Január 1-től az FKF valamennyi begyűjtési rendszerében – így a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésben, a gyűjtőszigeteken, valamint a lakossági hulladékudvarokban – az italos kartondoboz (tej, gyümölcslé) átkerül a kevert csomagolási hulladékok közé, azaz a sárgafedelű kukákbakell dobni. A kékfedelű tartályokban ezentúl kizárólag tiszta papírhulladék gyűjthető.
Az új csoportosítási rendszer a különböző anyagok rétegeiből álló italoskartonok gyűjtését érinti: egyes tejtermékek, gyümölcslevek dobozait ezentúl nem a papírral a kékfedelű, hanem a sárgafedelű tartályban, a kevert csomagolási hulladékokkal együtt kell gyűjteni. Ezt a változtatást annak érdekében vezeti be a társaság, hogy a kékfedelű tartályokba kizárólag tisztán papírhulladék kerüljön, így – várhatóan – annak további válogatására a jövőben már nem lesz szükség – írta közleményében a társaság.
Az FKF azt kéri, hogy 2022. január 1-jétől:
a kékfedelű tartályokba kizárólag tiszta papírhulladékot (pl. újság, hullámpapír, csomagolópapír, összelapított kartondoboz stb.) tegyetek
a sárgafedelű tartályokba pedig kevert csomagolási hulladékot (pl. műanyag és fém csomagolási hulladék, összelapított italos kartondoboz, PET-palack és fém italosdoboz, műanyagzacskó stb.) rakjatok. Fontos, hogy a sárgafedelű tartályban kizárólag csomagolási anyag gyűjthető, tehát NE tegyetek bele egyéb műanyagot (pl: kertiszék maradéka, háztartási berendezések alkatrészei stb.) és fém használati tárgyakat (pl: ruhafogas, bútormaradvány, berendezések alkatrészei stb.)
A kartondobozok, flakonok, italos kartondobozok, PET-palackok és fém italosdobozok esetében különösen fontos, hogy azokat összenyomva, lapítva rakjátok a gyűjtőtartályokba, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak. Az FKF emellett nyomatékosan kéri, hogy a szelektív tartályokba NE dobjatok élelmiszer-maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó (pl. olaj, zsír, oldószer) csomagolóanyagokat, használt papírzsebkendőt, szalvétákat.
Ma délelőtt 11 óra után mintegy 23 percben Pongráctelepet mutatta be a Kossuth Rádió “A Hely” című magazinműsora a hallgatóknak. A műsor saját megfogalmazása szerint A Hely gyakran titkos, rejtett vagy kevéssé ismert helyszínen készül, ott élő, dolgozó beszélgetőtársakkal élénk, barátságos légkörben. Szórakoztató, ismeretterjesztő műsor, de valójában ennél sokkal több – emberekről, terekről és tárgyakról beszélő derű.
Fentieknek megfelelően még december elején, egy esős napon látogatott el hozzánk A Hely háromfős stábja, Pálfi Balázs szerkesztő, Deák Dóra riporter és Dancs Zoltán hangmérnök, akik helybeliekkel beszélgetve ismerkedtek lakótelepünk múltjával és jelenével. Így a helytörténeti érdekességekről Törpényi Lajos őslakos és Bánó Soma helytörténész mesélt, míg a jelenlegi lakótelepi életről Garas Zsolt lakos és Árkovics Henrietta, a Pongrác Közösségi Ház vezetője beszélt. Az adás jó részében hallható háttérzaj a folyamatos esőtől van – de mi ezzel együtt is melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe a riport meghallgatását.
December elején a Kossuth Rádió “A Hely” című magazinműsora Pongráctelepen járt, és helybeli lakosokkal, a közösségi ház vezetőjével beszélgetve-sétálva próbálták megismerni és a rádióhallgatóknak bemutatni lakótelepünket, mint Budapest egy érdekes részét. A mintegy 23 perces magazinműsor hétköznap délelőtt 11:05 körül kezdődik, a Pongráctelepet bemutató műsor holnap, december 28-án kerül adásba, de utána is meghallgatható lesz még két hónapig az interneten.
Fotó: Pálfi Balázs, A Hely
A Hely gyakran titkos, rejtett vagy kevéssé ismert helyszínen készül, ott élő, dolgozó beszélgetőtársakkal élénk, barátságos légkörben. Szórakoztató, ismeretterjesztő műsor, de valójában ennél sokkal több – emberekről, terekről és tárgyakról beszélő derű.
Karácsonyi játéba hív a Kőbányai Önkormányzat: Kőbánya szerte, több helyszínen 10 meseszereplő képét rejtették el, melyek csak arra várnak, hogy megtalálják. Segítségül egy térképet is elérhető az alábbi linken, illetve a plakát alatt.
Cikksorozatunk befejező részében a Budapest X. kerület Kőbányai Önkormányzat hatályos kerületi építési szabályzatának egybeszerkesztése 40 db BVKSZ alapú kerületi szabályozási tervvel című tervezet harmadik kötetét és a további dokumentumokat ismertetjük. (Az első és második cikkünk itt és itt olvashatóak.)
A III. kötet a Jóváhagyandó munkarész. Ebben az anyagban a Kőbányai Önkormányzat kerületi építési szabályzatáról szóló 16/2020. (XI.26.) önkormányzati rendeletének konkrét kiegészítéseit sorolják fel. Újdonság nincs ebben az anyagban az előző két cikkünkben leírtakhoz képest, egyedül a fenti linken megnyitható-letölthető PDF dokumentum 18. oldalán lévő 1. számú mellékletet emeljük ki: ez a Kőbányai Építési Szabályzat (KÉSZ) Laposdűlő déli részét magában foglaló tervlapjának 5. szelvénye a “szabályozás alap-, másodlagos és tájékoztató elemeinek” feltüntetésével. A nagy méretarány (M = 1:2000) miatt nem tudtunk érdemi képernyőfotót készíteni az egész szelvényről, csak Pongráctelep és szűkebb környékéről. Ezen is látszik a Zách utcai vasúti aluljáró terve, illetve a távlatilag a Pongráctelep délkeleti sarka alatt építendő vasúti alagút nyomvonala, vagy éppen a Pongrác útra és a Salgótarjáni utcába telepítendő új fasorok vonalai, bár ezek is inkább csak akkor realizálhatóak, ha megvalósulna a Salgótarjáni utca – Alberirsai út összekötése, vagy a Pongrác út 2×2 sávossá átépítése. Ami még jól látszik a térképkivágaton, hogy a pongráctelepi társasházak közötti zöldterületek önkormányzati tulajdonú közterületek (önálló telkek).
Kattintásra nagyítható!
Végül a negyedik PDF anyagban Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesterének 16/2020. (XI. 26.) számú (vagyis tavaly novemberi) önkormányzati rendelete olvasható a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat kerületi építési szabályzatáról. Ebben az anyagban piros betűszedéssel jelölték a szövegszerű kiegészítéseket.
Ebből egy fontos részt emelnénk ki, ami a Csilla utcai vasútvonal “harmadik vágányának” építésével kapcsolatos kerületi építési szabályozási tervek idén februárban lezajlott lakossági véleményezése kapcsán vált fontossá a MÁV-telepi és pongráctelepi lakosság számára: az anyag 46. A környezetvédelem című fejezetében olvasható 66. § szerint “A Keleti pályaudvar és Rákos állomás közötti vasúti pályaszakasz átépítése során zajárnyékoló falat kell létesíteni a MÁV-lakótelep és a Pongrácz úti lakótelep melletti szakaszon.” Ez a rész a lakossági igények határozott kifejezése láttán kerültek bele a rendeletmódosításba, mint arról a 2021. február 19-i, “Van még lehetőség zajvédő falra a Csilla utcában” című cikkünkben írtunk részletesebben.
Cikksorozatunk második részében a Budapest X. kerület Kőbányai Önkormányzat hatályos kerületi építési szabályzatának egybeszerkesztése 40 db BVKSZ alapú kerületi szabályozási tervvel című tervezet második kötetét ismertetjük: ez a Megalapozó munkarész. Ebben az anyagban Kőbánya egyes területeinek régi szabályozási terveinek tervezett megújítását ismertetik. Pongráctelep területe nincs köztük, de a közvetlen környékünkön több területről is szó van: MÁV-telep, volt Északi Járműjavító és az Albertirsai út vidéke.
Az egykori Északi Járműjavító területén a 2021. október 2-től hatályos KŐKÉSZ kivonat tervlapján jól látszik, hogy feltáró utcát terveznek kialakítani a Könyves Kálmán körút felett (át)építendő felüljárótól a vasúti delta mellett haladva a Kőbányai útig – így nem csak a Kőbányai útról jelenleg nyíló két-három üzemi bejáraton (és a villamospályán keresztül) lehet majd megközelíteni a területet. Ennek a tervezett feltáró útnak már neve is van: Fricsay utca, és várhatóan meg is építi az állam a volt Északi Járműjavító területének kulturális negyeddé való átépítése során, mivel már a most is működő Eiffel Műhelyháznak is jól jönne ez a feltáró út, mint ahogy a leendő új Közlekedési Múzeumnak is. (A Fricsay utcanév egyszerre három, egymással rokon karmesterre is utalhat a magyar zenetörténetből, de Fricsay Ferenc karmesternek volt operaházas munkássága, olyannyira, hogy az Eiffel Műhelyházban róla nevezték el az ország legnagyobb méretű és legkorszerűbb, nagyzenekari felvételek készítésére kiválóan alkalmas hangstúdióját.)
Az ipartelep a piros pöttyös vonalakkal három zónára van osztva: a Könyves Kálmán krt. felé eső Vi-2/39 jelű rész a következő években ide költöző Magyar Műszaki Közlekedési Múzeum területe, a középen elhelyezkedő Vi-2/36 jelű rész a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma (Eiffel Műhelyház), míg a Vi-2/38 jelű rész “emelt szintű könnyűzenei képzési központ” néven feltüntetve az anyagban, de ez egyrészt az idén szeptemberben elhunyt Póka Egon által alapított Kőbányai Zenei Stúdió ideköltöztetését jelenti, másrészt a területrész legnagyobb ipari csarnoka, a Forgóvázcsarnok a legfrissebb hírek szerint szintén az Operaházé lesz, raktárrá fogják átépíteni.
Belekattintással nagyítható!
Fontos még a közlekedés kapcsán két részletre kitérni: az új tervek szerint a Kőbányai út északi oldalán külön gyalogosjárdát kell kiépíteni a Könyves Kálmán körúttól a Közlekedési Múzeumnak helyet adó Dízelcsarnok délkeleti sarkáig bezárólag. Ez fontos fejlesztés lesz, mert a Kőbányai út északi oldalán jelenleg csak bicikliút van kiépítve a villamospálya mellett. A másik említésre méltó közlekedésfejlesztési terv a Zách utca meghosszabbítása a Csilla utcai vasúti töltés alatt, egészen a Kőbányai útig, oly módon, hogy legalább 4 méter széles gyalogos összeköttetést kell teremteni, amely a Kőbányai úti villamos üzemszüneti óráiban lezárható. Ez nagyon kényelmes fejlesztés lenne nekünk, pongráctelepi lakosoknak, mivel nagyon lerövidülne a Népliget gyalogos megközelíthetősége, és nem mellesleg az Eiffel Műhelyház és a Közlekedési Múzeum elérése is. Azonban idén egy szóbeli fórumon egy vasúti illetékes irreálisnak nevezte a Zách utca átvezetését a vasút alatt, mivel azon a szakaszon még kb. szintben van a Déli körvasút Keleti pályaudvar felé kanyarodó vágánypárja, ami a Könyves Kálmán körúti felüljáróig emelkedik fel a Csilla utcai vasútvonal magasságára. Ez esetben valószínűleg csak extra plusz költséggel lehetne esetleg egy mélyített aluljárót építeni, ha egyáltalán. Az alábbi Google Maps képernyőfotón enyhe madártávlati nézetben is látszik valamennyire, hogy a piros határvonalak között tervezett közúti aluljáró körülbelül szintben keresztezné a középső vágánypárt, vagy még ez alá is kellene mélyíteni, de ahhoz hosszabb bevezető szakaszokat is kellene építeni, amikre nincs igazán hely egyik oldalon sem.
Kattintással nagyítható!
Az anyag Közúti közlekedésről szóló 8.2. fejezetében leírják, hogy a távlati közlekedési igények kiszolgálására a közúthálózat új elemekkel történő bővítése, minőségi fejlesztése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése szükséges. Az úthálózat jelentős része felújításra, átépítésre szorul. A főúthálózat telítődött, ezért a főhálózatba további kör és sugárirányú hálózati elemek bevonása lehet indokolt, azonban nem cél a meglévő úthálózat folyópálya-szakaszainak további kapacitásbővítése.
A főváros településszerkezeti terve a közúthálózat tekintetében a Kőbányát érintő új közúthálózati fejlesztések között tartalmazza a korábbi 31. számú főút fővárosi bevezető szakasza helyett a – Keresztúri út – Albertirsai út – Salgótarjáni út nyomvonalának összekötését, vagyis közúti (és elvileg külön bicikliút) átvezetést a Kőbánya-teherpályaudvar fölött, a 37-es villamos felüljárója mellett. Ennek kialakítása az anyagi erőforrások miatt szerintünk távlatilag sem túl reális, inkább csak akkor lenne rá (inkább állami, mint fővárosi) pénz, ha Budapest olimpiát rendezne, és a Hungexpo is az egyik versenyhelyszín lenne, vagyis belátható ideig nem kell tartanunk plusz forgalommal járó zaj-, por- és szmog terhelés érdemi növekedésétől a Salgótarjáni utcában.
Ennél valószínűbben megvalósuló fejlesztések lehetnek a tervezett új vasúti megállók Pongráctelep környékén, fontos BKV átszállási kapcsolatokat kialakítva: – a Pongrác út melletti vasútvonalon a Kerepesi úti felüljárón, ahova áthelyeznék a Pillangó utcai metrómegállót is; – a Csilla utcai vasútvonalon a MÁV-telep mellett, a Könyves Kálmán körútnál (átszállási lehetőség az 1-es villamosra); – míg a mai Kőbánya-felső pályaudvar utasmegálló funkcióját áthelyeznék az Élessarokhoz, átépítendő felüljáróra, ami alá kerülne a 3-as villamos megállója.
A Kőbányai hírek című önkormányzati havi újság novemberi számában figyeltünk fel az alábbi plakátra, ami szerint lakossági véleményezésre bocsátanak újabb terveket, módosításokat a kőbányai önkormányzat területén, vagyis a X. kerületben. A plakáton olvasható hivatkozások a Kőbánya.hu hivatalos önkormányzati honlap ezen aloldalán találtuk meg, ide további aloldalak vannak belinkelve. Az összesen négy PDF dokumentumot átnéztük, és igyekszünk kiemelni belőlük pongráctelepi szemmel a helyi érdekű részleteket. Tekintettel az így is nagy terjedelemre, több cikkben ismertetjük a négy PDF dokumentumot.
A Budapest X. kerület Kőbányai Önkormányzat hatályos kerületi építési szabályzatának egybeszerkesztése 40 db BVKSZ alapú kerületi szabályozási tervvel című tervezet négy kötetből áll (a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. szerkesztésében), ezekből az I. kötet a Megalapozó munkarész. Ebben az anyagban lényegében a jelenlegi állapotot ismertetik, történeti kitekintéssel, és a jövőre vonatkozó eddigi tervekkel.
A területfejlesztési dokumentumokkal és a területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata azért fontos, mert Budapest, és benne Kőbánya területrendezését országos törvények is szabályozzák: Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló, 2019.03.15-én hatályba lépett, 2018. évi CXXXIX. törvény MÁSODIK RÉSZE Az országos területrendezési terv és a HARMADIK RÉSZE A Budapesti agglomeráció területrendezési terve érinti. A területfejlesztési és területrendezési tervek Kőbányára releváns megállapításait részletesen Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Képviselő-testülete a 335/2015. (IX.24.) KÖKT határozattal jóváhagyott X. kerület Kőbánya Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó kötete tartalmazza.
A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció (767/2013. (IV. 24.) Főv. Kgy. hat.) Laposdűlő déli részét, gyakorlatilag a volt Északi Járműjavító területét is jelöli barnamezős beruházási területként, ahol ugye az Eiffel Műhelyház kialakításával már zajlik is a funkcióváltás, iparterületből kulturális negyed lesz – az ipari örökség újrapozícionálásával (a Közlekedési Múzeum és a Kőbányai Zenei Stúdió ideköltöztetésével, illetve az Eiffel Műhelyház további terjeszkedésével). A Népliget esetében a cél a zöldfelület rekreációs célokat szem előtt tartó minőségi fejlesztése.
A közlekedési infrastruktúra részletesebb ismertetésénél a kőbányai II. rendű főutak között sorolják fel a Salgótarjáni utat, míg a Pongrác út nincs sehol megemlítve (ezek szerint nem főút?). Viszont a területi szabályozási tervben (TSZT) van egy távlatilag kialakítani tervezett felszín alatti vasútvonal éppen Pongráctelep délkeleti sarka alatt, ami a Déli körvasút és a Nyugati pályaudvar-Cegléd vasút vonal között teremtene közvetlen, zavarmentes kapcsolatot.
Vasútvonalak védőtávolsága került kijelölésre a kerületet érintő vasútvonalak esetében. A 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 38. § (10) bekezdése meghatározza a vasútvonalak működése miatt a szomszédos területeken korlátozással érintett sáv szélességét. Az országos törzshálózati vasúti pályák szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vasútüzemeltető, vasútfejlesztő és a közlekedési szakhatóság hozzájárulása szerint helyezhető el a vasúti közlekedésből fakadó elektromos és rövidhullámú zavarás, por, rezgés és zajterhelésre való figyelemmel. Ezt a részt azért másoltuk be szó szerint, mert lényegében erre hivatkozással nem támogatta a kőbányai önkormányzat a pongráctelepi lakosok igényét, hogy a kutyafuttató hátsó részében esetleg sportolásra is lehetne hely (pl. kosárlabda-, tengópálya, pingpong asztalok).
Az alább kimásolt tervlapon sárgával jelöltük Pongráctelep területét, és jól látszik a távlatilag tervezett vasúti alagút, illetve a Salgótarjáni út felüljáróval tervezett összekötése az Albertirsai úttal és a Jászberényi úttal. Ez régebben még az M4 autópálya bevezető szakasza lett volna, ezen a tervlapon már csak másodrendű főútként van feltüntetve, de túl sok realitása ennek sincs, talán csak akkor lenne rá pénz, ha Budapest tényleg olimpiát rendezne, aminek egyik helyszíne a Hungexpo lenne. Ebben az összefüggésben már értelmezhető az is, miért sorolták a Salgótarjáni utat a II. rendű főutak közé (amit két bekezdéssel feljebb észrevételeztünk).
Belekattintással nagyítható!
Egy másik tervlapon arra figyeltünk fel, hogy a Salgótarjáni út Zách utca és Pongrác út közötti szakasza alatt nagynyomású gázvezeték van, ami nem csoda, hiszen a Salgótarjáni út 45. szám alatti Főgáz telephelyen régebben a főváros legnagyobb gáztartálya, illetve a Kőbányai Gázgyár működött. A telephelyen ma már csak a gázüzemű kukásautók és BKV buszok vételeznek üzemanyagot, egyébként a szerelőkocsik bázisa és céges irattár működik itt már az 1990-es évek óta.
A kőbányai zöldfelületeket ismertető fejezet külön említi a Pongráctelep keleti szélén, a Pongrácz út melletti zöldfelületet, ami a Kis-Pongrác projekt által 2014-2015-ben végzett felújítása óta “a korábbiakhoz képest új rekreációs lehetőséget (fitnesz‐park) kínál. A dús lombsátrat adó beállt faállományt japánakácok alkotják.” Ide kívánkozik egy másik tervlap megfigyelése, amin a Keleti pályaudvarból jövő vasútvonal és a Déli körvasút menti-közrefogott sáv, gyakorlatilag a vasúti delta területe (a Hungária körút, Pongrác út és a Kőbányai út közötti szakaszon) a jelmagyarázat szerint “jelentősebb kondicionáló zöldfelületként” van jelölve. A fogalom nincs ismertetve az anyagban, de ezen a linken találtunk kifejtést: a kondicionáló célú zöldfelületek ökológiai, rekreációs, esztétikai szolgáltatásokat nyújtanak. Ide tartoznak a városi zöldterületek (közparkok, közkertek), fasorok, külterületeken a tájképvédelmi takarófásítások. Ez ránézésre reális, mert elég dzsungelszerű a Csilla utcai vasúti töltés, az más kérdés, hogy a harmadik vágány hónapok óta tartó építése során jelenleg eléggé feltúrják a vasúti delta mezős részét.
Bár Kőbánya nagy része játszóterekben bővelkedik, kevésbé kedvező a helyzet a kisebb lakónépességű kerületrészek esetében. Laposdűlőn a helyi igényeket kielégítő zöldfelületek, játszóterek megtalálhatók. A városrészt délről vasút határolja, így a Népliget, mint legközelebbi jelentős méretű zöldfelület, közvetlenül nem megközelíthető. Ezen a nehézségen könnyítene, ha megvalósulna a kerületi szabályozási tervlapokon berajzolt Zách utca átvezetése a Csilla utcai vasúti töltés alatt, de közlekedési szakemberek szerint ez nem reális terv távlatilag sem, mert azon a részen még szintben van a Déli körvasút Keleti pályaudvar felé kanyarodó vágánypárja. Pedig egy ilyen átvezetéssel közvetlenül az Eiffel Műhelyházhoz jutnánk át, amelyet jelenleg csak jó másfél kilométeres kerülővel érhetünk el Pongráctelepről (akár a Horog utca, akár a MÁV-telep, Könyves Kálmán körút felől közelítjük meg), miközben az Eiffel Műhelyház északi vége légvonalban csak pár száz méterre van a Csilla utca és a Gyöngyike utca sarkától.
Akadnak elavult vagy téves adatok is ebben az anyagban, pl. a közintézményeknél a Pongrác Idősek klubját vagy nem tüntetik fel, vagy a Főgáz telephely területére teszik a térképen, valamint egy plusz orvosi rendelőt jelölnek a Szolgáltatóházban. Talán a szomszédos Pongrác Irodaház (volt mozi) épületében működő sportklubra céloztak?
Sok egyéb térkép mellett az “Épületek állagának vizsgálata” térképet hozzuk még szóba. Ennek jelmagyarázata szerint Pongráctelepen, 2021-ben a volt Gomba abc betonépületét és a Csilla utcai garázsokat minősítették rossz állapotúnak, míg jó állapotúnak a volt mozi, ma Pongrác Irodaház épületét, a Pongrác Közösségi Háznak és Emberbarát Alapítványnak helyet adó volt közfürdői épületet és a Salgótarjáni utca 47. és 49. társasházakat jelölték meg. Utóbbiakkal könnyű egyetérteni a hőszigetelt homlokzatukat látva, míg az irodaház és a szociális épület látható állapotát nem minősítenénk jónak. Az összes többi társasház és egyéb épület állagát közepesnek minősítették, ami szintén vitatható (pozitív irányban) egyik-másik társasház (pl. a Csilla utca 2.) esetében, melyek átfogóbb belső és külső felújításon estek át a 2010-es években. (Feltűnő még, hogy a Hungexpo területén idén átadott kongresszusi központ épülete helyett még a korábbi C pavilon épülete látszik, szintén közepes állapot jelöléssel, ami szintén vitatható tartalmi elem ezen a, valószínűleg nem túl friss térképen.)
Térképkivágat. Belekattintásra nagyítható!
A Helyi védelemről szóló 1.7.5.5. fejezet táblázatokban sorolja fel a Budapest főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű – műemléki védettség alatt nem álló – épületeit Kőbányán. Pongráctelep a “kerületi helyi védett egyedi és területi értékek” táblázatban van felsorolva, E14 sorszámmal: Pongrác úti Kis-Pongrác lakótelep, leírás: kislakásos munkáslakótelep. Pongráctelep helyi védettségét a Kőbánya településkép védelméről szóló rendelete szabályozza (15/2019 (VI. 27.) számú önkormányzati rendelet).
A kőbányai környezetvédelemről szóló fejezetben van egy kis térkép, ami szerint a ferihegyi Liszt Ferenc repülőtérről felszálló repülőgépek felszállási irányát 2018.08.16-tól változtatták meg olyan módon, hogy azóta Pongráctelep térsége fölött kanyarodnak délnyugat felé. Az anyag szerint “a módosítást Európai Bizottság rendelete tette kötelezővé. A repülési zajterhelés csökkentéséhez kerületi önkormányzati szintnél magasabb szintű intézkedések szükségesek.” Ezenkívül figyelemre méltó még a zajterheléseket ábrázoló tervlap, amin a Csilla utcai vasúti töltésen és a vasúti delta Horog utcai ágán 10-15 decibel közötti “zajterhelési konfliktust” tüntettek fel, míg a Pongrác út melletti vágányokon “csak” 5-10 dB érték a maximum. (Ezeket a számokat vélhetően a megengedett zajszint határértéke fölött kell érteni.)
A jobb oldali zöld görbe csúcsa nagyjából Pongráctelep fölött van.
A következő cikkünkben a II. kötetet, az ún. “Alátámasztó munkarészt” fogjuk bemutatni pongráctelepi szemszögből. Végül cikksorozatunk befejező, harmadik része itt olvasható.
A kissé bulváros címadás valós felvetést takar. A sok más híres ember mellett ugyancsak Pongráctelepről elszármazott, többek között a Pázmány Péter Egyetem Bölcsészettudományi Karát megalapító Dr. Maróth Miklóssal még 2016 őszén, a Prima Primissima díja kapcsán készítettünk interjút (ami itt olvasható), természetesen hangsúlyozva a pongráctelepi emlékeit. De már akkoriban is felvetődött a neve, mint lehetséges (kormánypárti) köztársasági elnökjelölt, ezért mi is rákérdeztünk az interjúnkban, hogy felkérés esetén folytatná-e tudós elnökeink sorát (Mádl Ferenc és Sólyom László után). Az egyszerűség kedvéért alább idézzük Maróth Miklós akkori szavait, melyek értelmében elképzelhetőnek tartana egy ilyen kihívást.
Dr. Maróth Miklós a 2016-os interjúnk idején.
Egy ilyen komoly, nagy megtiszteltetésnek számító felkérésről szerintem mindig az adott élethelyzetben kell dönteni, de ha elgondolkozom azon, hogy az alapvetően csak jelképes funkciójú magyar államfői pozícióban, a reprezentálással együtt járó kényelmes „semmittevésen” túl hogyan lehetnék mégis az ország javára, akkor az orientalista kutatásaim során megszerzett nyelvtudásommal és kiépített nemzetközi kapcsolatrendszeremmel talán mégis tudnék a hazám javára tevékenykedni. De ennél is fontosabb szempont lenne számomra egy ilyen felkérés mérlegelésekor, hogy államelnökként képes lennék-e elősegíteni a konszenzusra törekvést az alapvető kérdésekben a jelenlegi nagyon megosztott, ellenséges hazai pártpolitikai rendszerben. Ezzel kapcsolatban van egy számomra szimpatikus példa Finnországból, ahol a köztársasági elnök kiélezett vitahelyzetben olyan sajátos, a finn hagyományokon alapuló módszert alkalmaz a konszenzus elősegítésére, hogy meghívja az egymással végletes nézetkülönbségben lévő pártpolitikusokat az államfői palota házi szaunájába. A gőzfürdőben aztán lelkileg is pőrék lesznek a politikusok; abban a környezetben egyszerűen nem viselhetik tovább a politikusi páncélt, és a közös szaunázás végére valahogy mindig sikerül egymással megállapodniuk…
Mindezt azért idéztük most fel, mert ugyan 2017 tavaszán végül újra Áder Jánost választotta meg köztársasági elnöknek a kormánypárt, azonban neki jövőre, 2022 tavaszán lejár a második elnöki ciklusa, így akkor majd a magyar országgyűlésnek mindenképpen új személyt kell megválasztania Magyarország legmagasabb közjogi méltóságának. Jelenleg még nincs hivatalos jelöltje, sem a kormánypártoknak, sem az ellenzéknek, de a médiában már meg-megjelennek találgatások, hogy kormányoldalról kik közül kerülhet ki (valószínűleg) az a személy, akit reálisan meg is választ következő köztársasági elnöknek az országgyűlés jelenlegi kormányzó többsége.
És hogy, hogy nem, de a “pletykák szerint” most is komolyan esélyes jelölt lehet Maróth Miklós, mint erről a 444.hu mai cikke is ír, amit itt lehet elolvasni. Ha végül tényleg ő lesz Magyarország következő államfője, ennek alkalmából igyekszünk majd újra meginterjúvolni őt, mint Pongráctelep egyik legsikeresebb elszármazott lakóját, akire lakótelepi szinten is büszkék lehetünk.
Frissítés 2021.12.21: ez gyorsan eldőlt, mert a jelenlegi kormányfő Novák Katalint jelöli köztársasági elnöknek, akit nagy valószínűséggel meg is fog választani a jelenlegi országgyűlés 2022 tavaszán.
70 éves korában elhunyt (koronavírusos betegségben) Nagyné Horváth Emília, a Hungária körúti Bem József Általános Iskola biológia-kémia szakos tanára, tankönyvszerző, a Kőbányai Önkormányzat külsős környezetvédelmi szakértője, a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja. Tanárként bizonyára sok pongráctelepi szülő és gyermek ismerte, mi is gyászoljuk őt. Az alábbi nekrológot és fotót a Kőbányai Önkormányzattól vettük át.
Nagyné Horváth Emília Bágyogszováton született, a győri Révai Miklós Gimnázium biológia-kémia tagozatán érettségizett, majd az ELTE biológia-kémia szakán szerzett tanári diplomát. Pályakezdőként Pápán nevelőtanár, később a MÁV-telepi általános iskolában napközis nevelő, biológia szakos tanár. 1983 szeptemberétől, vagyis az iskola megnyitásától csatlakozik a kőbányai Bem József Általános Iskola nevelőtestületéhez, ahol több mint négy évtizeden át, nyugdíjazása után óraadóként is oktatta tantárgyait.
Tanári pályáját kifogyhatatlan lendület, energia, önzetlenség és példamutatóan magas színvonalú oktató-nevelő tevékenység jellemezte. Szerette hivatását, ahogy egy interjúban is elmesélte, hitt benne, hogy a sors is erre a pályára szánta, hiszen szeptember elsején, vagyis a tanév első napján született. Vallotta, hogy partnerként kell kezelni a gyerekeket és éppoly sok pedagógiai módszert kell alkalmazni, mint amilyen sokféleség a természetben is megtalálható. Diákjai érzelmi nevelését kiemelten fontosnak tartotta, óráin a művészetnek is helye volt. „A természet varázsát ontja bőven. A fűben, a virágban és a kőben.” – idézte biológia óráin Shakespeare-t Nagyné Horváth Emília, hiszen mint mondta, ki tudná nála jobban érzékeltetni a gyerekekkel, hogy mennyi csoda van a természetben. Személyisége, sokoldalúsága, a világról alkotott szemlélete, a természet mindenhatósága iránti csodálata a leggazdagabb tanítás volt diákjai számára. Különös figyelmet szánt a tehetséggondozásnak, sok tanítványa az ő hatására választotta az orvosi, vegyészi, vagy éppen kutatói pályát.
Kiemelt szerepe volt abban, hogy a Bem József Általános Iskolában már évtizedekkel ezelőtt kiemelt nevelési területté vált a környezet- és egészségvédelem, az intézmény pedig megkapta az Ökoiskola, később az Örökös Ökoiskola címet. Számos általános iskolai biológia tankönyv és tanári kézikönyv szerzője, szakmai lapokban is publikált. Szemléletformáló tevékenységét fáradhatatlanul végezte nemcsak a kerületben, de országos szinten is. Húsz éven át volt főszervezője a Balogh János Kárpát-medencei Környezet- és Egészségvédelmi Csapatversenynek, de nevéhez köthető a kerületi Szelektív Hulladékgyűjtési Program beindítása is.
Kiemelkedő szakmai tevékenységét számos díjjal ismerték el. 2000-ben A Magyar Kémiaoktatásért-díjat, 2001-ben Juhász Nagy Pál Emlékérmet, 2005-ben Gorka Sándor Emlékérmet, 2010-ben a Kajtár Márton-díjat nyerte el. 2014-ben megkapta a Pro Natura Emlékplakettet, 2015-ben pedig a Rátz Tanár Úr Életműdíjat. 2016-ban a Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének Enikő-díját vehette át.
Nagyné Horváth Emíliát a Kőbányai Önkormányzat saját halottjának tekinti.
