A környék 1939-ig

A PONGRÁCTELEP KÖRNYÉKE 1939-IG

A Pongráctelep nagyjából trapéz alakú területét északról a Salgótarjáni út, délről, a Csilla utca túloldalán vasútvonalak, nyugatról a Gyöngyike utca és a Főgáz elosztótelepe, keletről pedig a Pongrác út és ugyancsak vasútvonalak határolják. A tágabb környéket együtt szemlélve a telep területe épült be legkésőbb az utóbbi 160 év folyamán.

Legelőször a Pongrác út menti vasútvonal épült meg: 1847-től a mai Nyugati pályaudvart kötötte össze Cegléden keresztül Szolnokkal, a váci vonal után ez hazánk másodikként megnyitott vasútvonala. A délről határoló vasútvonalat 1860-ban adták át a Józsefvárosi pályaudvar és Hatvan-Salgótarján között, az Y-elágazás a Déli vasúti összekötő híd felé az 1870-es években épült.

A közvetlen szomszédságban először a ceglédi vasút túloldalán fekvő Ligettelkek kezdett beépülni, az 1860-as évektől itt formálódott Kőbánya, Budapest 1873-as megalakulásától a X. kerület városmagja.

A mai Pongrác út is eredetileg a Ligettelki út nevet viselte, csak 1900-ban keresztelték Pongrác út vagy Pongrácz út névre (az utcanév írásmódja kezdettől fogva bizonytalan, akár egyes dokumentumokon belül is felváltva használták a Pongrác és Pongrácz verziót). A névadó Pongrácz László (1824-1890): felvidéki nemesi birtokos családból való katona volt, aki különösen kitüntette magát 1849. május 22-én, Buda várának visszavételekor, amiért alezredessé léptették elő. A fegyverletétel után fogságba esett, de megszökött. Emigrált, majd 1867-ben hazatért és újra katona lett. Altábornagyként ment nyugállományba.

Az 1886-ban megnyitott „Rákoskeresztúri Új Köztemető” nagyon messze volt Budapest belterületétől, ezért írtak ki már 1887-ben pályázatot egy gőzvontatású városi vasútvonal létesítésére a Rókus Kórház és az új temető között. Így nyitották meg 1891-ben a mai 37-es villamos vonalán a „Köztemetői Gőzmozdonyú Vasút” összesen 10,7 km-es pályáját, amin azonban az eredeti tervekkel ellentétben sosem állítottak forgalomba halottszállító vagonokat a kórház és a temető között. Viszont rövid ideig ezen a vonalon üzemelt Budapest kötött pályás tömegközlekedésének egyetlen emeletes, „imperiál” vagonja. Gőzmozdony sem sokáig közlekedett itt, már 1893-ban átálltak villamos üzemre.

A XIX. század végére felépültek a Hungária körút menti laktanyák, de a közvetlen környék továbbra is beépítetlen, homokos puszta maradt.

Az 1900-as évek elején épült fel a MÁV munkás lakótelepe, valamint 1914-ben a Fővárosi Gázművek gáztartálya.

A mai trolibusz garázs területén az 1900-as évek elején a korabeli térképek tanúsága szerint „lovagló és kocsikázó iskola” működött, majd az első világháború idején, 1916-ban az Auguszta főhercegnőről elnevezett hadifogolykórházat építették fel itt. 1918 után trianoni menekült vagonlakókat költöztettek be a szükséglakásokká átalakított barakkokba, majd budapesti kilakoltatottak, ínségesek tömege költözött be, és az Auguszta-telep valódi nyomorteleppé vált. A II. világháború idején kezdték elbontani a barakkokat, de végül csak 1968-ra számolták fel teljesen a telepet. Maga a trolibuszgarázs 1962-től működik a mai helyén (a VII. kerületi Damjanich utcából ideköltözve).

A mai Hungexpo vásárváros helyén eredetileg tenyészállat vásár működött az 1920-as évektől, a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) csak 1973-ban költözött ide a Városligetből. A Lóversenypályát 1913-ban kezdték építeni, 1925-ben nyílt meg (addig a mai Puskás Ferenc Stadion helyén működött).

Délről, a hatvani vasút túloldalán lévő ipari sávban a mai Erdért-telep elődjeként a MÁV, majd MÁVAG üzemeltetett itt fa- és gépraktárakat.

Az ipartelepen túl a Pongrác út 17-ben az 1920-as években épült fel állami beruházásban a szintén Pongrác-telepként ismert kislakásos telep. Itt vegyesen kétemeletes és földszintes-kiskertes házakban elsősorban a trianoni békeszerződéssel elcsatolt Erdélyből menekült családokat helyeztek el, ennek köszönhetőek a határon túli településekről elnevezett utcák, terek.

1938_pongractelep_map

Tehát az 1920-as évek végére teljesen körbeépült a mai Kis-Pongrác telep még mindig üres telke (a 38911 helyrajzi számú, osztatlan telek). A füves, nyílt térség az 1930-as években a Magyar Aero Szövetség sporttelepeként funkcionált, egy 1933. májusi filmhíradó tanúsága szerint itt bocsátották fel (kb. a mai óvoda helyéről) az első magyar postaszállító léggömböt, amely „útközben többfelé dobott le postacsomagokat”.

A filmhíradó megtekinthető a http://filmhiradokonline.hu/ honlapon (1933. május, Magyar világhíradó 483.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.