatóak kisebb-nagyobb útszakaszok kiépítése. Egy Harmat utcai lakos azt nehezményezte, hogy a Harmat utcában a járdán vezetett bicikliút balesetveszélyes a gyalogosokra nézve. Ezzel a polgármester és a kormánybiztos is egyetértett, hogy előbb-utóbb az úttestre kell terelni a bicikliseket, kétoldali, menetirányhelyes sávok kiépítésével, de ehhez ugye szélesíteni kell a meglévő utakat, ami az anyagi vonzat mellett érdeksérelmek leküzdésével is jár. Végül a polgármester említést tett egy január végére tervezett kőbányai bringás lakossági fórum tervéről, amire igyekszünk elmenni, és már előzetesen, írásban is felvetni ötleteket Pongráctelep biciklis közlekedési kapcsolatainak javítását illetően.

Saját kérdéseink a Pongráctelep tágabb környékén zajló “ingatlanfejlesztésekhez” kapcsolódtak. Ami pongráctelepi szempontból a legfontosabb kérdésünk volt: az Egészségház jelenleg várható bezárási időpontjára kérdeztünk rá. Az új szakrendelő a jelenlegi tervek szerint 2020. szeptemberétől fogadhatja majd a pácienseket a Maglódi úton, vagyis a pongráctelepi és környéki lakosok nagyjából jövő nyár végéig élvezhetik a népligeti Egészségház viszonylag kényelmes közelségét. A Bajcsy Kórház mellett épülő új kerületi szakrendelő biztosan jobban felszereltebb lesz, és remélhetőleg a nagyobbra tervezett kapacitása a várakozási (előjegyzési) időt is csökkenti, de a Hungária körút térségében élő kőbányai lakosoknak ezzel együtt is fájdalmasan sokkal többet kell majd utaznia a Maglódi útra átköltöző Egészségházba. Éppen ezért arra is rákérdeztünk, vagy inkább felkértük az önkormányzatot, hogy lobbizhatna a BKK-nál, hogy a jövőben a 37-es villamos hétköznaponként legalább a reggeli és esti csúcsidőszakok közötti nappali idősávban is végigmenjen az Új Köztemetőig, ne forduljon vissza a Sörgyárnál. Egy ilyen “járatsűrítéssel” a Hungária körút (és Kolozsvári utca) térségében lakóknak átszállásmentes, közvetlen kapcsolata lenne/maradna az új rendelőintézettel, rendelési időben. A polgármester elgondolkozott ezen a felvetésen, valamint említést tett az Albertirsai úton közlekedő 10-es busszal kapcsolatos, de nem részletezett önkormányzati tervekről.

A Mázsa térre tervezett uszoda- és csarnok építéséről az önkormányzati brosúra is ír, miszerint már 2022-re megépülne, de a polgármester ezt túl optimista bejegyzésnek minősítette, mondván még nincsen állami forrás a több milliárdos beruházásra. Addig is, az önkormányzat már túl van a szabályozási terveken, az engedélyeztetésen, és ez év végéig kész lesz a közműkiváltás is. Azonban arról is szót ejtett, hogy az állami beruházás miatt igazából csak úgy lesz esélye egyszerű (nem sportoló) kőbányai lakosoknak is használnia a tervezett uszodát és csarnokot, ha erre az önkormányzat tud majd ilyen-olyan szerződéseket kötni az állammal (ezek szerint az állam működtetné is a leendő Mázsa téri sportlétesítményt).

A Hungexpo vásártelep szeptemberben megkezdődött felújítása-fejlesztése kapcsán arra kérdeztünk rá, hogy várható-e az 50 milliárdos állami forrásból, vagyis jelentős mértékben felfejleszteni kívánt Hungexpo tömegközlekedési kapcsolatainak fejlesztése is? Mert egyre kevesebb idő marad komoly műszaki beruházásokra a 2021 őszén esedékes vadászati világkiállításig, mely három hónap alatt akár nagyságrenddel több látogatót vonzhat, a mai átlagos Hungexpo-rendezvényekhez képest, amiknek a megközelítésével így sokan vesződnek: a dugóban araszoló 10-es (régi 100-as) buszon, a parkolási díjat megfizetni nem akaró autósok által elfoglalt lakóövezeti parkolóhelyeken és a 37-es villamos Pongrác úti felüljáróján, majd a rossz állapotú ösvényen végigbotorkálva. A szeptember 30-i ünnepélyes alapkő letételről mi is hírt adtunk, kiemelve, hogy akkor nem esett szó semmilyen konkrét közlekedésfejlesztési elhatározásról, vagy legalább tervről.

A polgármester elmondta, hogy több szinten zajlik a gondolkozás a lehetőségekről, mert azt mindenki elismeri (a Hungexpót fejlesztő állam, a főváros és a kőbányai önkormányzat), hogy bővíteni kell a Hungexpo megközelítését. Egyes tervekről már évekkel ezelőtt olvashattunk a médiában, mint a leglogikusabbnak és talán legegyszerűbbnek tűnő verzióról, a hajdani 29-es villamos pályájának visszaépítése, de a polgármester olyan, általunk még nem ismert opciókat is felsorolt, mint a Királyvágány révén vasúti kapcsolat, vagy a ferihegyi repülőtérre tervezett gyorsvasút a jelenlegi tervek szerint megállna Kőbánya-alsón, de akkor már megállhatna a Hungexpo előtt is. Ezenkívül az önkormányzat erősen támogatná a cegléi vasútvonal keleti oldalán a Pongrác úthoz hasonlóan végigvonuló közút kiépítését, vagyis az Albertirsai út és a Korponai utca összekötését, valahogyan a 37-es villamos S-kanyarján keresztül (“Korponai-átjáró”). A legérdekesebb tömegközlekedési koncepció szerint a Pillangó utcai metrómegállótól egy gyalogos alagút vezet a Kincsem Park lóversenypályájának közepéig, és ezt az alagutat akár meg lehetne hosszabbítani a Hungexpóg, mozgójárdával kiegészítve. Mindehhez mi még azt tettük hozzá a közmeghallgatáson, hogy az országos médiában bő két évvel ezelőtt ment körbe a híre egy szigetüzemben, csak a Pillangó utcai metrómegálló és a Hungexpo főbejárata között közlekedő (egyvágányú) gyorsvillamos terve – de ennyi erővel akkor már egy ilyen villamosvonalat össze lehetne kötni a hajdani 29-es villamos visszaépíthető pályájával, és akkor két irányból is lehetne kötött pályás tömegközlekedési kapcsolata a Hungexpónak (és a Kincsem parknak is).

Végül a Hős utcára kérdeztünk rá: hol tart most, és meddig tarthat a gettó szanálásának folyamata, különös tekintettel arra, hogy az állam által az önkormányzatnak e célra adott 2,1 milliárd Ft támogatás felhasználásának eredeti határideje 2019. év vége. A polgármester azt válaszolta, hogy már megkérték az állami támogatás határidejének egy éves meghosszabbítását, bár lehet, hogy ez túl optimista megközelítés, de azért reméli, hogy a pereskedésekkel együtt is sikerül kiköltöztetni 2020 végéig minden Hős utcai lakást, ami után jöhet a bontás, amit már nagyon várnak a Hős utca környékén élők.

És ha már a Hős utcai gettó felszámolása: ebben a témában olyan sok kérdés-válasz hangzott el a közmeghallgatáson, hogy erről külön cikkben számolunk be.

Hős utca felszámolása – újratervezést követel a Kontúr Egyesület

Posted by on

A 2019. október 13-i önkormányzati választások óta egyelőre csend van a kőbányai önkormányzat háza táján a Hős utcai gettó felszámolásával kapcsolatban. Most viszont a Hős utcában 2014 óta közösségfejlesztő tevékenységet kifejtő Kontúr Egyesület november 17-én nyílt levélben fordult a Kőbányai Önkormányzathoz. A nyílt levél teljes szövege az egyesület honlapján olvasható, röviden összefoglalva pedig a Kontúr Egyesület szólítja az önkormányzatot, hogy függessze fel a Hős utcai gettó felszámolási folyamatában nemrég óta zajló kisajátítási eljárásokat, és szakmailag megalapozott, konkrét telepfelszámolási terv alapján, az önkormányzati törvény betartásával előzze meg, hogy állampolgárai hajléktalanokká váljanak. Az egyesület saját segítségét is ajánlja az önkormányzatnak, jóllehet az utóbbi időkben a kerületi vezetés már egyáltalán nem akart együttműködni a korábban általa támogatott egyesülettel. A levél teljes hátterének megértéséhez alább összefoglaljuk az elmúlt két év Hős utcai fejleményeit. (Hős utcáról szóló cikkeink itt, de még több, és teljesebb, a Hős utcai lakók nézőpontját is megmutató cikkek, riportok a Kontúr Egyesület honlapján vannak összegyűjtve.)

Mint ismeretes, 2017 legvégén a kormány 2,1 milliárd forint támogatást ítélt meg a kerületi önkormányzatnak, a Hős utca 15/A és B társasházak “rendbetételére”, 2019 végi határidővel. Ismerve a lakótömb valóban gettó helyzetét (nagy szegénység és országos hírű drog gyártó és elosztó központ), kezdettől nyilvánvalónak tűnt, hogy a “rendbetétel” felszámolást fog eredményezni, azaz a 2.100 millió forintból a még lakott önkormányzati lakások bérlőit máshova költözteti, a mintegy 150 magántulajdonú lakást pedig felvásárolja a kőbányai önkormányzat, végül a teljesen kiürített épületeket lebontják, mert nemcsak rossz állapotúak, de eleve korszerűtlen kialakításúak (25 nm-es szoba-konyhás lakások, eredetileg folyosói vécékkel), egyszerűbb valami mást építeni a teljesen lebontott telekre. (Azóta már az is kiderült, hogy az önkormányzat sporttelepet tervez a gettó helyén kialakítani, amit elvileg a kőbányai lakosok, így a pongráctelepi lakosok is használhatnának, nemcsak a gettót három oldalról körbevevő laktanyák és a Közszolgálati Egyetem kampuszának “lakói”.) Akármi is lesz majd a gettó helyén, általában véve Pongráctelep jól járhat az elbontással, mivel a Hős utcai “közállapotok”, főleg a droghelyzet lakótelepünk társadalmi és ingatlanpiaci megítélését is kedvezőtlenül befolyásolja.

Az állami támogatás nagyvonalúnak látszó összege biztatónak tűnt, ehhez képest most, majdnem a kétéves felhasználási időszak végén ott tartunk, hogy még mindig lakik a Hős utcában néhány önkormányzati bérlő, míg a magántulajdonosok szinte egyikével sem sikerült még megegyezni, mert mindenki kevesli a lakásonként ajánlott 3-4-5 millió Ft vételárat (150 lakás esetén ez 500-700 millió Ft lenne összesen a 2.100 millióból). Ezért az önkormányzat az utóbbi hónapokban kisajátítási eljárással próbálkozik, de a lakástulajdonosok megtámadták bíróságon az eddigi kisajátítási határozatokat, többek között arra hivatkozva, az eljárás során 2 évvel ezelőtti ingatlanpiaci összehasonlító árak alapján akarná az önkormányzat 4-5 millió Ft-ért kisajátítani a Hős utcai lakásokat, miközben az elmúlt két évben is folyamatosan emelkedtek a budapesti lakásárak (az összehasonlításban citált józsefvárosi és állítólag pongráctelepi lakások ára is), és nem mellesleg Budapesten manapság már tényleg nem kínálnak eladásra ekkora méretű és állapotú eladó lakóingatlanokat 10 millió Ft alatt.*

Úgyhogy jelenleg nem igazán látszik a Hős utcai gettó felszámolási folyamatának a vége, inkább csak nagy a bizonytalanság, főleg persze a Hős utcai lakók körében, amiről a Kontúr Egyesület nyílt levele is erőteljesen beszél. Ráadásul, az új önkormányzati ciklusban kialakult ellenzéki többségű képviselőtestület – kormánypárti polgármester duális kerületi vezetése miatt talán még az is kérdés, hogy a kormány hajlandó lesz-e meghosszabbítani a 2,1 milliárd Ft (maradékának) a felhasználását 2019.12.31 után – ha az önkormányzat is erre kéri.

*Az ingatlan.com részletes kereső felületén 2019.11.20-án 20-30 nm területű, 3-10 millió Ft eladási árú budapesti lakásokra szűrve ugyan 20 találatot adott az ingatlanközvetítő honlap, de ebből csak kettő volt tekinthető lakáshirdetésnek, a többi minden egyéb (12 db bérleti jog, 3 db banki követelés, 3 db lakássá átépített/átépíthető garázs, üzlethelyiség, stb).

Ingatlanfejlesztések Pongráctelep körül – 3. rész

Posted by on

Harmadik cikkünkben átnézünk Józsefvárosba, az óramutató járásnak megfelelően itt folytatva ingatlanfejlesztési sorozatunkat Pongráctelep körül (első posztunkban az északi, északkeleti környéket, második cikkünkben pedig a Kőbányai út X. kerületi részét tekintettük át). Bár ez már nem Kőbánya, mégis érdemes figyelemmel lennünk a VIII. kerület Pongráctelephez közelebb eső fertályára, elsősorban a tömegközlekedési kapcsolatok miatt: a 37-es villamoson és a Hungária körúti 1-es villamoson jár dolgozni a pongráctelepi lakosok talán nagyobb része, valamint maga a 37-es vonala sajátos közlekedési folyosót is képez a részleges kiépítetlenségével, és a jórészt elhanyagolt környezetével, ami közvetve Pongráctelep ingatlanpiaci megítélésére is hatással van.

Áttekintő térkép a Pongráctelep térségében zajló vagy tervezett ingatlanfejlesztésekről.

Ha már a második cikkünkben a Kőbányai úton haladtunk a belváros felé, most is itt folytatjuk. A Kőbányai út VIII. kerületi szakaszának déli oldalán van a nagy múltú (az Északi Járműjavítóval egyidős) Ganz-MÁVAG gyártelep, melynek délkeleti sarkában még működik pár kisebb Ganz utódcég, de a hatalmas (41 hektáros) gyártelep nagy részében már az 1990-es években megszűnt a termelés, és a Négy Tigris piac 2014-es kiürítése óta jelenleg a csarnokokat raktárként és piacként használják a Józsefvárosi pályaudvar területéről átköltözött “kínai piac” árusai (akadnak itt szép számmal vietnámi és török árusok is). A sűrű beépítésével együtt is rendezetlen terület jelenleg 53 magántulajdonos kezében van, ezért nekik kell dönteniük és költeniük a leromlott állapotú gyártelep felújításáról, fejlesztéséről. Szerencsére a tulajdonosok már felismerték az összefogásuk fontosságát, így már szabályozott keretek között (ún. klaszterben) gondolkoznak a gyártelep közös fejlesztésén, de az 53 tulajdonos sokféle, széttartó érdekeit így is nehéz lesz egymáshoz közelíteni. Így egyelőre a Ganz gyártelep inkább csak ígéret a homályos jövőre nézve.

Sokkal letisztultabb a Kőbányai út VIII. kerületi szakaszának északi oldala: itt a Fiumei úttól majdnem a Hungária körútig húzódik a 2005 óta nem üzemelő Józsefvárosi pályaudvar, míg a Könyves Kálmán körútnál lévő, volt dohánygyári épületekben a Szentágothai János Egészségügyi Szakképző Iskola, nővérszálló, valamint hajléktalanoknak éjjeli menedékhely és nappali melegedő működik. A pályaudvar nagy részén a híres-hírhedt Négy Tigris (kínai) piac működött 2014-ig, azóta egyetlen összefüggő, hatalmas, üres placc, csak a Fiumei út felőli végén, a tulajdonképpeni vasúti pályaudvart választották le róla, az itteni épületeket holokauszt emlékhelyként felújítva. A Sorsok Házaként ismert kiállítóhely már évek óta várja, hogy berendezzék, de a Fidesz-kormányzaton belüli hatalmi és kultúrpolitikai ellenétek, valamint a magyarországi és külföldi zsidó szervezetek tiltakozása miatt még akár évekig húzódhat a megnyitása a látogatók számára. A pályaudvar túlnyomó részét kitevő sínhálózat, a kínai piac helyére sok mindent terveztek már az ezredforduló óta: vidámparkot, villamos kocsiszínt, kínai lakónegyedet, sőt, az egyik olimpiai terv szerint még a médiafalut is ide építették volna.

Sorsok Háza (forrás: 24.hu)

Az utóbbi években a józsefvárosi önkormányzat strandfürdő létesítését preferálta, állami támogatás igénybevételével. Az idei évi önkormányzati választási kampányra sikerült is elkezdeni a próbafúrásokat 200 millió Ft kormánypénzből. A szakvélemények szerint a volt józsefvárosi pályaudvar alatt 1300-1400 méter mélyen 70-72 Celsius fokos hőmérsékletű víz található, amelynek összetétele megegyezik a Széchenyi és Paskál fürdő alatt lévő vízzel – ezt az eddigi próbafúrások is megerősíteni látszanak. A koncepciótervek szerint a strandon egy gyűrű alakú fürdőépület helyezkedne el, amelynek közepén egy nyitott udvar lenne. A létesítményben helyet kapna egy egész évben működő gyógyászati részleg, élményfürdő, gyermekrészleg, nyári strandrész, szaunák és gőzkamrák, valamint kiszolgáló egységek. A tízmedencés fürdő mintegy ötszáz fős befogadóképességgel rendelkezne, amelyhez 200 állásos gépkocsi- és 200 állásos kerékpártároló tartozna. Ha megvalósul a józsefvárosi strand, az jóval közelebb lenne Pongráctelephez, a jelenleg legközelebbinek számító Újhegyi Uszoda nyári strandjánál (vélhetően lesz bejárat a strandra a 37-es villamos régi nevén “MÁV 10-es kapu” megállójánál is). És azért is fontos lenne a pályaudvar területének újrahasznosítása, mert a Salgótarjáni utca felőli oldalon van pár romos épület, ahol évek óta drogosok tanyáznak, akik az ellenőrt vajmi ritkán látó 37-es villamoson Kőbánya, és így Pongráctelep felé is “elkalandoznak”. Ha a drogostanya is megszűnik a romos részek eltakarításával, beépítésével, az javíthatja a 37-es villamos “fegyencjárat” hírét is, ami szintén fontos lenne a pongráctelepi lakosok biztonságérzetének, és lakótelepünk ingatlanpiaci megítélésének. Persze nagy kérdés, hogy a 2019. október 13-i önkormányzati választás óta Józsefváros kormánypártiból ellenzékivé vált vezetése és a Fidesz-kormányzat mit gondol a hogyan továbbról. Pikó András, az új VIII. kerületi polgármester véleményét már ismerjük: a projekt mögött még nincs pénz, egyelőre csak egy lehetőség, és kérdés, hogy akarja-e a kerület. Ha igen, akkor forrásokat kell keresni hozzá, és mérlegelni kell, hogy azon a részen piaci alapon működtethető-e egy strand? Szerinte igen – bár sok a kérdés, de nem akarják leállítani a projektet. A kormányzat háza táján viszont még nagy a csend, így a józsefvárosi strand és vele a pályaudvar teljes területének rendezése elbizonytalanodott, talán további évekig nem fog történni semmi.

A Józsefvárosi pályaudvar helyére tervezett strandfürdő látványterve.

És ha már 37-es villamos, aminek a pályáját több részletben felújították az elmúlt évtizedben, a temető felőli oldalán is további ingatlanfejlesztések várhatóak, alapvetően állami beruházásból, a VIII. kerületi önkormányzattól függetlenül. A Fiumei úti sírkert (régen Kerepesi úti temető) évek óta kiemelt állami “intézménynek” számít, a jelenlegi kormányzat nemzeti emlékhellyé akarja felújítani az elhanyagolt állapotú sírkertet, de ez a szándék egyelőre kimerül a Nemzeti Örökség Intézete által ide szervezett kulturális programokban. Ennél valamivel előrébb tart a Fiumei úti sírkert délkeleti sarkában lévő Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető már megkezdett felújítása, de egyelőre ez a munka is lassan csordogál.

Az óramutató járását követve, a temető és a Keleti pályaudvarba tartó sínek közötti sávban nagyszabású sportlétesítmény fejlesztések vannak tervben. Az észak-déli irányban hosszúkás területsáv Kerepesi út felőli végében már elbontották a volt Taurus, később Michelin gumigyár ipartelepét, de a sikertelen közbeszerzési tenderek miatt már nem volt esély időre felépíteni a tervezett sportpályákat, csarnokokat az idén nyáron Budapesten megrendezett Maccabi Európai Játékok (“zsidó olimpia”) számára, így jelenleg a józsefvárosi pályaudvarhoz hasonlóan üres placc várja, hogy történjen valami. A hírek szerint a jelenlegi kormányzat továbbra is elkötelezett aziránt, hogy az MTK kezelésébe kerülő sportnegyedet építsen fel itt. Ennek annyiban lenne Pongráctelep felé is hatása, hogy a területsáv déli végén rendeznék a 37-es villamos vonalának itteni, eléggé világvége kinézetű szakaszát, itt is lenne bejárat a leendő sporttelepre, valamint külön gyalogoshidat építenének a vasút fölé, a Salgótarjáni utca – Asztalos Sándor utca között.

A térkép bal széle észak (Kerepesi út), jobb széle dél (Salgótarjáni utca, 37-es villamos).

Végül a Hungária körút felé kanyarodva, a Hős utca “napos oldalán”, a Herbaház – Lidl – Penny Market tömb mellett, a volt Fővárosi Kenyérgyár 2009-ben lebontott telkén már gőzerővel épül az Aréna Business Campus első épülettömbje. A tervek szerint egy komplett irodaház park fog felépülni, négy külön épület összesen 85.000 négyzetméternyi hasznos területtel, és mindegyik épület földszintjén közösségi szolgáltatásokkal: bankfiók, vendéglátóegység, gyógyszertár, háziorvosi rendelő, edzőterem – főleg ezek miatt írunk mi is erről a projektről, hiszen sok pongráctelepi lakos az 1-es villamossal minden nap elmegy majd a leendő irodaházpark mellett, vagy éppen a szomszédos Lidl, Penny Market boltokban vásárol. Valamint szerintünk még ez is relatíve elég közel esik Pongráctelephez, ahhoz, hogy (a többi, környező ingatlanfejlesztés megvalósulásával együtt) ez is javítsa lakótelepünk környezetének, és így magának Pongráctelepnek is az ingatlanpiaci helyzetét.

2018-as látványterven az Arena Business Campus. (A háttérben a lebontott Népstadion 2018-ban üres helye, ahol a napokban adták át az új Puskás Ferenc Stadiont.)

Ingatlanfejlesztési körképünk negyedik, utolsó fejezetében egy áttekintő térképet közlünk az összes eddig említett ingatlanfejlesztési (tervről), valamint kitérünk arra területre is, ami kimaradt a cikksorozatunkból, nem véletlenül.

Közmeghallgatás november 21-én, csütörtökön

Posted by on

November 21-én, csütörtökön 17:00 órától tartja a Kőrösiben a szokásos éves közmeghallgatását a Kőbányai Önkormányzat. Ilyenkor szokásosan a polgármester tart beszámolót az elmúlt év önkormányzati tevékenységéről, majd bárki kérdéseket intézhet az önkormányzathoz, amit ilyenkor a polgármesteren kívül az alpolgármesterek, a képviselők, a jegyző, valamint fontosabb kerületi tisztviselők képviselnek, és személyesen válaszolnak a szóban feltett kérdésekre. Már évek óta mi is részt veszünk a közmeghallgatáson és beszámolunk a pongráctelepi olvasókat is érdekelhető részletekről, olykor mi is kérdéseket feltéve az önkormányzatnak (korábbi beszámolóink itt érhetőek el).

Kitakarította a Hős utcát a Kontúr egyesület önkéntesek segítségével

Posted by on

A Kontúr Közhasznú Egyesület önkéntesek segítségével kitakarította a lebontásra ítélt Hős utcai nyomortelepet, a Hős utca 15. A és B házak közötti és körülötti területet – az alábbi fotó szerint látványos eredményességgel.

Fotó: Kontúr Egyesület

Az egyesület Facebook posztja szerint rekordszámú önkéntes segített a takarításban, és utalt arra, hogy az ilyen munkákat a kerületi önkormányzat is támogathatná. (Egyébként a lebontás előtt álló két társasházban az önkormányzat a többségi tulajdonos, a még lakott lakások felvásárlása vagy kisajátítása pedig bizonytalan jövő időbe helyezi a Hős utcai gettó felszámolásának időpontját.)

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Kis ábrándozás a Csilla utcai vasúti deltáról

Posted by on

Ma írt arról az Index, hogy lehetővé tenné a kormány, hogy a MÁV eladja az üresen pangó telkeit. A MÁV óriási ingatlantulajdonos a vasúti hálózat és a hozzá kapcsoló létesítmények révén. A terület nagy része funkcionális (pálya, állomásépület, stb.), de van egy csomó olyan telke is a vasúttársaságnak, aminek csak kis részét használja ki, a maradék pusztán nyűgöt jelent.

Megszabadulni tőlük azonban nem lehet, mert jelenleg az országos törzshálózati vasúti pályák részeként vannak nyilvántartva, ezek pedig kizárólagos állami tulajdonú nemzeti vagyonként forgalomképtelenek. Ezt a helyzetet kezelné egy kedden, a vagyongazdálkodási salátatörvényben beadott módosítás, amely a vasúttörvénybe, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénybe és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénybe is belenyúl.

Mindez annyiban érdekes Pongráctelep számára, hogy a Csilla utcai vasúti töltés túloldalán van egy viszonylag nagy kiterjedésű vasúti delta (háromszög), mely talán sosem volt kihasználva, jelenleg is üres puszta, nyugati oldalán erdősávval. Ránézésre elférne itt például egy kis sporttelep, vagy közösségi kertészet. De a megközelítés nincs kiépítve, és valószínűleg irreálisan drága is lenne a Csilla vagy Horog utca felől egy aluljáró-feljáró kiépítése. Így aligha fogja a MÁV leválasztani és eladó telekként meghirdetni a vasúti deltát vagy egy részét, de azért az alábbi térképet elnézve elábrándoztunk egy kicsit.

A térkép egymást követő kattintásokkal kinagyítható! (Open Street Map)

Addig is valószínűleg hajléktalanok tanyázhatnak itt is, mint a vasúti töltés Horog utcai oldalán. Valószínűleg augusztusban is egy hajléktalant gázolhatott halálra a vonat a Csilla utca kutyafuttató felőli végénél, mert a jobbára éjjelente itt dolgozó pályamunkásokon kívül tényleg nincs senkinek keresnivalója a töltések által közrezárt “senki földjén”.

Forrás: Index

Kőbányai diákok tehetségkutatójára lehet jelentkezni

Posted by on

A kőbányai önkormányzat és a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ „Kiben van az X?” címmel tehetségkutató versenyt hirdet Kőbányán élő vagy tanuló diákok részére.

A versenyre nevezhetnek azon általános iskola alsó és felső tagozatos, valamint középiskolás diákok, akik valamely X. kerületi intézményben tanulnak, vagy kőbányai lakcímmel rendelkeznek.

A jelentkezéseket az alábbi kategóriákban várják:

  • ének / zene (szóló és duó) – nevezni lehet 1 saját dallal, ami maximum 10 perc hosszú
  • zenekar (minimum 3 fő) – nevezni lehet 1 saját dallal, ami maximum 10 perc hosszú
  • kórus (minimum 5 fő) – nevezni lehet 1 művel, ami maximum 10 perc hosszú
  • vers- és prózamondó – nevezni lehet 1, maximum 5 perces művel
  • tánc (szóló és duó) – nevezni lehet 1, maximum 10 perc hosszú koreográfiával
  • tánccsoport (minimum 3 fő) – nevezni lehet 1, maximum 10 perc hosszú koreográfiával
  • egyéb (bűvész, bohóc, humorista, színjátszó, stb.) – egyének nevezhetnek maximum 5 perces műsorral, csoportok maximum 15 perces előadással

Nevezési feltételek:

  • duók esetében legalább az egyik tagnak kőbányai lakosnak vagy X. kerületi iskolában tanulónak kell lennie, zenekarok, kórusok, tánc- és színjátszó csoportok esetében pedig legalább két tagra érvényes kell, hogy legyen ez a kitétel!

Nevezési díj nincs! Jelentkezési határidő: 2019. december 31., kedd éjfél.

A nevezés módja: az alábbi linkről letölthető nevezési lapot e-mailben kell elküldeni a szigeti.monika@korosi.org címre. A tárgysorba írjátok be: „Kiben van az X?”

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu