Budapest Székesfőváros önkormányzata a lakásínség enyhítésére egy 3.000 lakásos bérházépítési programot indított 1939-ben, 20 millió aranypengős állami kölcsönből. Ennek keretében épült fel a korabeli Tomcsányi (ma Salgótarjáni) utca és Pongrác út sarkán lévő fővárosi telken a 818 lakásos, ma Pongrác úti lakótelep, Pongráctelep néven ismert lakótelep. 1940-ben még javában zajlott a 20 bérház építése, amikor a főváros az egyéb szociális intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi rendelő, közfürdő) mellett egy mozit is megszavazott az épülő lakótelepnek. A Horváth Szabolcs építészmérnök által 420 személy befogadására tervezett épületet a nézőtéren kívül előcsarnokkal, pénztárral, ruhatárral és egyéb szükséges mellékhelyiségekkel, valamint gépházzal összesen 75 ezer pengőből tervezték megvalósítani. A második világháború fokozódó anyag- és költséghiánya miatt a mozi épülete ideiglenes jelleggel épült, korabeli fotók szerint egyszerű, jellegtelenül funkcionális megjelenéssel.

A mozi épülete a Tér és Forma 1942/11. számában.

A Filmművészeti évkönyv 1942-es kiadása szerint 1942 elején kezdték Zsabka Kálmán, Iványi János és dr. Bodonyi Viktor engedélyesek üzemeltetni a 450-ről 470 férőhelyesre bővített kapacitású mozit „Hungária-filmszínház” néven; és valóban, a Mozi ujság c. magazinban először az 1942. január 29-től február 4-ig ismertetett moziműsorban tűnik fel a Hungária mozi. Maga a névadás illeszkedett a háborús időszak magyaros divatjához. Az 1942-es moziműsorok szerint a Hungária ún. továbbjátszó moziként működve időrendben a bemutató és másodhetes mozik után vetítette a filmeket, melyek a háborús körülmények miatt túlnyomórészt hazai gyártású filmek voltak. A második világháború éveiben jelentősen fellendült a magyar filmgyártás, de a hazai közönség a német és olasz filmek mellett egy ideig még angol, amerikai és francia filmeket is nézhetett, a Pongrác úti Hungária moziban is. Egyébként ekkoriban Kispesten is működött egy Hungária mozi, ezért jelenlegi tudásunkkal nem eldönthető, hogy az alábbi fotón látható jegy melyik mozié volt.

Ez a jegy nem biztos, hogy a pongráctelepi moziból van, mert ekkoriban Kispesten is működött egy Hungária mozi. Fotó: Hangosfilm.hu

Budapest ostromakor (1944/1945) olyan súlyos károkat szenvedett az amúgy is ideiglenesnek szánt épület, hogy a második világháború után évekig használaton kívül volt. Ezen időszakban a pongráctelepi lakosok számára legközelebbi három mozi a Törekvés művelődési házban működő mozi, a Kápolna utca elején volt mozi, és a Pongrác út torkolatával szemközt a Kerepesi út túloldalán üzemelt mozi voltak. 1953-ban a Budapest Városi Tanács és a FÖME újjáépítette a pongráctelepi mozit, állandó használatra, 410 ülőhellyel, tágas előtérrel. Az új fővárosi filmszínház Petőfi mozi néven nyílt meg – az eredeti terv szerint 1953. szeptemberben adták volna át a közönségnek, de egy Népszava cikk szerint végül 1954. március 4-én volt a nyitó vetítés az Ezüstszínű por című szovjet filmmel. Egy korabeli Népszava olvasói levél szerint Petőfi Sándor arcképén kívül a költő János vitéz című elbeszélő költeményének alakjait ábrázoló képek voltak a falon. A moziépület körül társadalmi munkában a pongráctelepi lakosokkal parkosítottak. Az 1950-es években eleinte túlnyomórészt szovjet, magyar filmeket és más szocialista „testvér” országok filmjeit vetítették, a filmek előtt filmhíradókkal, a filmek közötti szünetekben pedig artista előadások voltak. A gyerekeknek vasárnap délelőtt matinéműsorok voltak mese-, kaland-, báb- és természetfilmekkel. Az 1950-1960-as évek mozija olcsó népszórakozás volt a külvárosi mozik 2-6 forintos jegyáraival (kortárs pongráctelepi lakosok visszaemlékezései szerint a kétrészes filmekre dupla jegyárat kellett fizetni, az első három-négy sorba volt a legolcsóbb). Az 1960-as években már nyugati filmeket is vetítettek a fővárosi mozik, így a Petőfi is.

A Petőfi mozi 1969-ben. Fotó: Szakértői vélemény a PETŐFI-filmszínház épületéről (Budapest Műszaki Egyetem, 1969)

Az 1953-as újjáépítés után leginkább az 1957-től újra megjelenő Pesti Műsor adataiból követhető a Petőfi mozi működése, innen tudhatjuk, hogy 1964-65-ben tatarozták az épületet. 1969-ben statikai felülvizsgálat történt, ennek során készült a legjobban sikerült fénykép a Petőfi mozi bejárati frontjáról. A Hangosfilm.hu filmográfiai és mozilexikon honlaptól ismerünk 1973-as fotókat a mozi belsejéről is, ezeken az előtérben Petőfi Sándor arcképén kívül már csak kisméretű moziplakátok látszanak.

A Petőfi mozi 1973-ban. Fotó: Hangosfilm.hu

A pongráctelepi mozi egy idő után egyre kisebb forgalmat bonyolíthatott le, mert a Pest Műsorból tudhatóan az 1970-es évek második felében már nyári szüneteket tartottak. Ennek oka a változó szokásokban kereshető: ekkoriban már rohamosan terjedtek a tévékészülékek a kőbányai otthonokban is. Ezenkívül a külvárosi mozik egyre kevésbé voltak vonzók a belvárosi premier mozikhoz képest, amint az alábbi érzékletes leírásban is olvasható.

„Kispiszkos. Három héttel a premier után. Zötyögős villamosút a város peremére, térképpel, termosszal felszerelkezve. A pénztárosnő unott arccal tép le két jegyet az érintetlen tömbből. Kezdésre vagy nyolcan összeverődnek, melegedő kisnyugdíjasok és helyi kamaszfiúk. Recsegő székek, szotyolaszőnyeg az olajos fapadlón. A kamaszok a híradó alatt elkezdik külön műsorukat, néha jobbak is annál, mint amit a vásznon látni. Szünetben a luxusélet reklámjai – a létminimumon tengődőknek. Aztán végre a nagyfilm. A gépész lerövidíti a felvonásokat. Szexjelenetek már nincsenek, azt még az elsőhetes moziban kivágták, hazavitték. Reklamálni nincs kinél. A pénztáros hazament, az üzemvezető szakmai továbbképzésen van. Örülhetünk, ha ép bőrrel, nátha nélkül megússzuk az estét. A jegyszedő nénike a drámai végkifejlet alatt húzogatni kezdi a kijárati függönyt. Hűvös levegő vág az arcunkba.” (Kelecsényi László: Mozizó Budapest.)

1980-ban viszont nem volt nyári szünet, hanem a nyár végéig működött a Petőfi mozi, akkor viszont végleg bezárt. Az utolsó műsor három napig ment: Az ötödik évszak című szovjet filmmel 1980. szeptember 3-án, szerdai nappal a mozi megszűnt. A mozi bezárása után a FÖMO dekorációs üzemét tervezte az épületbe költöztetni, majd műteremházzá alakította át az épületet. Ezen átalakítás során tűnt el a bejárati portál és az oldalsó kijáratok, helyettük a ma is látható, jellegzetes, a falsíkból háromszögként kiálló ablakok tagolják a homlokzatot. A rendszerváltás után privatizálták az épületet, jelenleg Pongrác Irodaházként működik vegyes irodai és ipari funkcióval.

A moziépület hátulról, átépítve, Pongrác Irodaházként 2013-ban. Fotó: panoramio.com/photo/97404632