Lapszemle – 2021. február-március

Posted by on

A Kőbányai Hírek szokatlan módon összevont, februári-márciusi lapszámmal jelentkezett március közepén, talán a koronavírus járványhelyzet miatt. (Reméljük, hogy ez csak átmeneti nehézség.) Mindenesetre ebben a lapszámban is találtunk pongráctelepi lakosokat érinthető cikkeket, amiket alábbiakban szemlézünk.

Az inkább minden kőbányai lakost egyaránt érint, hogy a kerületi költségvetés rendezett helyzetben van a járványhelyzeti gazdasági szükséghelyzet, állami elvonások ellenére is, amiről a lap 2. oldalán olvashatunk, illetve a 10.kerület.ittlakunk.hu cikkét külön posztban mi is utánközöltük, így részleteket itt olvashatnak a 2021-es kőbányai költségvetésről.

A 3. oldalon írnak részletesen arról, hogy a kőbányai önkormányzat februárban módosította a közösségi együttélés szabályairól még 2015-ben alkotott rendeletét. Erről szintén külön cikkben már mi is utánközöltük a Kőbányai Hírek Facebook oldalán már korábban megjelent híreket, saját kiegészítésekkel, ezt itt olvashatják.

Az önkormányzati havilap 4-5. oldalán Vitézy Dávid beszélt az újságnak előbb, mint a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezetője a Kőbányát is érintő, aktuális állami közlekedésfejlesztési tervekről. Így közölte, hogy a Déli körvasút vonalán, az Üllői úti felüljáró előtt leghamarabb 2023-ban kezdhetik el építeni a Népliget vasúti megállót. A cikk múzeumi részében került említésre a Keleti pályaudvar – Kőbánya-felső közötti vasútvonalon, a Hungária körútnál talán már idén építeni kezdődő vasúti megálló, ami az ide tervezett új Közlekedési Múzeum megközelítésének javításán kívül a városkörnyékről ingázóknak is jó átszállási kapcsolatot fog biztosítani az 1-es villamosra. Magát a Hungária körúti vasúti megállót ugyebár a BFK tervezte, és a tervezés miatt kellett a kerületi önkormányzatnak módosítania a kerületi építési szabályzatot, amiről ebben a cikkben írtunk, és a módosítás hivatalosan meghirdetett lakossági véleményezési lehetősége kapcsán felhívtuk a figyelmet a zajvédő (zajárnyékoló) fal szükségességre a Csilla utcai vasúti töltésen (bár erről a BFK azt nyilatkozta az önkormányzatnak, hogy az ún. harmadik vágányt nem ők tervezik, ők csak a vasúti megállóval foglalkoznak ezen a vonalon). Figyelemfelhívásunk nyomán örvendetesen sok pongráctelepi lakos fejezte ki írásos véleményét a zajvédő fal érdekében, minderről ebben a cikkben írtunk.

Ugyanezen cikkben kérdezik Vitézy Dávidot, mint a Közlekedési Múzeum igazgatóját is. Már évekkel ezelőtt úgy döntött az állam, hogy az elbontott városligeti épületéből a Kőbányai út – Könyves Kálmán körút sarkába, volt Északi Járműjavító műemléki védettségű Diesel-csarnokába (újabb írásmóddal a Dízelcsarnokba) fog költözni – vagyis Pongráctelep közelébe. Már nemzetközi tervpályázat is lezajlott, a nyertes tervező cég egyik látványtervét közli a Kőbányai Hírek is, Vitézy Dávid következő aktuális információival: 2022 közepére elkészülnek az engedélyezési és kivitelezési tervek, de a tényleges megvalósításról való pénzügyi döntés a 2022-es országgyűlési választások után felálló kormányzatra marad. Ha az akkori kormány is támogatja a beruházást, akkor 2025-2026-ra elkészülhet és megnyithat az új Közlekedési Múzeum, ami nem csak különleges kulturális program lehetőség lenne Pongráctelep közelében, de a lakótelepi lakásárszínvonalat is emelik az ilyen beruházások a szomszédságunkban.

Még mindig ugyanebben a cikkben a Kőbányai Hírek rákérdez a Törekvés Művelődési Ház sorsára a Könyves Kálmán körúton. A Törekvés épülete megmarad, felújítják, de használatában a múzeumhoz kerül: irodák, kávézó, előadóterem lesz benne. Ugyanakkor a Közlekedési Múzeum még egyeztet a Törekvésben jelenleg működő egyesületekkel, igyekezve megoldásokat kínálni számukra, “részben a területen és akár az épületen belül”.

Az újság 5. oldalán kis cikkben olvashatunk arról, hogy a fővárosi önkormányzat trolibuszjárattá tervezi átalakítani a 9-es busz vonalát, amennyiben tud erre szerezni európai uniós hitelt. Ez már évek óta létező terv, mi 2019. januárban írtunk egy akkori fővárosi trolihálózat fejlesztési projektről.

A 7. oldalon olvashatunk cikket az idén harmincéves Emberbarát Alapítványról, ami rehabilitációs otthont üzemeltet a Pongráctelep közepén lévő, volt közfürdő épületének túlnyomó részében (tárbérletben a Pongrác Közösségi Házzal). A cikk röviden bemutatja, hogyan próbálja az alapítvány gyógyítani és a társadalomba visszavezetni az alkoholistákat, kábítószer- illetve játékfüggőket, az ország egyik legnagyobb drogrehabilitációs intézményrendszerét működtetve (több kőbányai telephelyen). Pl. a szenvedély rabságából kiszabadult páciensek szakmát is szerezhetnek, hogy könnyebb legyen a visszailleszkedésük a való életbe. Éppen a pongráctelepi részlegükben működik asztalosműhely, de van sütőüzem is, valamint tanítanak kosárfonást és szőnyegszövést is. A kiemelten közhasznú szervezeti státuszú alapítványt egy lelkész házaspár, Bereczki Sándor és Lóránt Ágnes által alapított Mindenki Temploma Gyülekezet alapította, és előbb a Cserkesz utcai volt zsinagóga épületét újították fel, majd megnyitották a rehabilitációs intézetüket. Az elmúlt harminc évben több, mint 3000 páciens vett részt bentlakásos rehabilitációs programban. (Pongráctelepen is rendszeresen láthatunk rendezett csoportban az intézmenybe/ből közlekedő pácienseket.) Közülük minden második absztinensként távozott, ami nemzetközi összehasonlításban is megfelelő eredménynek számít.

Végül a Kőbányai Hírek 8. oldalán olvasható, “Amit a helyi adókról tudni kell” című cikket említjük meg. Ebben a kerületi közjegyző tájékoztatja kőbányai lakosokat egyrészt a gépjárműadó 2021. január 1-től hatályos változásairól (amiről az országos médiában is sokat olvashatunk). Másrészt a kimondottan a helyi önkormányzatok által kivethető helyi adók közé sorolt építmény- és telekadóról ír. Tehát Kőbányán is van ingatlanadó, ami lakásokra is vonatkozik, de a 100 négyzetméternél kisebb (vagyis az összes pongráctelepi) lakás esetén akkor mentesül az ingatlantulajdonos (vagy a haszonélvező) az adó megfizetése alól, hogy ha életvitelszerűen a lakásban lakik ő maga, vagy egyenes ági hozzátartozója. Aki mégis adóköteles, annak “adatbejelentéssel kell bejelentenie az adókötelezettségét” az E-önkormányzat portálon (https://ohp-20.asp.lgov.hu) megtalálható elektronikus űrlapon, az adóhatóság által rendszeresített űrlapon az e-papír szolgáltatás (https://epapir.gov.hu) igénybevételével, valamint levélben vagy személyesen az önkormányzati ügyfélszolgálaton.

Legvégül: adathalászokra figyelmeztet a kőbányai rendőrség (8. oldal). A látszólag valamelyik közmű szolgáltató nevében küldött e-mailek már régi trükkök, de az utóbbi hetekben cikkeztek a médiában arról, hogy személyesen is bekopogtattak kőbányai lakásokba, adategyeztetést kérve az ELMŰ-ÉMÁSZ nevében. De pont ebben az esetben a 10.kerület.ittlakunk.hu kiderítette, hogy legalábbis az Újhegyi lakótelepen valóban az ELMŰ-ÉMÁSZ megbízott, hivatalos partnerei keresik fel a környéken élő ügyfeleket önkéntes hozzájáruláson alapuló adatkezelés céljából, amiről az ELMŰ-ÉMÁSZ honlapján itt olvashatunk. Azért legyünk óvatosak, minden esetben kérjünk arclépes igazolványt és és akár telefonos ügyfélszolgálaton keresztül is ellenőrizhetjük, már ha akarunk egyáltalán időt szánni egy ilyen személyes megkeresésre.

Szűkösebb kerületi költségvetés mellett is lesznek fejlesztések 2021-ben

Posted by on

Elfogadta a kerület idei költségvetését Kőbánya polgármestere. Az elmúlt évtized átgondolt, előrelátó gazdálkodásának köszönhetően Kőbánya működése továbbra is stabil, írta róla D. Kovács Róbert Antal. A világjárvány miatt kevesebb pénz és számos bizonytalanság jellemezte a tervezést. Ennek ellenére folytatódik idén is Kőbánya fejlesztése. 

A gazdálkodás jellemzője, hogy a dologi működési költségeket 20 százalékkal visszafogták 2020-hoz képest. Az intézmények a pandémia miatt időnként leálltak, bezártak, itt, a szünetelésekből megtakarítás is keletkezett. Az állami normatíva is növekedett, tavalyhoz képest mintegy 1 milliárd forinttal, mondta a polgármester. A kerület idei működése is biztonságos, mind a szociális ágazat, mind a bölcsődék, óvodák, egészségügyi intézmények biztonsággal működtethetők, sőt, felújításra is jut pénz.

Bővítik például a Szervátiusz iskolát (emeletbővítés, festés-mázolás, burkolatjavítás), felújítják a Mocorgó Óvodát, építik a Tengerszem orvosi rendelőt, fejlesztik a játszótereket egyaránt. A közalkalmazottaknál meg tudták tartani a Kőbánya-pótlékot a havi fix fizetés mellett. Számíthatnak az önkormányzat támogatására a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülők is, a települési támogatások körét és keretét is megtartották.

Az Újhegyi orvosi rendelő felújítását is tervezik, lesznek óvodai konyhafelújítások, továbbá a Gyömrői út átépítése is folyamatban van. A Mázsa tér megújítása sem áll le, a közbeszerzés lezárult, van érvényes ajánlat. Minden olyan felújítást vállal az önkormányzat, amihez külső támogatás érkezik.

Kisebb sportberuházások is lesznek, például pumpapályát kap a Sportliget.

Városüzemeltetésre is jut pénz (pl. tiszta utcák, karbantartás), a Kőkertnek nem lesz kevesebb pénze, sőt, még fejesztést, gépesítést is terveznek. 

A nagyberuházásokat viszont el kell halasztani, pl. a Sportliget nagy fejlesztését, de ezt sem mondják le, csupán halasztják.

Forrás: 10.kerület.ittlakunk.hu

Új térkép Pongráctelepről, angolul is

Posted by on

Múlt héten frissítettük honlapunk Térképek aloldalát, az eddigi 2016-os általános térképet lecserélve 2020-as verzióra. Ezen nincs sok újdonság, gyakorlatilag csak a kutyaürülék gyűjtők feltüntetése új elem, valamint a címkeretben van utalás arra, hogy lakótelepünket a főváros építette 1939-1942 között, ezzel is megkülönböztetve a Pongrác úti lakótelepet a “másik” Pongrácteleptől, amit az állam épített trianoni menekülteknek 1924-1926 között a Pongrác 17. szám alatt (a Kistorony park nevű buszmegálló körül). Ugyanitt jelezzük, hogy a Wikipédián is olvasható egy részletes szócikk Pongráctelepről.

(kattintással nagyítható!)

Viszont a 2020-as térképnek most először készült angol nyelvű verziója, eredetileg egy, a Szegedi Egyetemen tanuló külföldi PhD hallgató részére, aki doktori dolgozatához többek között Pongráctelepen is kérdőívez ezekben a hetekben a Kis-Pongrác projekt hatásairól – de akár mást is érdekelhet ez a térkép.

(kattintással nagyítható!)

Felhívás iskolatörténeti kiállítási tárgyak gyűjtésére

Posted by on

A Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményben nyíló időszaki iskolatörténeti kiállítás részére keresünk régi taneszközöket, demonstrációs táblákat, játékokat, s minden olyan tárgyi emléket, ami felidézheti az egykori kőbányai „sulik” hangulatát. Kérjük, jelentkezzenek, akiknek vannak ilyen tárgyak a birtokukban és szívesen látnák azokat egy kiállítás részeként. Természetesen minden esetben megállapodás keretében rögzítjük a felhasználás feltételeit, és mindent hiánytalanul, kapott állapotában adunk vissza a kiállítás zárását követően.

Cím: x-sulibuli@freemail.hu Telefon: Verbai Lajos: 30/ 269 7825

Ha esetleg a pongráctelepi hajdani általános iskoláról, illetve az épületében jelenleg is működő Pataky István Technikumról (korábban szakközépiskoláról) szóló tárgyi emlék is bekerülne a kiállításba, arról mi külön be fogunk számolni, főleg, ha a tárgyak tulajdonosa minket is megkeres a pongractelep@gmail.com címen.

Nőnap és műalkotások Pongráctelepen

Posted by on

A 24.hu-n figyeltünk fel erre a cikkre, ami a címében hordozza a mondanivalóját: Ha a szobrok kizárólag bajszos férfiakat ábrázolnak, a kislányok nem fogják tudni, hogy bármi lehet belőlük.

A cikkben a Hosszúlépés nevű cég szeretne változtatni azon, hogy Budapesten közel 1200 szobor található, de ebből mindössze 35 ábrázol női hősöket (konkrét személyeket). Koniorczyk Bori, a cég társalapítója többek között arról mesélt, miért fontos, hogy a történelmünk női szereplőiről is megemlékezzünk, illetve miről kellene szólnia a nőnapnak a csoki és virág helyett. A városi sétákat szervező cég 2019-ben indította el a Wonder Woman Budapest névre keresztelt mozgalmát, amelynek célja, hogy közterületeinken végre megkapják a megérdemelt teret és figyelmet azok a női hősök, akiknek gyakran még a létezéséről sem tudunk.

A cikket ajánljuk elolvasni, de ennek kapcsán elgondolkoztunk azon, hogy Pongráctelepet az 1939-1942 közötti felépítése során szokatlanul sok műalkotással díszítették, melyek túlnyomórészt emberábrázolások, ezért most végignéztük az összes ma is látható és valaha volt lakótelepi faliképet és szobrot, hogyan alakultak a “nemi arányok” és az alábbiakra jutottunk.

Összességében véve kiegyenlítettnek mondhatjuk a férfiak és nők megoszlását a pongráctelepi műalkotásokban, ami mondhatni korszerű, még ha valószínűleg ez nem volt kifejezett cél 1942-ben. És persze a helyi műalkotások nem konkrét személyeket, hanem társadalmi szerepeket (dolgozó, szülő, gyermek) jelenítenek meg, amik természetesen tükrözik a kor szemléletét, valamint azt, hogy Pongráctelepet alapvetően kispolgári és munkás családoknak építették, akik jelentős része vidékről, faluról költöztek fel Budapestre. (Vélhetően utóbbi szempont határozta meg a Négy évszak mezőgazdasági tematikáját a nagyméretű faliképeken, három lakótelepi társasház homlokzatán.)

Eltűnt szobrok: Anya leánygyermekével (óvoda), fiú kútszobor (a volt közfürdő, ma Emberbarát Alapítvány épületében).

Anya leánygyermekével, Kútszobor. (Wachter Klára fotói, Tér és Forma, 1942/11. szám)

Meglévő szobrok: Család szobor (anya, apa, kisfiú, kislány) és a Munka című (nem “Munkás”) szobor csákányos férfialakja.

A Család és a Munka szobor (Lénárt Emese fotói, 2016)

Eltűnt falikép (sgraffito): Ősz (ez a Csilla utca 9. homlokzatán volt): szőlőt és egyéb gyümölcsöket betakarító nők.
Meglévő falikép (sgraffito): Tavasz (földeken kapáló és vető nők és férfiak), Nyár (búzakévét gyűjtő nőalakok), Tél (fát vágó férfi).

A Négy évszak: Tavasz, Nyár, Ősz (már nincs meg), Tél.
(Rapcsák Balázs fotói, 2015, Tér és Forma, 1942/11. szám.)

Végül, a hivatkozott cikk a budapesti szobrok mellett kitér az utcanevekre is, hogy elvétve találhatunk csak olyan fővárosi utcanévtáblát, amelyen egy híres magyar nő neve áll. Történelmileg véletlenül alakult, de lakótelepünk e tekintetben is jó helyzetben van. Először is, Pongráctelep névadóját, a Pongrácz utat (majdnem biztosan) Pongrácz László, 1848-as honvédtisztről nevezték el, persze jóval a lakótelep építése előtt (1900-ban). (A Pongrácz vagy Pongrác út helyesírása egyaránt elfogadható, erről kifejtés itt.) Majd már lakótelepünk társasházainak újraszámozása céljából adtak nevet 1963-ban az addig névtelen Csilla utcának. Konkrét adatról nem tudunk, hogy miért ezt a női keresztnevet választották, és külön bizonytalanság, hogy a Gyöngyike utca vajon a virágról kapta a nevét, vagy szintén a női keresztnévről… (Sőt: még az is lehet, hogy a Csilla és a Gyöngyike utcát egyaránt virágról nevezték el, legalábbis a Csilla női név Wikipédia szócikke utal arra, hogy a csillagvirág rövid névváltozata is lehet a csilla… A gyöngyike és a csillagvirág is kék színű, és tavasszal virágzanak.)

Fokozódik a kábelverseny Pongráctelepen

Posted by on

Már jó pár hete dolgoznak munkások a Magyar Telekom új, üvegszálas kábeleinek fektetésén. Részleteket nem tudunk erről, de bizonyára a sávszélesség kapacitást bővítik, ezzel javítva a szolgáltatásuk minőségét, amiben Pongráctelepen a Digivel versenyeznek. Utóbbi kábeltévé-telefon-internet szolgáltató egyébként már a Kis-Pongrác projekt után, 2016-ban vezette be a száloptikás kábelt a pongráctelepi társasházakba. Nem lehetetlen, hogy a Digi is fejleszteni fog, mert a közeli, Hungária körúti Bem lakótelepen épp most cseréli a kábeljeit, igaz, ott még 2010 előtt vezették be az üvegszálas technikát. Most mindenesetre el kell viselnünk a Telekom munkálataival járó zajt, illetve a járdák szakaszos lezárását, de cserébe teljesen újraaszfaltozzák a járdát.

Március elején az óvodai tömb környékén zajlanak a munkálatok.

Pongráctelepi érdekességek a Kőrösi Kulturális Központ Facebook oldalán

Posted by on

A már egy éve tartó koronavírus járványhelyzet időszakos, legutóbb november óta tartó kijárási korlátozásai arra késztették a Kőrösi Kőbányai Kulturális Központot (KKKK), hogy fokozza az online térben való jelenlétét, hogy legalább így nyújthasson valamennyi kulturális szolgáltatást a kerületi lakosoknak.

Ez az intenzívebb online közszolgálat sokféle tevékenységben nyilvánul meg, például újabban színpadi és ismeretterjesztő előadásokat is közvetítenek, de mi most a művelődési ház Facebook oldalán felbukkanó, pongráctelepi vonatkozással bíró posztokat emeljük ki.

Egyfelől közölnek időnként “nevezetes (vagy híres) kőbányaiak” felirattal egy-egy miniportrét, február 8-án Moldova György iróról, aki sok éven át lakott (szüleivel és testvéreivel) lakótelepünkön. Az alábbi képhez sajnos összekeverték a Facebookon közölt életrajzi adatokat, amiket mi helyesen közlünk az író önéletrajzi kötetei (Az utolsó töltény c. sorozat) alapján. Tehát, Moldova György (Reif György néven) a Kőbányai út 42-ben (Kőbányai út és Pongrác út sarkán) volt barakktelepen született 1934-ben, majd családja bérlakást kapott 1942-ben a frissen felépült Pongráctelepen. Innen kényszerűen, a zsidók fokozódó üldözése miatt cseréltek “lakást” az Auguszta-telep néven a mai troligarázs helyén létezett nyomortelepre, ahonnan Budapest 1944/45-ös ostroma után költözhettek vissza lakótelepünkre (a régi I. épületbe, mai Salgótarjáni utca 63. társasházba), és ezután kb. az 1950-es évek végéig laktak itt. A poszt annyit ír az írói munkásságáról, hogy novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban, összesen több, mint 70 könyv szerzője, de azt már mi tesszük hozzá, hogy Moldova György első kiadott novelláját, “Mandarin, a híres vagány” címmel éppen egy pongráctelepi, valós személyről írta, és az interneten itt olvasható el. (Ezen a linken több novellája van egymás alatt ,lejjebb kell tekerni a pongrácos írásához.)

Tavaly nem vettük észre, csak most, amikor visszafelé nézegettük a Kőrösi Facebook posztjait, hogy a szintén Pongráctelepen lakott Török “Béka” Gyula, az 1960-as római olimpia bokszbajnoka is kapott egy képes megemlékezést. Róla ezt írják:

1938. január 24-én született. A Béka becenevet vékony testalkata miatt kapta, a Pongráctelepen, ahol felnőtt, és a szorítók környékén is mindenki csak így ismerte. Tízéves korától aktívan sportol: 1948-tól a KAC, majd a Kistext, 1954-től az MTK, 1963-tól a Tatabánya, majd ismét az MTK versenyzője volt. Hatvan alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, ötször szerezte meg a magyar bajnoki címet, az 1959-es luzerni Európa-bajnokságon pedig ezüstérmes lett. 1960-ban a római olimpián a még akkoriban is a Pongráctelepen lakó, 51 kilós Török Gyula kiütéssel indított az olimpián, és a döntőben kis híján KO-val zárt. 22 évesen érte el élete legnagyobb sikerét. Az aktív sportolástól 1966-ban vonult vissza. 1993-tól a magyar ökölvívó válogatott másodedzője, majd a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökségének tanácsadója lett.

Visszafelé haladva a Kőrösi Facebook oldalán újabb pongráctelepi sportolóról találtunk posztot a Híres kőbányaiak sorozatban. Sidó Ferenc (1923-1998) kilencszeres világbajnok asztaliteniszező, edző, sportvezető volt. Pályafutását 1935-ben kezdte. 1940-től 1961-ig összesen százkilencven alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, ez idő alatt a világbajnokságokon összesen huszonhat érmet – köztük kilenc aranyérmet – nyert. Európa-bajnokságon háromszoros Európa-bajnok, magyar bajnokságokon harmincegyszeres magyar bajnok. Sporttörténeti érdekesség, hogy ő játszott először rövidnadrágban versenyen. 1967-ben edzői, majd mesteredzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után a magyar válogatott játékosedzője, 1968-tól a Budapesti Spartacus vezetőedzője volt. Irányítása alatt a Budapesti Spartacus kilenc magyar bajnoki címet nyert. 1992-től a Halhatatlanok Klubjának tagja. Büszkeség Kőbányára nézve, hogy Sidó Ferenc az ötvenes években – sikerei csúcsán – a Pongráctelepen élt családjával.

Legkorábban, tavaly áprilisban posztolt a Kőrösi Pap Vera színésznőről, aki természetesen szintén lakótelepünkön lakott. Pap Vera 1956-ban született. Gyermekkorát Kőbányán töltötte nagy szegénységben. Családja a Pongráctelep 19-es házában, a mai Csilla utca 3. szám alatt lakott – mivel a telep névtelen utcái a hatvanas években kaptak csak nevet. Legendás pongráctelepi generáció tagja: a közösség híres futballistákat, bokszbajnokokat, világbajnok asztaliteniszezőt, írót, zenészeket, rocksztárt adott az országnak. Pap Vera a Szent László Gimnáziumban érettségizett, és eredetileg bohóc szeretett volna lenni. 1979-ben végezte el Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és onnantól haláláig a Vígszínház társulatának tagja volt. Több filmben is emlékezetes alakítást nyújtott. 2002. március 15-én az ő főszereplésével nyílt meg az új Nemzeti Színház.
(A színésznő fotóját Takács István készítette, balra pedig a Csilla utca 3. társasház látható (régi számozás szerint Pongrác út 9., 19-es épület.)

Másfelől indított a Kőrösi egy olyan sorozatot is “Szeretem Kőbányát” címmel, amiben neves személyiségeket kérdeztek meg, hogyan kötődnek a X. kerülethez, még ha már esetleg régóta nem is itt laknak. Akik válaszoltak, azokról egy-egy képet és a választ közli a művelődési ház, így emeljük most ki a gyermekkorában ugyancsak Pongráctelepen lakott, felnőtt Kovács Koko István ökölvívó olimpiai bajnokot, aki ezt írta a Kőrösi kérdésére:
Szeretem Kőbányát, mert itt tanultam meg “embernek lenni minden körülmények között”.

Legvégül a “Szeretem Kőbányát” sorozaton belül is van egy sorozat “Kőbányai történetek” alcímmel, amiben posztolt a Kőrösi a pongráctelepi Petőfi moziról. Az alábbi képmontázshoz bőségesen írnak a lakótelepünkkel együtt épült, 1980-ban bezárt moziról, de alapvetően a mi 2016-ban közölt helytörténeti cikkünket felhasználva, így ezt ajánljuk elolvasásra.

Forrás: Kőrösi Kulturális Központ

Megjelent a 2021-es Kőbányai Kalendárium

Posted by on

D. Kovács Róbert Antal polgármester kezdeményezésére, valamint ötlete nyomán, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ kiadásában elkészült a Kőbányai Kalendárium IX. évfolyama a 2021-es esztendőre.

A több mint kétszáz oldalas könyv hónapokra bontva eleveníti fel a múlt év nevezetes pillanatait, eseményeit, de helytörténeti ismereteket, érdekességeket is tartalmaz. Minden hónaphoz tartozik többek között egy-egy környezet-egészség csepp csakúgy, mint egy-egy sütemény receptje.

A Kőbányai Önkormányzat a kiadványt ingyenesen adja az érdeklődő kőbányaiaknak, de a járványhelyzetre tekintettel idén rendhagyó módon, a kerület közterületein kihelyezett standoknál lehet igényelni a Kőbányai Kalendárium legújabb kötetét. Az átvétel aktuális időpontjairól, helyszíneiről a Kőrösi Kulturális Központ oldalain, a www.korosi.org és a facebook.com/korosikobanya címeken tájékozódhatnak.

Forrás: Kőbánya.hu

Változtak a közösségi együttélés szabályai

Posted by on

Módosította a Kőbányai Önkormányzat a közösségi együttélés szabályairól szóló rendeletét, igazodva a napi élet változásaihoz, tekintettel a lakossági panaszokra. Továbbiakban a Kőbányai Hírek összefoglalóját közöljük (saját kiegészítéseinkkel):

A mostani, 2021. május 1-től hatályba lépő módosítás értelmében a jövőben azok a trafikok, amelyek társasházi ingatlanban működnek, szeszes italt csak a társasházi közgyűlés hozzájárulásával árusíthatnak. Ez a szabályozás azonban nem visszamenőleges hatályú, szankcióval, bírsággal azok a dohánybolt üzemeltetők sújthatók majd, akik a rendelet hatályba lépése után nyitják meg trafikjukat. (Ez a kiegészítés annyiban érdekes, hogy a 2015-ben alkotott rendelet 17. paragrafusa már eleve előírja a társasház hozzájárulását “nem lakás céljára szolgáló helyiségben lévő üzlet” szeszes ital forgalmazásához, de ezek szerint a Nemzeti Dohányboltok eddig nem számítottak “üzletnek”…)

Visszatérő probléma a közterületen hagyott kutyaürülék kérdése is, ugyanis úgy tűnik, Kőbánya-szerte hiába áll számos, megfelelő zacskókkal is ellátott gyűjtőedény a gazdik rendelkezésére, a kutyaürülék sok esetben a járdán, vagy a mellette lévő zöld sávon marad. Az új szabályozás a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, mostantól előírás, hogy kutyasétáltatásnál a gazdinál legyen ürülék összeszedésére alkalmas eszköz, zacskó, és ha azt a közterület-felügyelő kéri, be is kell mutatnia. (Pongráctelepen 4 db kutyagumi gyűjtő van, nagyjából a lakótelep négy sarkán, amiket a 2020-as térképen is megtalálhatunk.)

Neuralgikus pont a gazdátlan állatok közterületi etetése is. Itt általános tilalom van érvényben, ami a kóbor kutyák és macskák mellett a madarakra is vonatkozik. A hazánkban telelő vagy áttelelő énekesmadarak téli etetése viszont támogatandó törekvés, így ez mostantól kivételt képez a szankció alól. (Igazából a rendelet módosítás nem nevesíti az “énekesmadarakat” /Pongráctelepen a cinegefélék, veréb, őszapó, vagy akár a hasonló kinézetű, de éneklés helyett recsegő hangú tengelic/, hanem csak általánosságban tiltja az “idegen illetve gazdátlan állatok” etetését közterületen és közös használatú helyeken, kivéve az önkormányzat által telepített etetőket.)

Arra eddig is volt szabály, hogy mikor és milyen módon kell kihelyezni a lomtalanításkor a lomokat, mostantól azonban bírságot kaphat az is, aki a lomokat válogatja, széthordja, vagy éppen a sajátjaként őrzi, amíg el tudja vinni. (Hát, ha ezt valaha, egyszer tényleg szabályozni lehet, annak nyilván minden kőbányai, pongráctelepi lakos örülne…)

És végül módosult a fák, sövények közterületi telepítésére vonatkozó szabályozás is. Bár a növények, a zöld szebbé, rendezettebbé teheti a környezetünket, a gyakorlat azt mutatta, hogy sokan nem vették figyelembe az ültetés szakmai szabályait, közművezetékekhez, kapubehajtókhoz, járdákhoz telepítettek fákat, amelyek évek, évtizedek múltán már leginkább panaszokhoz vezettek. Így a jövőben a fák, sövények kivágása mellett az ültetéshez is engedély kell. (Azt nem írja a rendelet, hogy kitől kell engedélyt kérni, ha például valaki két pongráctelepi társasház között lévő közterületen (önkormányzati telken) szeretne fát ültetni, ezért ilyenkor javasoljuk a Kőkert Kft.-t megkeresni egyeztetés céljából.)